A helyszínen szurkoltunk a magyar csapatnak

2014. május 29., 06:44 , 698. szám

Hallottak már közel húszezer magyart örömtelien felordítani a világ legszebb sportját figyelve? Láttak már húszezer magyart igazán örülni valaminek? És tudják, milyen az, amikor félszáz kárpátaljai magyar hangja is részét képezi ennek a valójában gyönyörű hangzavarnak? Annak, aki futballrajongó, egyértelműen felemelő!

Május 22-én tizenhetedik alkalommal küzdött meg egymással Magyarország és Dánia futballcsapata Debrecenben, most éppen egy barátságos, felkészülési mérkőzésen. A május elsején felavatott Nagyerdei Stadion először adott otthont válogatott labdarúgó-mérkőzésnek.

Ötven kárpátaljai magyar is a helyszínen szurkolt a magyar válogatottnak. Az ötletgazda és a kiruccanás főszervezője Mező Miklós református lelkipásztor volt. A tiszteletes, nagy futballrajongó lévén, két évvel ezelőtt, 2012-ben vette fel a kapcsolatot a Magyar Labdarúgó-szövetséggel (MLSZ), s azóta több alkalommal is sikerült a Szövetség támogatásával hasonló alkalmakat szerveznie. Más focirajongókkal egyetemben 2012-ben például a Puskás Ferenc Stadionban izgulták végig a Magyarország–Törökország vb-selejtezőt. Szintén a tiszteletes ötlete volt a tavalyi, zártkapussá nyilvánított Magyarország–Románia vb-selejtező közös helyszínen való megtekintése: egy beregszászi étteremben akkor kétszázan néztük kivetítőn a meccset.

Az MLSZ a Magyarország–Dánia mérkőzésre ötven tiszteletjegyet küldött Mező Miklós közreműködésével a kárpátaljaiaknak. Így a meccsen félszáz nemzetiszín zászlókkal felszerelkezett kárpátaljai is ült, legfőképpen fiatalok.

A mérkőzés első góljára 25 percet kellett várni. A dán kapuba a magyar válogatott csapatkapitánya, Dzsudzsák Balázs talált be, megszerezve ezzel nemcsak a csapat, de a stadion első válogatott gólját. Mi pedig olyan jól „helyezkedtünk”, hogy méterekre voltunk csak a kapitány gólörömétől. Az első félidőt tehát 1-0-s vezetéssel zártuk. Az egyenlítő gólt az 57. percben Eriksen rúgta, amire a csereként pályára lépett Varga Roland 70. percben szerzett fejesgólja volt a válasz. Három perc elteltével viszont ismét kiegyenlítettek a dánok. Magyarország–Dánia – 2-2.

A mérkőzés óta hideget, meleget egyaránt kapott a csapat. Míg sokan a rossz védelem miatt bírálják a fiúkat, addig mások úgy vélik, a csapat korántsem játszott olyan gyengén, főleg, hogy újoncok is (a védelemben három is) pályára léptek.

Mindenestre mi, akik részesei lehettünk a „Hajrá, magyarok!” és a „Ria, ria, Hungária!” kiáltások nagy egészének, a húszezer ember alkotta hullámzásnak, s láthattuk a magyar válogatottat, ugyanolyan izgalommal és örömmel léptünk ki a stadionból, mint amilyennel érkeztünk.

A résztvevők nevében pedig ezúton mondok köszönetet a Magyar Labdarúgó-szövetségnek a lehetőségért, Mező Miklós tiszteletes úrnak a szervezésért, és hát... Szép volt, fiúk! Köszönjük!

Espán Margaréta