1944 „az elhurcolások éve”
Kárpátaljai holokauszt
Hetven évvel ezelőtt hurcolták haláltáborokba Kárpátalja zsidó lakosságát. A könyörtelen népirtás következtében Ungvár és Munkács lakosságának 30-40 százaléka tűnt el mindössze néhány hónap alatt. Beregszászban a II. világháború előtt több mint 10 500 fős zsidó népesség élt, ahonnan 1944 májusában 10 849 zsidó származású személyt négy transzporttal hurcoltak el, nagyobbrészt Auschwitzba. Közülük 1945 után mindössze kb. 1000 fő jött haza, de egész Kárpátaljára is körülbelül hétezer ember a százezer deportáltból. Ennek az embertelenségnek a részleteit igyekezett feltárni a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán megszervezett Kárpátaljai holokauszt. 1944 „az elhurcolások éve” névre keresztelt nemzetközi tudományos konferencia, amelyet pontosan az utolsó beregszászi transzport elindulásának 70. évfordulójára időzítettek.
A tudományos fórumot dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke és Tóth István beregszászi magyar főkonzul nyitotta meg. Tóth István felolvasta Áder Jánosnak, Magyarország köztársasági elnökének Auschwitzban a Nemzetközi Élet Menetekor elhangzott beszédét.
A konferencián elsőként dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, történész mutatta be előadásában az 1944-re Európában és Magyarországon kialakult politikai viszonyokat, illetve a magyarországi deportálások fontosabb előzményeit és következményeit.
Marshall Katz, a kárpátaljai zsidó közösségek történeti emlékeinek amerikai kutatója mutatta be az általa fejlesztett Tour de Carpat névre keresztelt honlapot, amely segítségével a világ bármely táján élő, magyarul és szláv nyelveken sem beszélő zsidó emberek találhatják meg egykor Kárpátalján élt őseik nyomát.
Deutsch Gábor, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem főiskolai adjunktusa a vérkorszak kárpátaljai következményeiről beszélt előadásában, amit jól kiegészített Gadó Jánosnak, a Szombat című folyóirat szerkesztőjének Kárpátalja magyar és zsidó szemmel című előadása.
A Magyarország egykori területei közül elsőként Kárpátalján végrehajtott deportálások demográfiai hatásait dr. Molnár D. István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára mutatta be szemléletesen előadásában. Togyeriska Erika, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója, az 1944-ben még tízezres, de mára már csak kb. 80 főt számláló beregszászi zsidóság sorsát mutatta be szemléletesen, sok adattal, és korabeli fotóval illusztrálva.
Dr. Pallai László, a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájának igazgatóhelyettese a wannsee-i konferenciáról és előzményeiről beszélt.
A tudományos előadásokat követően a főiskola második szintjének folyosóján Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, valamint a New York-ból hazautazott Vays (Weisz) Sándor, a Shalom Fundation of Beregszász-Berehove civil szervezet elnöke leleplezték a szülei révén beregszászi származású Milton Friedman amerikai Nobel-díjas közgazdász emléktábláját, aki 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott közgazdasági Nobel-díjat. Az 1988-ban Beregszászból Amerikába kivándorolt Weisz Sándor elmondta, hogy Milton Friedman annak ellenére, hogy soha nem járt Beregszászban, mivel apja és anyja is ebből a városból származott, többször beregszászinak nevezte magát.
A konferencia résztvevői ezt követően közösen megnézték a beregszászi származású Hugo Grynnek, a west londoni zsinagóga rabbijának életét feldolgozó Chasing Shadows című filmet, majd megtekintették a Beregszász kis zsinagógájában folyó felújítási munkálatokat, valamint az Auschwitz-album képeiből ott kiállított tárlatot.
Végül a méltán világhírű Budapest Klezmer Band fergeteges koncertjével zárult az emlékkonferencia, melyre a Civil Alap támogatásával, a főiskola Lehoczky Tivadar Kutatóintézetének és Vays (Weisz) Sándor Shalom Fundation of Beregszász-Berehove alapítványának szervezésében került sor.
dózsa
