2014. június 8.

„Aki fáradozik, annak a bért nem kegyelemből számítják, hanem azért, mert tartoznak vele. Aki pedig nem fáradozik, hanem hisz abban, aki megigazítja az istentelent, annak a hite számít igazságnak.” Róma 4, 4–5

Pál apostol mindenképpen meg akarja győzni valami nagyon fontosról a levelének az olvasóit. Igyekszik minden oldalról, részletesen és egyértelműen megvilágítani azt az igazságot, ami őelőtte is felragyogott, és az ő életét is teljességgel megváltoztatta. Nem hagyta nyugodni az a tény, hogy sokan, akik ezt az igazságot nem ismerik, nem járnak jó úton.

Pál apostol nem az a „bölcs” rabbi volt, aki mindenkinek azt mondta, hogy „igazad van”, nem az az ember volt, aki az igazságot elmosva a tolerancia híveként mindenkivel egyet tudott érteni, hanem látta azt, hogy az embereknek ismerniük kell az igazságot, mert az igazság hozhatja el az igazi szabadságot az életükben.

Ezért a legfontosabb kérdésben, az ember üdvösségének a kérdésében kész több gondolatot, érvet, indokot felsorakoztatni, hogy megérthesse mindenki: „Az igaz ember pedig hitből fog élni.” Róma 1, 17. Pál apostol nem hitvitákat folytat, nem céltalan vitatkozásokba bocsátkozik bele, hanem az az indulat mozgatja, hogy senki ne vesszen el az emberek közül azért, mert nem ismerte meg az igazságot. Az igazság pedig az, hogy Isten előtt a mi megigazulásunk hitből van és nem cselekedetekből.

Sokan ma is rengeteget fáradoznak azért, hogy magukat megigazítsák, hogy megfelelő tettekkel és cselekedetekkel elnyerjék az Isten jóindulatát. Azt a jóindulatot, amelyet az Isten ingyen kegyelemből megad mindenkinek, aki hiszi, hogy egyedül az Isten tudja megigazítani az istentelent. Mert Isten adta oda ezért az Ő drága egyszülöttjét, Jézus Krisztust. Ő tudott váltságul olyat adni a mi bűneinkért, ami egyszerre volt tökéletes és elégséges. Mi nem tudunk sem tökéleteset, sem elégségeset adni neki, és azt nagyon jól tudja a mi Urunk. Segítségünkre sietett. Megmentett bennünket a kárhozattól. Miért akarod mindenáron fáradozásoddal megszolgálni azt, amire nem vagy képes, hiszen miközben próbál az ember megfelelni az Istennek, aközben tovább halmozódnak tartozásai előtte. Ha a törvény megtartása által akarsz üdvözülni, minden törvényt meg kell tartanod és nem mondhatod azt, hogy nem vagyok tökéletes, mert ember vagyok, de ha hiszel Jézus Krisztusban, ha Őbenne látod a te üdvösségedet, amelyet ajándékba kaptál az Istentől, eltölthet a hála. Hálából cselekedhetsz jót, hálából szolgálhatsz Istennek és embertársaidnak. Fáradozásodnak nem az üdvösség megszerzése a célja, hanem a hála kifejezése.

Élj szabadon, valóban szabadon!

Tóth László
református lelkipásztor