A rendes éves szabadságról

2014. június 5., 05:00 , 699. szám

„Csak ősszel lesz egy éve, hogy munkába álltam az új munkahelyemen, viszont már nyáron szeretnék szabadságra menni. Kérem, írja meg, hogy van-e erre lehetőség, s hogy hány nap szabadságra vagyok jogosult.”

– A válasz látszólag egyszerű, hiszen az éves rendes szabadságnak legalább 24 naptári napnak kell lennie egy teljes ledolgozott munkaév után, amelyet a munkaszerződés megkötésének napjától számítanak (lásd Ukrajna törvénye A szabadságokról 6. paragrafusát! – A továbbiakban: Törvény). Ugyanakkor a Törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok, normatív dokumentumok ennél hosszabb időtartamú szabadságokat is lehetővé tesznek a munkavállalók egyes kategóriái számára, amint részletesen szabályozzák azt is, hogy mikor, milyen feltételek mellett vehetjük igénybe ezt a szabadságot.

Így például a bányaiparban a felszínen és néhány további kiemelt ipari ágazatban – szénipar, energetika, kohászat – dolgozók esetében az alapszabadság minden két ledolgozott év után két nappal nő, azonban legfeljebb 28 nap lehet. A föld alatti munkát végzők esetében az alapszabadságot a törvény eleve 28 napban határozza meg, ami a ledolgozott évek számával, és a munkavégzés körülményeitől függően tovább nőhet. Oktatási intézmények vezető munkatársai, pedagógusok és tudományos munkatársak számára az éves rendes szabadság 56 napot tesz ki. Az I. és II. kategóriás rokkantak szabadsága 30 nap, a III. kategóriájú rokkantaké 26 nap. A 18 évesnél fiatalabbak 31 naptári nap rendes éves szabadságra jogosultak.

A munkavállalók egyes kategóriáit megillető szabadság hosszáról lásd részletesebben a Törvény 6. paragrafusát! Ezen kívül léteznek olyan munkavállalói csoportok, amelyek számára más jogszabályok állapítják meg a rendes éves szabadság hosszát, az azonban nem lehet rövidebb az említett minimális 24 napnál.

Az alapszabadság mellett pótlólagos éves szabadságokat is megállapítanak a jogszabályok az ártalmas vagy nehéz, esetleg különleges jellegű munkát végzők számára. A pótszabadság időtartama legfeljebb 35 naptári nap lehet. A pótszabadságra jogosító munkakörök jegyzékét a kormány külön rendeletben rögzíti, az egyes kategóriákat megillető pótlólagos szabadnapok számát a kollektív és munkaszerződésekben rögzítik a munkahelyek attesztációja, és a munkavállalónak az adott körülmények között történő foglalkoztatásának függvényében.

Emellett pótszabadság jár a középiskolában, szakiskolában, illetve a felsőoktatási intézményekben tanulóknak, a szakszervezeti képzésben résztvevőknek (lásd a Törvény 13–15-1. paragrafusait!), és ismeri a Törvény az alkotószabadság (16. paragrafus), a versenyekre való felkészülést szolgáló szabadság (16-1. paragrafus), valamint a szociális szabadságok (17–20. paragrafus) fogalmát is, ám ezek nem kapcsolódnak szorosan vett témánkhoz.

A Törvény megállapítja a szabadság maximális időtartamát is: a 10. paragrafus 3. része a teljes (az alap- és a kiegészítő együtt) éves szabadság maximális időtartamát 59 naptári napban határozza meg, a földalatti bányamunkát végzők számára pedig 69 naptári napban. Ugyanakkor a munkavállalónak jogában áll kivenni egyszerre több korábban fel nem használt éves szabadságát. Ebben az esetben a fenti korlátozás nem érvényes, például akár három év után járó 72 nap szabadságot is kivehet valaki egyszerre, ehhez azonban a munkáltató beleegyezése is szükséges.

Az általános szabály szerint hat hónap megszakítás nélküli munkavégzés után van lehetőség a teljes rendes éves szabadság kiadására. Bizonyos esetekben azonban a munkavállaló kérésére a munkaadó a hat hónap lejárta előtt is köteles kiadni a teljes éves szabadságot. Így például

– nőknek terhességi és szülési szabadság előtt vagy után;

– nőknek, akik két vagy több 15 évesnél fiatalabb gyermeket nevelnek, vagy akiknek gyermeke rokkant;

– rokkantaknak;

– 18 évesnél fiatalabb személyeknek;

– férfiaknak, ha feleségük terhességi és szülési szabadságon van;

– a kötelező sorkatonai vagy alternatív szolgálat után leszerelt személyeknek, amennyiben leszerelésüket követően három hónapon belül (nem számítva az út időtartamát szolgálati helyükről lakóhelyükre) munkába álltak;

– másodállásban dolgozóknak (a főállásuk után járó szabadságukkal egy időben);

– munkavállalóknak, akik munkájuk mellett folytatják tanulmányaikat, és szabadságukat a vizsgaidőszakhoz, a tanulmányaik által megkövetelt írásbeli, laboratóriumi és egyéb munkák elvégzéséhez időzítve szeretnék felhasználni;

– munkavállalóknak, akik előző munkahelyükön részben vagy teljes egészében nem használták fel a szabadságukat, illetve nem részesültek ezért cserébe pénzbeli kompenzációban;

– munkavállalóknak, akik szanatóriumi-üdülői (ambuláns-üdülői) gyógykezelésre szóló beutalóval rendelkeznek;

– családi típusú gyermekotthonok nevelőszülőinek.

A munkaviszony második évétől kezdve a következő rendes éves szabadság a munkaév bármely periódusában megadható – a munkahelyi szabadságolási rendnek megfelelően –, de csak azután, hogy a munkavállaló ledolgozta azt az időszakot, amelyért az előző szabadságát kapta.

hk