Külhoni magyar vezetők a Kárpát-medencei fejlesztési lehetőségekről tanácskoztak
A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési lehetőségeket tekintették át külhoni magyar szervezetek képviselői múlt szerdán a Kárpát-haza Fejlesztési Fórumon a Parlamentben.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által szervezett konferencián Borbély Károly, Románia energiaügyi államtitkára az RMDSZ által összeállított gazdaságfejlesztési tervet, az Erdély 2020 dokumentumot ismertette, amelynek kimunkálását – mint mondta – nagyon komoly előkészítés előzte meg, és számos egyeztetést folytattak róla. A tervről szólva kitért egyebek mellett az erdélyi magyar gazdák területalapú támogatására és az építőipari vállalkozások versenyképességének növelésére. Szavai szerint nagyon sok magyar vállalkozó érkezett az elmúlt években Erdélybe, és ösztönzik is őket a szerepvállalásra. A külhoni magyar politikus összegzése szerint a román–magyar üzleti kapcsolatokat fejleszteni kell a jövőben.
Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke az erdélyi Mikó Imre-tervet mutatta be, rögzítve: a gazdaságfejlesztés kulcstényező. Erdély egy átgondolt fejlesztési tervvel Magyarország egyik legfontosabb üzleti partnerévé válhat – mutatott rá, hozzátéve: jövőképük az, hogy megteremtsék a „Kelet Svájcát”. Kiemelt helyen említette az agráriumot, egyúttal problémaként hozva az értékesítési lánc hiányát.
Farkas Iván, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának alelnöke felszólalásában a Baross Gábor-tervet, a Felvidék regionális gazdasági fejlesztési tervét ismertette. Az ebben foglalt kitörési pontok, fejlesztési tervek között említette a határon átnyúló és a határmelléki közlekedési infrastruktúra bővítését – jelezve, hogy újabb Ipoly-hidak épülhetnek –, az autógyárak beszállító háttériparának fejlesztését, a Felvidék élelmiszeriparának újjáélesztését, a helyi gazdaságfejlesztést, a régió erőforrásaira való építkezést és a vidéki turizmus lehetőségeinek kiaknázását. Kiemelte továbbá a közbeszerzési szabályozás átalakításának, valamint a szakoktatás korszerűsítésének szükségességét.
A Vajdasági Magyar Szövetséget vezető Pásztor István arról beszélt, hogy a bemutatott tanulmányok mind kiválóak, de őszre el kell jutni az operatív programok megfogalmazásáig, és meg kell teremteni az ehhez szükséges intézményrendszert, valamint az anyagi forrásokat, amelyek három helyről jöhetnek össze: abból az országból, ahol az adott magyar kisebbség él, az Európai Uniótól, valamint az anyaországból.
Végül, de nem utolsósorban, a kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégiákról a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nevében Pataki Gábor közgazdász tartott előadást. Vidékünk képviseletében a fórumon ugyancsak részt vett Virág László, a KMVSZ elnöke, illetve Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára.
(MTI/nski.hu/Kárpátalja)
