Hadiadó és megszorítások

A parlamenti többség felbomlása és Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök távozása miatt kialakult politikai válság azzal ért véget, hogy a Legfelsőbb Tanács múlt csütörtöki rendkívüli ülésén nem fogadta el a kormányfő lemondását. A krízis mélyebb okait azonban csak választások révén lehet orvosolni.

Lapunk is beszámolt arról, hogy Jacenyuk július 24-én nyújtotta be lemondását, amit egyrészről azzal indokolt, hogy feloszlott a parlamentben a kormánykoalíció, másrészről a törvényhozás még csak napirendre sem tűzte a kormánynak a politikai és gazdasági válság leküzdését célzó javaslatait. A kormánykoalíció a Petro Porosenko elnök mögött álló UDAR párt kezdeményezésére bomlott fel, amelyhez csatlakozott a nacionalista Szvoboda párt is. Képviselőik szavai szerint azért, hogy így nyújtsanak lehetőséget az államfőnek a törvényhozás feloszlatására és az előre hozott parlamenti választások kiírására. A koalíció felbomlását a miniszterelnök pártja, a javarészt liberálisokból és jobboldaliakból álló Batykivscsina pártszövetség nem támogatta.

Jacenyuk ezután azzal vádolta meg a koalíció pártjainak képviselőit, hogy választási esélyeiket az ország ügyei elé helyezik. Lemondásának bejelentése után viszont Jacenyukot is ugyanez a vád érte.

A parlament múlt csütörtöki zárt plenáris ülésén azután, ahol csak a miniszterelnök lemondásáról való szavazás volt nyilvános, Jacenyuk távozása mellett mindössze 16 képviselő szavazott – 14 független és kettő a Régiók Pártja frakciójából – a 450 fős ukrán törvényhozás 331 jelen lévő tagja közül. A képviselők ezt követően egy kivétellel – az ukrán gázvezetékrendszer működtetésének reformjára vonatkozó törvényjavaslat nem ment át – támogatták Jacenyuk és kormánya kezdeményezéseit, amivel tulajdonképpen rendeződött a kormányfő és a parlament között kialakult konfliktus, amely már-már azzal fenyegetett, hogy politikai válságba sodródik az ország, miközben keleti felében dúlnak a harcok a kormányerők és a Moszkvához húzó szakadár fegyveresek között.

A kiadások fedezése céljából a parlament 1,5 százalékos kiegészítő, úgynevezett hadiadót vetett ki az év végéig a fizetésekre és minden egyéb juttatásra, beleértve a jutalmakat is. A pénzügyminisztérium számításai szerint az új adó bevezetésével mintegy 2,9 milliárd hrivnya plusz bevételre tesz szert a költségvetés, amelyet a hadsereg, az ország keleti részében folyó „terrorellenes művelet” finanszírozására, valamint a szakadároktól „megtisztított” települések újjáépítésére fordíthat.

A Legfelsőbb Tanács által elfogadott módosításokkal növelték a 2014-es költségvetés bevételi és kiadási oldalát egyaránt, továbbá megemelték az államadósság felső határát. A büdzsé bevételi oldalát a bérekre kivetett „hadiadó” mellett a természeti kincsek kiaknázásáért fizetett összeg jelentős – csaknem duplájára rúgó – emelésével, valamint európai uniós támogatásokkal tervezik növelni. Ezenkívül csökkentik a kormányzati szervek kiadásait és a költségvetésből támogatott programok finanszírozásának mértékét.

A kormány közben 9,5 milliárd hrivnya elkülönítését rendelte el a költségvetés vésztartalékából a fegyveres erők tagjai bérének, illetve a nekik és hozzátartozóiknak járó egyéb juttatásoknak a kifizetésére, valamint a hadsereg ellátásának és felszerelésének biztosítására. A fegyveres erők finanszírozására a pénzügyi tárca március elejétől július 11-ig 7,6 milliárd hrivnyát utalt ki.

A parlament ülésén jelen volt Porosenko elnök is, aki a szavazások után úgy értékelte a helyzetet, hogy a parlament és a kormány láthatóan kész az együttműködésre egymással. Beszédében a költségvetés módosításával kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna napi 70 millió hrivnyát költ az ország keleti részében folyó „terrorellenes művelet” finanszírozására.

Az elnök megerősítette, hogy a parlamenti választások előre hozása mellett áll. Hozzátette ugyanakkor, hogy a választások nem mehetnek a parlament, a kormány és az államfő munkájának kárára.

Az államfő múlt pénteken a sajtónak nyilatkozva is megígérte, hogy hamarabb megtartják a rendkívüli parlamenti választásokat, mint azt a jogszabályok előírják. Porosenko konkrét dátumot nem mondott. Úgy fogalmazott, hogy a parlamenti választások előkészítési mechanizmusa már beindult. Közölte, hogy előző nap értekezett a frakciók vezetőivel, és egyetértésre jutottak a választások rövid időn belüli megrendezését illetően. Hozzátette ugyanakkor, hogy ehhez még törvényeket kell módosítani.

A jelenlegi ukrán jogszabályok szerint az államfő feloszlathatja a törvényhozást, és új választásokat írhat ki, ha a kormánykoalíció felbomlása után harminc napon belül nem jön létre új kormánytöbbség a parlamentben. A rendkívüli választást a parlament feloszlatása után 60 nappal kell megtartani.

Porosenko elnök az interjúban leszögezte továbbá, hogy a Kelet-Ukrajnában zajló harcok nem késleltethetik a gazdasági reformokat. Kijelentette, hogy Ukrajna nem mond le az Oroszország által bekebelezett Krímről, de kompenzációt követel Moszkvától a félszigeten lévő ukrán állami vállalatok kisajátításáért.

(MTI/hirado.hu/unian.ua/ntk)