Fül-orr-gégészeti kezeléssel az asztma kialakulása ellen

2014. augusztus 14., 07:33 , 709. szám

Az egyik rokonom korábban hosszú ideig náthás volt, majd krónikus (azaz idült) homloküreg-gyulladást állapítottak meg nála, végül pedig asztmás lett. Összefüggésben lehet-e egymással ez a három dolog, s én is asztmássá válhatok-e, ha nem kezeltetem idejében egy esetleges elhúzódó náthámat? – telefonált be szerkesztőségünkbe egy nagyszőlősi olvasónk. Kérdéseivel dr. Pauk Lászlóhoz, a Beregszászi Járási Kórház fül-orr-gégészéhez fordultunk.

– Az asztma az egyik legsúlyosabb krónikus légzőszervi betegség, melynek terápiáját pulmonológus szakorvosok végzik. De mint tudjuk, jobb egy betegséget megelőzni, mint gyógyítani, s a megelőzésért mi, fül-orr-gégészek is sokat tehetünk, ha a betegek idejében hozzánk fordulnak – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – Az asztma nem alakul ki egy teljesen egészséges embernél. A tények alátámasztják az orosz Perevud professzor teóriáját, mely szerint minden asztmás megbetegedést megelőz valamilyen idült kóros folyamat, mely az orr melléküregeiben alakul ki. A megfázásnak meglehetősen gyakori szövődménye a homloküreg-, illetve az arcüreggyulladás. Az akut (heveny) gyulladást – tünetei miatt – az emberek meglehetősen gyakran elbagatellizálják, nem jelentkeznek kivizsgálásra, kezelésre, vagy ha fel is keresik az egészségügyi intézményeket, késve fordulnak orvoshoz. Emiatt a folyamat akutból krónikussá válik. A krónikus arcüreggyulladás esetében a terápia műtéti kezelést is jelenthet, amitől a betegek félnek, és mindent elkövetnek az operáció elkerüléséért, inkább belemennek az arcüreg-csapolásba, s kialakult egy olyan tévhit körükben, hogy akinek az arcüregét egyszer már megcsapolták, annak a továbbiakban is sok-sok csapolásra lesz szüksége. Szakorvosként ajánlom: ha műteni kell, akkor a páciensek számára az a jó megoldás, ha beleegyeznek az operációba. Ameddig heveny gyulladás áll fenn, sem orrcsepp, sem tabletta, sem injekció nem helyettesítheti a csapolást. Ám ha a folyamat krónikussá válik, akkor eljött a műtét ideje, hogy megelőzzük az asztma kialakulását.

– Milyen más szövődményei is lehetnek a krónikus homloküreg-, illetve arcüreggyulladásnak?

– A beteg különböző mértékben, de elveszítheti a szaglóérzékét. Esetleg csak az erős szagokat, illatokat érzi, vagy semmilyen szagot sem érez. Orvosi nyelven az előbbit hiposzmiás, az utóbbit anoszmiás folyamatnak nevezzük. Mindkettő nagy veszélyt hordoz. Az még csak kellemetlen, ha nem érezzük az étel illatát, az viszont már egészségkárosodáshoz vezet, ha nem tudjuk megkülönböztetni, hogy friss vagy romlott táplálékról van-e szó, alkalmas-e még az étel az emberi fogyasztásra vagy már nem. Azonkívül a füst szagát sem érezzük, így egy tűzesetnél nem fedezzük fel idejében a bajt, ami akár a lakásunk kiégéséhez is vezethet.

Összegzésképpen megállapíthatjuk: a betegek jól teszik, ha idejében és helyesen kikezeltetik a heveny homlok- és arcüreggyulladásokat, és nem várják meg, míg krónikussá válnak a megbetegedések. Ha valaki megfázik, és náthás lesz, legyen tisztában vele: akkor van szó egyszerű nátháról, ha hét nap alatt elmúlik. Ha viszont ennyi idő alatt sem lép fel javulás, feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mert szövődményként krónikus nátha, homlok- vagy arcüreggyulladás alakul ki, melyekből egyenes út vezet az orrmelléküregek megbetegedéséhez, az asztmához, a krónikus fülgyulladáshoz vagy a szaglás részleges vagy teljes elvesztéséhez.

Lajos Mihály