„…ne hagyjuk, hogy a fegyvereké legyen az utolsó szó”

Balog Zoltán látogatása Kárpátalján

2014. augusztus 28., 07:05 , 711. szám

Balog Zoltán, Magyarország emberi erőforrások minisztere kétnapos látogatásra Kárpátaljára érkezett. A miniszter pénteken Ungváron kétoldalú tárgyalást folytatott Valerij Luncsenkóval, Kárpátalja kormányzójával, majd Ivan Balogával, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökével. Tárgyalt a KMKSZ vezetőivel, ellátogatott az Ungvári Nemzeti Egyetemre, és még aznap felavatta Beregszászban a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség felújított székházát, ahol megbeszélést folytatott a szakmai szövetség tisztségviselőivel, majd a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetőségével egyeztetett köznevelést és felsőoktatást érintő kérdésekről. Ezt követően másnap részt vett Nagyberegen a református családi csendesnapon és a református líceum új épületének felavatásán.

A KMKSZ vezetőivel Ungváron találkozott a miniszter, ahol elemezték az aktuális ukrajnai helyzetet, és megvitatták Magyarország Kárpátaljára irányuló támogatáspolitikáját.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség közel 12 millió forintból megújult székházának átadóünnepségén Orosz Ildikó elnök elmondta: „A KMPSZ 1991-ben alakult mint a KMKSZ szakmapolitikai támogató szervezete, belőlük nőttünk ki, és azóta is végezzük azt a háttérmunkát, amit egy oktatási hivatal végez Magyarországon. Azaz szervezzük a kárpátaljai magyar iskolák magyarságprogramjait, s ehhez székházra volt szükségünk. Az első Orbán-kormány idején vettük meg ezt a lakást, amit akkor úgy-ahogy felújítottunk. Most két év alatt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával sikerült olyan állapotba hozni, amilyenbe szerettünk volna. Tetőt cseréltünk, megerősítettük a falakat, kicseréltük az ablakokat, a fűtési és vízvezetékrendszert teljesen felújítottuk, külső és belső vakolást végeztünk. Így az épület alkalmassá vált, hogy betöltse a kárpátaljai magyar oktatás központjának szerepét.”

Az ünnepélyes szalagátvágást követően Balog Zoltán a kárpátaljai magyar oktatás problémáiról és programjairól tájékozódott a KMPSZ elnökségétől, majd látogatást tett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, megtekintette annak új épületszárnyát, ahol az intézmény középfokú szakképző intézete kezdi meg működését szeptember elsejétől. Ezután a főiskola vezetőivel egyeztetett.

Augusztus 23-án, szombaton az emberi erőforrások minisztere részt vett a Kárpátaljai Református Egyházkerület által szervezett családi csendesnapon Nagyberegen, ahol a nagyszínpadon közel ötezer fős hallgatóság előtt elmondott előadásában a miniszter arról biztosította a kárpátaljai magyarságot, hogy Magyarország, a magyar kormány nem hagyja magukra a „kárpátalai magyar testvéreket”. „Mert olyankor, amikor a világ megbolondul és megbillen a magyar közösségek helyzete, akkor jönni kell. Akkor jönni kell, beszélni kell, fenn kell tartani azt a közösséget egymással, ami nekünk nagyon nagy ajándék… Veletek vagyunk nemcsak akkor, amikor ide jövünk, hanem akkor is, amikor Brüsszelben vagyunk vagy más európai fővárosokban, és amikor ott szó esik Ukrajnáról, akkor mi mindig elmondjuk, hogy Ukrajnában, itt, Kárpátalján magyarok élnek, több mint száz-százötvenezer magyar, akiknek a sorsa számunkra fontos.” Balog Zoltán elmondta továbbá kárpátaljai vezetőkkel folytatott tárgyalásai kapcsán: „Nem mindig van így, de most így van. Ami jó Kárpátaljának, az jó az itteni magyaroknak, és az jó az itteni magyaroknak, ami Kárpátaljának jó. Most van egy sorsközösség, az itt élők sorsközössége. Hogy itt a mozgósítások és a mozgások keletről nyugat felé olyan módon történjenek, hogy ne zavarják meg az itt élő emberek biztonságát, mindennapi életét.”

A családi csendesnap keretében avatták fel a Nagyberegi Református Líceum felújított épületét és az új leánykollégiumot, amely döntő részben ugyancsak magyar állami támogatásból valósulhatott meg. A miniszter az avatóünnepségen mondott ünnepi beszédében kiemelte: Aki iskolát épít Kárpátalján, az azt is szeretné, ha a világnak ezen a táján lenne megmaradás. Ezt akarja az egyház, ezt szeretné a magyar kormány is – tette hozzá.

Emlékeztetett: a menni vagy maradni kérdése nagyon nehéz emberi döntés, amelybe sem Budapestről, sem máshonnan nem szabad beleavatkozni. De ha megszületik a szabad döntés a maradás mellett, akkor a magyar kormány, a kárpátaljai magyar vezetők és az egyház dolga, hogy lehessen maradni, anyanyelven tanulni, hogy magyar közösségben lehessen dicsérni az Istent, és a magyar családoknak legyen esélyük az életre a jövőben is – fogalmazott, megjegyezve, hogy mások mellett a kárpátaljai magyaroknak is különböző forgatókönyvekre kell felkészülniük. Van olyan forgatókönyv – folytatta –, amelyre gondolni sem merünk, de föl kell rá készülni, ahogy föl kell arra is készülni, ami jó. Szerinte az utóbbi példája a 21 éve alapított Nagyberegi Református Líceum, amely ötéves munka eredményeként – a magyar kormány és külföldi református testvéregyházak anyagi támogatásával – megújult és 120 fős modern kollégiummal bővült.

A tárcavezető örvendetesnek nevezte, hogy Kárpátalján egy közösség kinőtte a régi iskolaépületet. Mint mondta, a megmaradáshoz iskola, munkahely, közösség kell, és „Nagyberegen van iskola, van közösség, s remélhetőleg van megélhetést biztosító, tisztességgel honorált munkahely”.

Mindennek nagyon fontos feltétele a béke – mutatott rá, hangsúlyozva: „...ne hagyjuk, hogy a fegyvereké legyen az utolsó szó, hogy egyesek hatalomvágya a többség békevágyát elnyomja”. A béke fontos feltétele a magyarok együttműködése, így mindannyiunk közös érdeke, hogy Kárpátalján minden magyar együtt akarja a békét, együtt akarja a magyarság megerősödését – mondta. Úgy vélte, természetes, hogy különböző vélemények vannak, de most különösképp megengedhetetlen a „széthúzás luxusa”. Most nem a veszekedés ideje van, hanem az összefogásé, mert választások jönnek – hangoztatta, kiemelve, hogy a kárpátaljai magyaroknak, Magyarországgal együtt, egy irányban kell gondolkodniuk, hogy „erős képviselőjük” legyen a kijevi parlamentben. „Ha ehhez segítségre van szükség, azt mi meg tudjuk adni, de ezt kivívni, kiharcolni csak önök tudják, csak önöknek lehet” – emlékeztette hallgatóságát a miniszter.

„A béke megtartásáért a magyar közösségen belül a legtöbbet azzal tehetjük, ha folytatjuk az építkezést. Azt tudom ígérni a magyar kormány nevében, hogy folytatjuk az építkezést Kárpátalján az egyházközösségekben, a beregszászi főiskolán, a családsegítőkben, s mindenütt, ahol a magyar életnek a megtartására és a megerősítésére van szükség” – zárta avatóbeszédét Balog Zoltán.

Az avatóünnepségen köszöntőbeszédet mondott többek között dr. Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a szülők nevében Úr Viktor, a Tiszaágteleki Általános Iskola igazgatója, és köszönetet mondott a támogatóknak Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke.

A nemzeti színű szalag átvágását, és az új kollégiumépület és tornaterem megtekintését követő ünnepi fogadáson, az új étteremben mondott köszönetet a magyar kormány nagyvonalú támogatásáért Orosz Márta, Nagybereg polgármestere, Isten áldását kérve azokra, akik támogatták a kollégium felépítését, valamint a tanárokra és a diákokra.

Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke felidézte, hogy 1993-ban Gulácsy Lajos püspök úr kis táskájával a kezében próbált egyezkedni, hogy az ideológiai központ épületében megnyílhasson az első kárpátaljai református iskola. Az épületet ki kellett váltani, helyette kultúrházat épített Nagyberegnek a református egyház. A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: „Az a hit, erő és lendület a református egyház későbbi vezetőiben is megvolt, Horkay László püspök úr és Zán Fábián Sándor püspök úr nagyon sokat tett annak érdekében, hogy ez az iskola ilyen lehessen ma… A református egyház a jövőben gondolkodik. Egy gyönyörű épületet emelt ide magyarországi segítséggel annak érdekében, hogy a fiatalok keresztény elveken alapuló komoly oktatást és nevelést kapjanak. Mindez megerősíti a hitünket abban, hogy van jövője ennek a közösségnek Kárpátalján.”

dózsa