Mennyit ér és mit jelent a fegyvernyugvási megállapodás?

Múlt pénteken megtörtént, amiért oly sokan, oly régóta fohászkodtak: a harcok szüneteltetéséről szóló jegyzőkönyvet írtak alá Kijev és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői Minszkben a válság rendezésére létrejött kontaktcsoport ülésén, amelyen a harcoló feleken kívül jelen voltak Oroszország és az EBESZ képviselői. A kérdés most az, hogy mit jelent a fegyvernyugvás a gyakorlatban és a politika nyelvén?

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vasárnap nyilvánosságra hozta a tűzszüneti megállapodás teljes szövegét. A megállapodás jegyzőkönyve 12 pontból áll. A dokumentum szerint a kontaktcsoport tagjai egyetértésre jutottak a következő lépések megtételében:

1. Haladéktalanul életbe kell léptetni a kétoldalú tűzszünetet.

2. Az EBESZ-nek biztosítania kell a fegyvernyugvás ellenőrzését.

3. Kijevnek végre kell hajtania a hatalom decentralizációját, a Donyeck és Luhanszk megye különleges jogállásáról szóló ideiglenes törvény meghozatalával.

4. Az EBESZ-nek biztosítania kell az ukrán–orosz államhatár állandó ellenőrzését, és biztonsági övezetet kell létrehozni a határ menti térségekben.

5. Haladéktalanul szabadon kell engedni az összes „túszt” és törvénytelenül fogva tartott személyt.

6. Törvényt kell elfogadni, amely megtiltaná azoknak a személyeknek a felelősségre vonását és megbüntetését, akik összefüggésbe hozhatók a Donyeck és Luhanszk megye egyes részein történt eseményekkel.

7. Folytatni kell az össznemzeti párbeszédet minden érintett bevonásával.

8. Intézkedéseket kell hozni a Donbasz-medencei humanitárius helyzet javítása érdekében.

9. A Donyeck és Luhanszk megye különleges jogállásáról szóló ideiglenes törvénnyel összhangban meg kell rendezni ezeken a területeken az előre hozott helyhatósági választásokat.

10. Ki kell vonni Ukrajna területéről a törvénytelen fegyveres csoportokat, a hadieszközöket, a fegyvereseket és a zsoldosokat.

11. El kell fogadni a Donbasz újjászületését és a régió életképességének helyreállítását szolgáló programot.

12. Szavatolni kell a tárgyalások résztvevőinek személyes biztonságát.

Ami a tűzszünet gyakorlati megvalósulását illeti, viszonylag egyszerű a helyzet. A nemzetközi sajtóban megjelenő híradásokat összevetve megállapítható, hogy a fegyvernyugvást egyik fél sem tartja be maradéktalanul, a térségben mégis viszonylagos nyugalom uralkodik. A szeparatisták részéről időről időre tüzérségi támadások érik az ukrán állásokat, amire a megtámadottak állítólag kizárólag önvédelemből válaszolnak, s tartózkodnak a tüzérség és a légierő bevetésétől. Fogolycserére is sor került, Petro Porosenko mintegy1200 ukrán fogoly kiszabadulását jelentette be, ezt a számot a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) részéről utóbb mintegy 600 főre reduláták. Megfigyelők szerint mindkét fél a sorok rendezésére, állásaik megerősítésére használja fel az utóbbi napok viszonylagos nyugalmát.

A kialakult helyzet értékelésében az egyik legnagyobb gondot az jelenti a szakemberek számára, hogy gondok vannak a konfliktus szereplőinek szavahihetőségével. Íme, egy kis ízelítő – a teljesség igénye nélkül – a mindennapos ellentmondásokból. Oroszország például váltig állítja, hogy csapatai nem léptek ukrán területre, holott az Egyesült Államoknak és a NATO-nak megcáfolhatatlan bizonyítékai vannak a beavatkozásukra. A NATO minapi közlése szerint mintegy ezer orosz katona harcol Ukrajnában, amivel az a probléma, hogy amennyiben ezt a viszonylag csekély fegyveres kontingenst nem sikerült rövid időn belül felszámolni, akkor vagy nem létezik ukrán haderő, vagy az önállóságért harcoló kelet-ukrajnai önkéntesek száma lényegesen nagyobb annál, mint azt Kijevben állítják…

Az európai lapkommentárok általában Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmeként értékelték a pénteki tűzszüneti megállapodást. A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kommentárja szerint „a szakadárok és patrónusuk, Putyin nagyot léptek előre céljuk felé. Az »Új-Oroszország« megteremetéséért folytatott küzdelem szakaszgyőzelmeként ünnepelik majd a harcokban érintett területek decentralizációját és különleges státusát, amiről rendelkezik a fegyvernyugvásról kötött megállapodás. Az egyetlen izgalmas kérdés az, hogy meddig tart majd ez a közbeeső, két szakasz közötti szünet” – emelte ki a FAZ.

A német liberális Süddeutsche Zeitung szerint a Minszkben megkötött 12 pontos megállapodás „újabb robbanás veszélyét hordozza”, hiszen egyebek mellett arról rendelkezik, hogy Ukrajnának autonómiát kell biztosítania a donyecki és luhanszki régiónak, és a lázadók vezérei büntetlenek maradnak, mindez azonban „az önálló Ukrajna feladásával lenne egyenlő”.

A Handelsblatt című német üzleti lap értékelése szerint „a tűzszünet kapituláció Putyin előtt, mert azt jelenti, hogy „a Krím félsziget elcsatolása után most megtörténik a kelet-ukrajnai nehézipari központok elcsatolása is”. Hangsúlyozták: „senki sem lehet annyira naiv, hogy azt higgye, Putyin megáll Donyecknél és Luhanszknál”.

A francia baloldali Libération szerint „kétértelmű” a megállapodás, mert „gyakorlatilag bebetonozza Ukrajna de facto felosztását”.

A konzervatív Le Figaro le is írta a felrajzolódó térkép körvonalait: „a Donyec-medence egy olyan újabb fantomtérség lehet, amelyet bár nem ismer el a nemzetközi közösség, de gyakorlatilag orosz protektorátus alá kerül”.

„A Kreml a kelet-ukrajnai események egyedüli nyertese” – véli Stanislaw Koziej tábornok, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal (BBN) főnöke, akinek a véleményét a Gazeta Wyborcza idézi. „A nagy Oroszország és az elgyötört Ukrajna konfrontációja nem is alakulhatott másként”. Oroszország „ma arra a következtetésre juthat, hogy a Nyugat nem eléggé határozott” Ukrajna támogatásában. Ezért Moszkva folytatni fogja agresszív politikáját, hogy szárazföldi összeköttetésre tegyen szert a Krímhez. A tábornok szerint Ukrajna részéről a legésszerűbb magatartás a „csendes kapituláció” lenne.

Ukrajnában hallgatnak a fegyverek és ez jól is van így – írta a Neue Zürcher Zeitung. A svájci konzervatív napilap szerint ez nem az Oroszországra gyakorolt nyugati nyomás eredménye, mint ahogyan Barack Obama amerikai elnök a walesi NATO-csúcs után mondta, hanem éppen az ellenkezője történt: a Nyugat ismét meghajolt Vlagyimir Putyin orosz elnök akarata előtt. A szerző szerint a NATO elfogadja, hogy Ukrajnában befagyasztanak egy konfliktust, akárcsak korábban Moldovában és Örményországban. A fegyverszünetet a lap keserűnek nevezi, hiszen Ukrajna kiszolgáltatott marad Moszkvának.

A Vedomosztyi című orosz napilap ironikusan „új diplomáciai remekműnek” nevezte a pénteken aláírt megállapodást, amely szerinte „minden konfliktusban érintett félnek megfelel, mert senkit semmire sem kötelez”. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy bár a Minszkben aláírt jegyzőkönyv „nem teremti meg az ukrán válság teljes értékű rendezésének feltételeit, még a törékeny béke is jobb a mindkét oldalon tömeges áldozatokkal járó nagyszabású háborúnál”.

A minszki megállapodás a kívánt változások előzetes tervének tekinthető, amely sem a konkrét cselekvési tervet, sem a határidőket, sem a felek kötelezettségvállalásait nem tartalmazza – értékelte az egyezséget Mihajlo Pohrebinszkij tekintélyes ukrán politológus a Kommerszant című orosz napilapnak. Szerinte az ukrán vezetés és a szakadárok az EBESZ és Moszkva közvetítésével azért állították össze a 12 pontos megállapodást, hogy elkezdhessék az ukrán lakosság megmentését a katasztrófától, s hogy felkészülhessenek a télre Ukrajnában és a valódi tárgyalásokat későbbre halasszák.

A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilapnak Konsztantyin Bondarenko, az Ukrán Politikai Intézet nevű elemző cég igazgatója úgy vélekedett, hogy Kijev rákényszerült a békekötésre, mert „meggyőződtek arról, hogy katonai erővel nem képesek megoldani a (délkelet-ukrajnai) problémát”. Szerinte még évekig elhúzódhatnak a tárgyalások az önkényesen kikiáltott szakadár „népköztársaságok” státusáról. Mikola Szungurovszkij, a kijevi Razumkov Központ katonai kutatásainak vezetője attól tart, hogy a minszki megállapodás célja a szakadárok és Moszkva részéről a Donyec-medencében a bizonytalanság fenntartása és a Dnyeszteren túli területhez hasonló helyzet alakulhat ki Délkelet-Ukrajnában is.

A Novaja Gazeta című ellenzéki orosz lap kommentárja szerint a minszki tárgyalások végleg törvényesítették a Donyec-medencei szakadárokat azzal, hogy nemcsak tárgyalási, hanem aláírási jogot is kaptak.

(MTI/unian.ua/korrespondent.net/hirado.hu/hk)