Folytatódnak a harcok Kelet-Ukrajnában

A kelet-ukrajnai harcok lassan lekerülnek a címlapokról, ami nem csoda, hiszen mostanában nem zuhant le újabb külföldi utasszállító repülőgép a térségben, az orosz hadsereg sem nyomul tovább (egyelőre) nyugat felé. Ettől eltekintve azonban alig változott a helyzet keleten.

Múlt pénteken az kelthette fel az újságolvasók figyelmét, hogy Hennagyij Moszkal Luhanszk megyei kormányzó, nyugalmazott rendőrtábornok, aki korábban Kárpátalján is állt a helyi állami adminisztráció élén, bejelentette: két ukrán belügyi alakulat elmenekült a harcok sújtotta övezetből Kelet-Ukrajnában.

Közlése szerint Poltava és Szumi megyék összevont belügyi alakulata, valamint a Kijev-2 önkéntes zászlóalj arra hivatkozva hagyta magukra társait a Debalceve melletti Csornuhine településnél, hogy ők úgymond a belügyminisztérium, nem pedig a védelmi tárca alá tartoznak.

Debalcevénél és környékén a szeptember 5-én életbe lépett tűzszünet ellenére a szakadárok hevesen támadják az ukrán erők állásait. A hadsereg és az önkéntes alakulatok még a tűzszüneti megállapodás előtt foglalták vissza ezt a területet a szeparatistáktól, beékelődve a lázadók kezén lévő területek közé. Moszkal szavai szerint Debalceve térségében három irányból körbezárták a szakadár fegyveresek a kormányerőket.

A dezertőrök ügye miatt a kormányzó Vitalij Jarema főügyészhez fordult, hogy vonja felelősségre őket. Közben Valerij Heletej azóta lemondott védelmi minisztert és Arszen Avakov belügyminisztert arra kérte, hogy tüntessék ki a Kijivszka Rusz nevű önkéntes zászlóalj tagjait, akik viszont kitartanak, és életüket kockára téve védik a falu vasútállomását, valamint a környező kistelepüléseket.

Az egyes alakulatok helytállása többek között azért került hirtelen a sajtó figyelmének középpontjába, mert két nappal korábban, múlt szerdán Anatolij Matyiosz legfőbb katonai ügyész, helyettes főügyész kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy elsősorban a Nyugat-Ukrajnából érkezett Prikarpattya zászlóalj 326 tagja felelős a több mint száz ukrán katona halálát okozó ilovajszki tragédiáért, mert önkényesen elhagyták szolgálati helyüket, üresen hagyva azt a szárnyat, amelyet tartaniuk kellett volna. Ugyanakkor szakértők már többször felhívták a figyelmet arra, hogy most Debalcevénél kezd hasonló helyzet kialakulni, mint augusztusban Ilovajszknál, ahol ostromgyűrűbe zárták a szeparatisták – Kijev szerint jelentős orosz reguláris katonai segítséggel – az ukrán hadsereg és a belügyi önkéntes erők tagjait.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy mennyiben tehető felelőssé az Ilovajszknál történtekért a nyugat-ukrajnai alakulat, s mekkora a felelőssége a hadvezetésnek illetve a politikának, annyi azonban bizonyos, hogy az illetékes minisztériumok háza táján valami nincs rendben, hiszen hétfőn a nemzeti gárda tagjai Kijevben az államfő hivatala előtt tüntettek, ami semmilyen fegyveres testületnél nem bevett módja a vitás kérdések rendezésének, fegyveres konfliktus idején pedig különösen nem. Helyszíni becslések alapján mintegy háromszázan vonultak a belvárosban lévő hivatali épület elé. A késő délutáni órákban Olekszandr Terescsuk belügyminisztériumi főosztályvezető arra kérte a tüntetőket, hogy foglalják írásba követelésüket. A demonstráló gárdisták azonban ezt elutasították, és azt is, hogy tárgyalóküldöttséget állítsanak össze. Szóban viszont elmondták, hogy követelik azoknak a sorkatonáknak a leszerelését, akik már leszolgálták idejüket. Ugyanakkor cáfolták azokat a sajtójelentéseket, amelyek szerint azért vonultak volna ki tüntetni, mert nem kapták meg az illetményüket.

Egyébként a tűzszünet hétköznapjai változatlanul igen mozgalmasak és véresek a terrorellenes művelet (ATO) térségében. Dmitro Timcsuk, a kijevi katonapolitikai kutatóintézet vezetője Facebook-oldalán hétfőn azt jelentette, hogy az Oroszország által elcsatolt Krím félszigeten kiképzett zsoldosok mintegy százfős csapata érkezett Donyeckbe, hogy a szakadár erők oldalán bekapcsolódjon a harcokba. A szakértő – aki egyben az ukrán hatóságok által a szakadárok ellen indított, Kijev által terrorellenesnek nevezett hadművelet övezetében adatokat gyűjtő Információs Ellenállás nevű szervezet vezetője – hozzátette, hogy a zsoldosok „jól felszereltek és felfegyverzettek”.

Timcsuk adatai alapján csupán az előző 24 órában a szeparatista erők több mint 50 támadást hajtottak végre ukrán csapatok állásai, illetve támaszpontjai ellen. Ezek közül legalább 10 alkalommal Grad rakéta-sorozatvetőkkel lőtték az ukrán fegyveres erőket. A tüzérségi támadásokban bevetettek továbbá harckocsikat és aknavetőket is. A legtöbb támadást, összesen 12-t a Donyeck és Luhanszk között körülbelül félúton lévő Debalceve térségében hajtották végre.

Ami a keddi összesítést illeti, Andrij Liszenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője szokásos napi sajtótájékoztatóján közölte, hogy az előző nap során hét ukrán katona vesztette életét a terrorellenes művelet térségében. Hozzátette, hogy hatnak az életét közülük a szeparatisták által telepített aknák és robbanószerkezetek oltották ki.

Az RNBO szóvivője ugyancsak elmondta, hogy Mariupol térségében az elmúlt egy nap alatt hat orosz drónt (pilóta nélküli repülőgépet) észleltek. Megerősítette azt a korábbi értesülést, hogy Novoazovszkba egy orosz különleges alakulat tagjai érkeztek. Szavai szerint az egység nem nagy létszámú, de speciális akciók végrehajtására van kiképezve.

Szintén kedden a mariupoli városi tanács közlése szerint hét civil életét vesztette és 17 megsebesült, amikor szakadár fegyveresek, vélhetően Grad rakéta-sorozatvetővel, eltaláltak egy temetési menetet a Mariupol melletti Szartana faluban, miközben az ukrán fegyveres erők állásait támadták.

(MTI/pravda.com.ua/zzz)