Miként láthatja az elvált apa a fiát?

„Mióta elváltunk a feleségemmel, nem engedik, hogy találkozzak a kisfiunkkal, vagy ha mégis, kizárólag az anyja jelenlétében, s legfeljebb néhány órára. Hogyan érhetném el hivatalosan, hogy több időt tölthessek a gyermekemmel?”

– A levélből, sajnos, nem derül ki egyértelműen, hogy egészen pontosan kik akadályozzák kapcsolattartását a gyermekével, s az sem, hogy milyen alapon teszik ezt. Általánosságban azonban elmondható, hogy az elvált szülők és gyermekeik kapcsolattartásának kérdéskörét Ukrajna Családi Törvénykönyve (CsTK) szabályozza.

A jogszabályok értelmében apaként ön az anyáéval azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik a közös gyermekük vonatkozásában, függetlenül attól, hogy házasságban élnek, vagy elváltak (lásd a CsTK 141. paragrafusát!).

Amennyiben a bíróság vagy az illetékes gyámügyi hatóságok nem adtak ki olyan hatályos végzést, amely korlátozná érintkezését a gyermekével, önnek apaként joga van az akadálytalan érintkezéshez vele (lásd a CsTK 153. paragrafusának 1. részét!).

Sőt! A törvény értelmében az a szülő, aki külön él gyermekétől, köteles részt venni a nevelésében, s joga van a személyes kommunikációhoz, kapcsolattartáshoz (az anya távollétében is) vele. Annak a szülőnek ugyanakkor, akivel a gyermek él, nincs joga akadályozni a különélő szülőt a gyermekükkel való kapcsolattartásban és a nevelésben, amennyiben ez az érintkezés nem akadályozza a kiskorú gyermek normális fejlődését (lásd a CsTK 157. paragrafusának 2., 3. részét!).

Azt javaslom tehát, hogy forduljon hivatalosan, azaz levélben a gyermek anyjához, s javasolja, hogy kössenek szerződést a szülői jogok és kötelezettségek gyakorlásáról. Erre a CsTK 157. paragrafusának 4. része ad lehetőséget. Az ilyen megállapodást közjegyző által hitelesíteni szükséges.

Amennyiben a felesége elutasítja a megállapodás lehetőségét (tanácsos arra törekedni, hogy az elutasítást adja írásba), vagy később nem teljesíti az abban foglaltakat – sőt, még akkor is, ha egyáltalán nem kezdeményezte a szerződéskötést –, önnek jogában áll a gyermek lakcímbejelentése vagy tényleges lakóhelye szerint illetékes gyámügyi hatósághoz fordulni, s kérvényezni, hogy döntsenek az önnek a gyermek nevelésében való részvételét érintő vitában. Ezt az eszközt a szülői jogok védelmére a CsTK 158. paragrafusának 1. része szavatolja. A gyámhatóságnak a kérvény nyomán kötelessége a szülők életkörülményeinek, a gyermekhez való viszonyulásuknak és egyéb tényezőknek a vizsgálata alapján határozatot hozni az ügyben.

Ha azután az anya nem hajtja végre a gyámügyi hatóságnak ezt a szóban forgó határozatát, vagy amennyiben ön nem elégedett ennek a határozatnak a tartalmával – de akár e határozat hiányában is –, jogában áll keresetben kérni a bíróságtól a fiával való kapcsolattartás akadályainak elhárítását. Erre önnek a CsTK 159. paragrafusának 1. része ad lehetőséget. A kereset alapján a bíróság dönt majd arról, miként vehet részt ön a gyermek nevelésében (időnkénti vagy rendszeres találkozók, láthatások, közös nyaralás, a gyermek látogatása az ön lakhelyére stb.).

Számítson rá, hogy a bíróság határozathozatalkor figyelembe veszi egyebek mellett az ön viszonyulását a szülői kötelezettségek teljesítéséhez, a gyermek viszonyulását önhöz, mindkettőjük egészségi állapotát, az ön esetleges káros szenvedélyeit stb. Fel kell készülnie rá, hogy valószínűleg a másik szülő, a volt házastársa is lépéseket tesz majd a gyermekhez fűződő érdekeinek és jogainak védelmében. Azt javasolnám ezért, hogy forduljon ügyvédhez, aki járatos az ilyenkor szükséges dokumentumok, beadványok összeállításában, az ügyintézésben és szükség esetén képviseli önt a bíróság előtt a perben, illetve aki segíthet elkerülni a hasonló, sohasem egyszerű ügyek számos buktatóját.

hl