Életbe lépett az átvilágításról szóló törvény

2014. október 23., 06:30 , 719. szám

A lanyha választási kampány közepette a polgárok figyelme egyre inkább a fővárosi eseményekre összpontosul ezekben a napokban.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök például bejelentette, hogy az ukrán kormány felmond harminckilenc magas beosztású tisztviselőjének, miután a napokban életbe lépett az átvilágítási (lusztrációs) törvény. A 39 főtisztviselőből 19-en maguk kérték felmentésüket, a többieket pedig menesztik a törvény rendelkezései alapján. A kormány első körben 20 alkalmazottat menesztett, köztük egy miniszterhelyettest, valamint a központi vezetéshez tartozó állami hivatalok 19 vezetőjét, illetve azok helyetteseit.

A kormány hivatalos honlapján közölt lista alapján leváltották többek között Ihor Kabanenko európai integrációért felelős védelmi miniszterhelyettest, Volodimir Horosát, a csernobili tilalmi zóna irányításával megbízott állami ügynökség vezetőjét, Volodimir Demjohint, az Ukrajna exporttevékenységét ellenőrző hivatal vezetőjét és Volodimir Timosenkót, a kábítószer-ellenőrzési szolgálat első emberét.

Petro Porosenko elnök egy héttel korábban írta alá a kijevi parlament által szeptember 16-án elfogadott átvilágítási törvényt, amelynek értelmében mintegy egymillió állami tisztviselőt vizsgálnak meg lojalitás szempontjából, köztük a kormány összes tagját. A törvény hatálya alá esnek mindazok, akik 2010. február 25. és 2014. február 22. között voltak hivatalban, amikor Viktor Janukovics volt Ukrajna elnöke. Ugyanez vonatkozik azokra a hivatalnokokra is, akik „kárt okoztak a Majdan-tüntetéseken részt vevők életében, egészségében és vagyonában”, valamint mindazokra, akik a Szovjetunió felbomlása előtt vezető tisztségeket töltöttek be a Szovjetunió Kommunista Pártjában vagy a Lenini Komszomolban, a volt szovjet fegyveres erők és belügyminisztérium politikai munkatársai voltak, a titkosszolgálatok alkalmazásában álltak, illetve azok, akiknek közük volt az ukrán nemzeti-felszabadító mozgalom résztvevőinek üldözéséhez a második világháború idején és az azt követő időszakban.

A lusztrációs törvényt több szakértő bírálta, köztük Vitalij Jarema főügyész, aki azt tanácsolta az elnöknek, hogy ne írja alá a jogszabályt, mert az szerinte alkotmányellenes és a nemzetközi joggal is ellentétes. Moszkva álláspontja az, hogy az ukrán átvilágítási törvény legalizálja a politikai üldöztetést, de a Nyugat szemet huny felette.

Ugyancsak sokat foglalkozott a sajtó azzal, hogy Porosenko elnök egy héttel a parlamenti választások előtt aláírta a választási jog megsértésének büntetését szigorító törvényjavaslatot. A törvénymódosítás megemelte a szavazatvásárlásért, a választási bizottság tagjainak törvénytelen befolyásolásáért, kampánysértésért, valamint a választási dokumentumok, illetve a voksolási eredmények meghamisításáért járó büntetési tételeket.

A büntetőtörvénykönyvben végrehajtott módosítás alapján a választó is büntethető lesz szavazata eladásáért, amiért akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatják. A jogszabály súlyos bűncselekménynek minősíti a választási bizottság tagjainak megvesztegetését, illetve bármely módon való befolyásolását, kényszerítését a választás eredményének megváltoztatására, továbbá a szavazatgyűjtő urnák, választási jegyzőkönyvek eltüntetését vagy meghamisítását. A súlyosabb esetekben 5–10 év börtönbüntetés is kiszabható.

Arszen Avakov belügyminiszter közölte, hogy a parlamenti választási kampány során – a hét eleji állapotok szerint – eddig már 141 eljárást indítottak, javarészt szavazatvásárlások ügyében. Kiemelte, hogy a jelöltként induló Jevhen Bakulin, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat volt vezetője ellen is indítottak szavazatvásárlási kísérlet gyanúja miatt eljárást. A miniszter szavai szerint 200 hrivnyát ajánlottak egy-egy Bakulinra adott voksért. Civil szervezetek vizsgálata azt mutatja, hogy a mostani választási kampányban ritkábban készpénzzel, inkább ingyenes vagy kedvezményes árú üdülésekkel, orvosi vizsgálatokkal és különböző háztartási cikkekkel, edényekkel próbálják megvásárolni a választók szavazatát. Jellemző továbbra is, hogy egyéni jelöltek próbálkoznak ily módon szavazatokhoz jutni.

Ismeretes, hogy Ukrajnában vegyes választási rendszer működik. Akár a legutóbbi, 2012-es választásokon, a képviselők fele idén is pártlistáról, a másik fele egyéni körzetből kerül be a parlamentbe. Csökken azonban a képviselők száma, ugyanis az Oroszország által elcsatolt Krím és az oroszbarát szeparatisták ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai térség több szavazókörzetében nem tudják megrendezni a választást. Így 225 helyet töltenek be a listákról bejutó képviselők, viszont előreláthatólag legfeljebb csak 211 egyéni képviselő jut majd mandátumhoz.

„Biztosan nem lesz parlamenti választás” október 26-án a kelet-ukrajnai Donyec-medence 32 választókörzetéből 14-ben – jelentette be múlt pénteken Mihajlo Ohendovszkij, a Központi Választási Bizottság (CVK) elnöke.

A tisztségviselő szerint az oroszbarát szakadárok által megszállt területeken nem lehet megrendezni a parlamenti választásokat. Eszerint Donyeck megye 21 körzetéből 8-ban, Luhanszk megye 11 körzetéből pedig 6-ban már most teljesen biztos, hogy nem tudnak majd az ott élők szavazni – mondta. Hozzáfűzte, hogy Donyeck megye három választókörzete esetében bizonytalan, lesz-e választás.

A hét végén közzétett felmérés alapján továbbra is az elnök mögött álló és nevét viselő Petro Porosenko Blokkja tömörülés vezet jelentős előnnyel a többi párt előtt. A Szofija szociológiai központ felmérése szerint a megkérdezettek 32,2 százaléka kész az államfő pártjára szavazni. Tartja magát a második helyen Oleh Ljasko populista, nacionalista Radikális Pártja 10,9 százalékkal, a harmadik helyre az Arszenyij Jacenyuk vezette Népi Front került 9,8 százalékkal.

A negyedik helyre – 7,4 százalékos eredménnyel – feljött a Jurij Bojko volt miniszterelnök-helyettes vezette Ellenzéki Blokk, amelynek listáján a februárban posztjáról eltávolított Viktor Janukovics volt államfőt egykor támogató politikusok és volt kormánytagok indulnak. A tömörülés egy hónappal ezelőtt még meg sem közelítette a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.

Ötödik helyre szorult vissza Julija Timosenko volt kormányfő Batykivscsina (Haza) pártja 6,8 százalékos támogatottsággal.

Az 5–7 százalék közötti eredményre számító politikai erők helyzete bizonytalan, pillanatnyilag a parlamentbe épp hogy „becsúszó” pártok között van a jelenlegi kormányban is részt vevő nacionalista Szvoboda párt, a lembergi polgármester vezette Önsegítés nevű párt, az Anatolij Hricenko volt Batykivscsina párti politikus vezette Civil Álláspont és Szerhij Tihipko volt Janukovics-párti politikus Erős Ukrajna pártja. Tihipko pártja és az Ellenzéki Blokk hasonló szavazóbázissal rendelkezik, így egymástól veszik el a szavazatokat, akárcsak Timosenko és Jacenyuk pártjai.

(MTI/zn.ua/ntk)