Folynak a tárgyalások a kormányalakításról

2014. november 6., 06:30 , 721. szám

Bár a választások előtt mindenki azt ígérte Kijevben, hogy a szavazást követően napokon belül megalakul az új kormánykoalíció, hiszen ezt kívánja, ezt követeli meg az ország helyzete, lapzártánkkor, tíz nappal az október 26-i voksolás után még mindig nem született megállapodás arról, hogy ki és miként irányíthatja az országot a jövőben.

Nem hozta meg a remélt egységet és összefogást, hogy az előre hozott parlamenti választásokon az európai irányultságú pártok szerepeltek a legjobban. A gond elsősorban abból adódott, hogy bár a várakozásoknak megfelelően az egyéni körzetben mandátumot szerzett jelöltekkel együtt a legtöbb parlamenti helyet Petro Porosenko Blokkja (BPP) szerezte meg, választási listájára az Arszenyij Jacenyuk vezette Népi Front (NF) mintegy 0,3 százalékkal több szavazatot (22,14%) kapott, mint az államfőt támogató párt (21,81), habár az előrejelzések a BPP magabiztos győzelmét jósolták.

Amint nyilvánvalóvá vált Porosenkóék listás „kudarca”, valósággal megfagyott a kijevi politika levegője a két párt között. Nyilatkozataikban az ország vezetői természetesen változatlanul barátságosak és bizakodóak – egyebet nem is igen tehetnek, hiszen csak együtt alkothatnak kormánytöbbséget – a valóságban azonban még igen távol állnak a felek a megegyezéstől. Miután a kormányfő pártjának listája több szavazatot szerzett, a Porosenko által előterjeszetett koalíciós megállapodás-tervezet mellett múlt szerdán megjelent Arszenyij Jacenyuké is, amely természetesen azzal számol, hogy az NF viseli majd a kalapot a koalíción belül.

Az is kérdéses egyelőre, kik csatlakozhatnak még a leendő kormánytöbbséghez. Porosenkóék és Jacenyukék korábbi koalíciós partnere, a radikális Szvoboda párt ezúttal be sem jutott a törvényhozásba, a választások meglepetéspártja, a harmadikként befutott Önsegítés (Szamopomics) (10,98%) pedig jelezte, hogy egyelőre nem kíván részt venni a tárgyalásokon. Julija Timosenko ugyancsak parlamentbe jutott pártja, a Batykivscsina ugyan szintén tagja lehetne egy tágabb koalíciónak, ám kérdéses, hogy szerény (5,68%) támogatottságuk mire lehet elég. Ugyancsak kérdéses, hogy a populista Oleh Ljasko listán 7,44 százalékot szerzett Radikális Pártja komoly koalíciós partnernek tekinthető-e.

Megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy az európai irányultságú erőknek a választások előtt vizionált kétharmados, azaz alkotmányozó többsége semmiképpen sem érhető el pusztán az említett pártok összefogásával, szükség lenne ehhez a nagy számban mandátumhoz jutott egyéni képviselők támogatására is.

Következzék egy kis parlamenti számtan! A mostani választásokon a 225 egyéni mandátumból a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai helyzet miatt csupán 198-at osztottak ki. Ebből 68-at a BPP színeiben induló jelöltek szereztek meg, s csupán 18-at az NF. Hat mandátum jutott a pártként a parlamenten kívül rekedt Szvobodának, egy az ugyancsak radikális Jobb Szektornak vezetője, Dmitrij Jaros révén. A listán negyedik helyen végző (9,48%), a Régiók Pártja (PR) utódszervezetének tekintett Ellenzéki Blokk két egyéni mandátumot szerzett, egy további képviselői helyet pedig az ugyancsak ellenzékinek tekintett, ám a parlamentbe jutási küszöböt el nem érő Erős Ukrajna jelöltje. Egy-egy kis párt vitt el két további mandátumot, ám az összes többi, szám szerint 97 a függetlenként indulóknak jutott.

A lapzártánkkor még mindig csupán előzetes és nem hivatalos számítások szerint a BPP és az NF összesen körülbelül 210 listás és egyéni mandátumra számíthat az eredetileg 450 fős, pillanatnyilag azonban mindössze 423 képviselőt számláló Legfelsőbb Tanácsban. Mint látható, a két „nagynak” az Önsegélyezés, a Radikális Párt és a Batykivscsina meggyőzésén kívül jelentős számú egyéni képviselőt is a saját oldalára kellene állítania a kétharmados többség eléréséhez, ám a szakértők pillanatnyilag nem látnak esélyt egy ilyen mértékű politikai összefogásra. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a két nagy párt akkor is létrehozhat parlamenti többséget a független képviselők révén, ha nem sikerül megnyerniük ehhez a „kicsiket”.

Hasonló frakciógyarapításra a korábbi összehívású parlamentekben is volt példa Ukrajnában, bár éppen a PR esete bizonyította be legutóbb, hogy milyen ingatag lehet egy ilyen, elvek helyett érdekek mentén szerveződött többség. Annál is inkább, mivel a leendő kormánynak csupa olyan rendkívül népszerűtlen intézkedést kell majd meghoznia, mint például a gázáremelés.

Bármilyen megoldást eszeljenek is ki Kijevben, annyi bizonyos, hogy a tárgyalásokat minél előbb le kell zárni, mert minden egyes kormány nélkül eltelt nap rontja az ország helyzetét. Kormány nélkül például Kijev nem tud hozzájutni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Ukrajnának megítélt 17 milliárd dolláros hitel következő, 2,7 milliárdos részletéhez, külső pénzinjekció nélkül viszont nem húzza már sokáig a költségvetés, s a hrivnya árfolyama is bármikor elszabadulhat. A szakadárok által uralt kelet-ukrajnai területek kérdését is csak megfelelő politikai támogatottsággal bíró vezetés kísérelheti meg rendezni a siker reményével.

zzz