„Fontos cél a kárpátaljai magyarság jogainak érvényesítése”

Interjú dr. Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével

2014. november 6., 06:30 , 721. szám

Fontos részsikernek tekinthető a listás mandátum megszerzése, hiszen a jelenlegi válsághelyzetben rendkívül felértékelődött a kárpátaljai magyar közösség parlamenti képviselete – mondta el lapunknak dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, miután a szavazatszámlálás előzetes eredményei alapján biztossá vált, hogy parlamenti mandátumot szerzett a Petro Porosenko Blokkja (BPP) párt listáján. Az újdonsült képviselő köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik szavazatukkal is bizonyították a kárpátaljai magyar közösség tenniakarását, a megmaradásunk melletti elkötelezettségét.

– Miben különböztek az idei választások a korábbiaktól?

– Mindenekelőtt azt emelném ki, hogy rendkívül nehéz körülmények között zajlott a kampány, s került sor azután a választásokra, hiszen az országban tulajdonképpen háborús helyzet van, ami mindenre rányomja a bélyegét. Kétségtelen, hogy a háborútól függetlenül is előfordultak helyenként törvénytelenségek a választások során, azonban – ahogy az európai megfigyelők is rámutattak – összességében demokratikus választásnak tekinthető az ukrajnai polgárok október 26-i akaratnyilvánítása.

– Miként szerepelt a kárpátaljai magyarság?

– Bár a részvétel alatta maradt annak, amit a májusi elnökválasztás alkalmával tapasztalhattunk, összességében elmondható, hogy a kárpátaljai magyarok is elmentek szavazni, s az elnökválasztás után most is kiálltak Petro Porosenko mellett, jelezve, hogy egyetértenek az államfő és pártja európai irányultságú programjával. A szakértők bizonyára alaposan kielemzik majd, hogy mi állt a mostani választásokon tapasztalt visszafogottabb szavazási hajlandóság mögött, ám az alapvető okok, a polgárok általános kiábrándultsága és csalódottsága, a laikus számára is nyilvánvalók. Emellett vannak arra utaló jelek, hogy ott volt alacsonyabb a részvétel a mostani választásokon, ahol ezúttal nem történt szavazatvásárlás, míg máshol legalábbis részben azzal magyarázható az átlagosnál nagyobb „érdeklődés” a szavazók részéről, hogy folytatódott egy sajnálatos tendencia, ismét fizettek a voksokért. Megyénkben közrejátszhatott a szerényebb választói érdeklődésben az is, hogy az ungvári kivételével sehol sem bontakozott ki éles küzdelem az egyéni választókörzetekben, ami mozgósíthatta volna a szavazókat. A kárpátaljai magyarság vonatkozásában mégis főként annak lehetett negatív hatása, hogy a hatóságok nem hoztak létre „magyar” választókörzetet Kárpátalján, bár ezt a törvények lehetővé tették volna, s a közösség is igényelte.

– Mindezek fényében mit jelent a BPP listáján ön által megszerzett parlamenti mandátum?

– A hangsúlyt mindenképpen arra fektetném, hogy sikerült biztosítani a kárpátaljai magyarság képviseletét a kijevi törvényhozásban. Mindnyájan azt szerettük volna, arra törekedtünk, hogy a magyarság képviselője egyéni körzetből jusson képviselői mandátumhoz. Ám miután a hatóságok hozzáállása miatt erre nem nyílt lehetőség, fontos részsikernek tekinthető a listás mandátum megszerzése, hiszen viszonyaink közepette, a jelenlegi válsághelyzetben rendkívül felértékelődött, különösen fontossá vált közösségünk parlamenti képviselete. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak mindazoknak, akik ezúttal is, a mindennapi nehézségek, a kiábrándultság ellenére is fontosnak tartották elmenni szavazni, s azt a pártot támogatták, amely lehetővé tette, hogy képviselőt juttathassunk az ukrán törvényhozásba. Szavazatukkal is bizonyították a magyar közösség életképességét és tenniakarását, a megmaradásunk melletti elkötelezettségét.

– Mi a következő lépés? Mikor alakulhat meg a törvényhozás? Milyen kormánytöbbségre számít?

– A Központi Választási Bizottság november 10-én teszi közzé a választások hivatalos végeredményét, így várhatóan már jövő héten sor kerülhet a parlament alakuló ülésére. Azt szeretném, ha az európai irányultságú erőket tömörítő, minél szélesebb kormánykoalíció jönne létre. Azoknak az erőknek kell összefogniuk, melyeknek politikája egy európai irányultságú, demokratikus Ukrajna létrehozását célozza, egy olyan államét, amelyben érvényesülnek a nemzetiségi jogok. Jelenleg valószínűnek tűnik, hogy a Petro Porosenko elnököt támogató BPP és az Arszenyij Jacenyuk kormányfő nevével fémjelzett Népi Front alkotja majd a leendő kormánytöbbség gerincét. Valószínűleg csatlakozni fog hozzájuk a Julija Timosenko vezette Batykivscsina párt, illetve az Önsegítés (Szamopomics) frakciója is.

– Milyen elképzelésekkel vág neki a képviselői munkának?

– Tisztában vagyok vele, hogy amint egy fecske, úgy egyetlen képviselő sem „csinálhat nyarat”, ám annál nagyobb a felelőssége azokkal szemben, akiket képvisel. A célok, amelyekkel a kárpátaljai magyarság a parlamentbe küldött, világosak és egyértelműek: támogatni a béke megteremtésére irányuló törekvéseket, az európai integrációt, a demokrácia és a jogállamiság megteremtését. Legalább ennyire fontos cél a kárpátaljai magyarság, illetve a többi ukrajnai nemzetiség jogainak érvényesítése és bővítése, az európai standardoknak való megfeleltetésük. El kell érni azokat a célokat, amelyeket a KMKSZ az elnökjelölt Porosenkóval kötött választási megállapodásban fektetett le májusban: a kárpátaljai magyarok európai szabványoknak megfelelő nyelvhasználati jogainak a biztosítását, a magyar oktatási rendszer fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését, a tömbmagyarság érdekeinek figyelembe vételét az ukrajnai területi-közigazgatási reform során, és nem utolsósorban a kárpátaljai magyarság parlamenti képviseletének biztosítását. Emellett ukrajnai magyar parlamenti képviselőként szeretném előmozdítani az ukrán–magyar kapcsolatok erősödését. Ezek az alapvető törekvések, de nyilván számos praktikus kérdés is adódik majd Kárpátalja, a kárpátaljai magyarlakta vidékek mindennapi életével, a határ menti együttműködéssel összefüggésben.

– Tudható már, hogy melyik parlamenti bizottság munkájában vesz majd részt?

– Korai volna ezzel kapcsolatban találgatásokba bocsátkozni, hiszen még meg sem alakult a parlament. Ne feledjük, hogy több új politikai formáció jutott a törvényhozásba, s a képviselők egy jelentős részét is első alkalommal választották meg a Legfelsőbb Tanácsba. Emiatt jelenleg még azt is nehéz megjósolni, hogy milyen bizottságokat hoz majd létre a parlament. Nyilvánvalóan törekedni fogok arra, hogy olyan bizottságba kerüljek, ahol a leghasznosabb lehetek a kárpátaljai magyarság számára.

hk