Vérszegénység (anémia)

2014. november 13., 05:30 , 722. szám

Az utóbbi időben nagyon legyengültem, fáradékonnyá váltam, légszomjjal küszködöm, éjszakánként nemegyszer görcsbe rándulnak a lábaim. Milyen betegségem lehet, és hogyan kezelhetnek ki belőle? – érdeklődött szerkesztőségünknél egy szürtei olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Vackó László, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ főorvosa válaszol.

– A tünetek vérszegénységre utalnak. Maga a vérszegénység szó köznyelvi kifejezés, orvosilag anémiának (latinul anaemia) nevezzük, s orvosi szemszögből azt jelenti, hogy valakinek alacsony a hemoglobinszintje – indítja beszélgetésünket az orvos. – A hemoglobin egy fehérjéből és vasból álló vegyület a vörös vérsejtekben, mely az oxigént szállítja a szervezet minden részébe, ezért nagyon fontos a szervezet működése szempontjából. Kétfajta vérszegénység létezik. Az első esetben eleve kevés a vörös vérsejtek hemoglobinszintje, miközben a vörös vérsejtek mennyisége normális. A másik esetben pedig kevés a vörös vérsejtek száma, s ez a gyakrabban előforduló vérszegénység.

– Milyen okai lehetnek e kétféle vérszegénységnek?

– Mindkettőnek több oka is lehetséges. Kezdjük az első típusúval. Ennek egyik valószínű oka alimentáris jellegű, vagyis az étkezéssel kapcsolatos. A táplálékkal vagy túl kevés vas, vagy túl kevés fehérje, illetve túl kevés vitamin kerül be a szervezetbe, ugyanis egyes vitaminok közreműködése nélkül a vas és a fehérje nem tud összekapcsolódni. Bizonyos gyomor- vagy bélbetegségek miatt a fehérje vagy a vas nem tud a táplálékból felszívódni a szervezetben. Ebben az esetben gyakran a bélbe került paraziták a felelősek a kialakult vérszegénységért. A bélférges fertőzés miatti vérszegénység elsősorban gyermekkorban fordul elő.

A második típusú vérszegénység legismertebb oka a vérveszteség, amikor valamilyen sérülés, baleset vagy betegség következtében, illetve egyes akut vagy krónikus vérzéssel járó állapotok következtében alakul ki vérszegénység. Például a gyomorfekély, egyes bélvérzések vagy nőgyó­gyászati problémák gyakran okoznak vérszegénységet napjainkban is. A vérveszteség lehet akut vagy lassú lefolyású.

Az anémiát előidéző okok lehetnek ugyanakkor a csontvelő betegségei is. Fontos tudni, hogy a vörös vérsejtek a lapos csontokban – például a lapockában, a medencecsontban, a bordákban stb. – lévő csontvelőben képződnek. A csontvelőbetegségek következtében pedig csökken a vörös vérsejtek száma. Hál’ Istennek, ez a fajta vérszegénység elég ritkán fordul elő. Mindemellett más kórok is a vörös vérsejtek számának a csökkenésével járhat, mint például az autoimmun betegségek, amikor a szervezet immunrendszere megtámadja saját szöveteit (pl. a reumatoid artritisz, a szkleroderma stb). Természetesen szólnunk kell a sugárbetegségről is, mely károsítja a csontvelőt, ezáltal okozva anémiás állapotot. A különböző daganatos megbetegedések gyakori tünete is lehet a vérszegénység.

– Melyek a vérszegénység tünetei, miként diagnosztizálják a betegséget, s hogyan kezelik a pácienst?

– A legáltalánosabb tünet gyengeség és fáradékonyság, később a beteg légszomjat érez, esetleg fokozott izzadás, gyakorta pedig éjszakánként görcsösen összehúzódnak a végtagok izmai. Az anémia erősen előrehaladott állapotában a beteg el is ájulhat. Ha pedig nagyfokú vérveszteségről van szó, a beteg állapota rohamosan romlik, órák, sőt percek alatt nagyon lecsökkenhet a vörös vérsejtek száma, és a beteg állapota akár kritikussá is válhat. Sokszor viszont krónikus, lassú vérveszteségről van szó, amit a páciens észre sem vesz, mert a szervezet adoptáló képessége átfedi a tüneteket, így a betegség kezdeti szakaszában szinte tünetmentes. Ebben az esetben csak más okból elvégzett orvosi vizsgálat során derülhet ki az anémia. Ha pedig más betegségek kísérőjelensége a vérszegénység, akkor a kórok többi tünete hívhatja fel a figyelmet az anémiára.

A vérszegénység elég könnyen diagnosztizálható az általános vérvizsgálattal, melyet kiértékelve az okokra is fény derülhet. Minden esetben az orvosnak kell kiértékelnie a véranalízist, és meghatároznia a kezelés módját, az esetleges egyéb vizsgálatokat. Ha szükséges, kórházba küldi a pácienst, ahol akár vérátömlesztésre is sor kerülhet. Az esetek döntő többségében az orvos járóbeteg-rendelés keretében foglalkozik a pácienssel szükség esetén egyéb szakemberek, például hematológus bevonásával. Egyes esetekben vaskészítményekkel is orvosolható az anémia. Sokkal összetettebb viszont a helyzet, ha más betegségek állnak a probléma háterében. Éppen ezért komolyan kell venni a vérszegénységet, s ajánlatos, hogy mindenki évente elvégeztesse az általános vérvizsgálatot, amelyből könnyen kideríthető, hogy nincs-e lappangó anémiája.

Lajos Mihály