Meddig jár az elbocsátottnak a munkabér végelszámolás hiányában?

„Vállalatunk több dolgozóját elbocsátották, amikor lejárt a szerződésük. Az elbocsátás napján azonban nem történt meg a teljes elszámolás. Követelhetik-e ilyen esetben az egykori munkaadótól az átlagbérük további folyósítását egészen addig a napig, amíg a tényleges elszámolás meg nem történik velük?”

– Az ön által felvetett kérdést a Munkatörvénykönyv 116. és 117. paragrafusa szabályozza. Ezek szerint az elbocsátott munkavállalóval még az elbocsátás napján meg kell ejteni a teljes elszámolást, azaz ki kell fizetni számára az utolsó fillérig mindent, amivel a munkáltató tartozik neki a jogszabályok alapján. Amennyiben a munkavállaló az elbocsátása napján nem dolgozott, a jelzett összeget legkésőbb az azt követő napon kell folyósítani számára, hogy megjelent munkahelyén és követelte az elszámolást. Az elbocsátáskor folyósítandó teljes járandóságról a munkaadó még annak kifizetése előtt írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót.

Amennyiben vita merül fel a munkavállalót megillető összeget illetően, a munkaadó vagy az általa megbízott szerv minden esetben köteles a jogszabály által jelzett határidőig kifizetni a pénz általa nem vitatott részét.

Ha a munkaadó vagy az általa megbízott szerv hibájából nem történik meg a munkavállalót elbocsátása esetén megillető járandóság kifizetése a Munkatörvénykönyv 116. paragrafusában jelzett határidőig, miközben nem merült fel vita a járandóság összegét illetően, a munkaadó köteles megfizetni a munkavállalónak annak átlagos keresetét a késedelem teljes időtartamára, vagyis egészen addig, amíg a teljes elszámolás meg nem történik.

Amennyiben vita merül fel az elbocsátandó munkavállalót megillető járandóság mértékéről, a munkaadó vagy annak megbízottja abban az esetben köteles megfizetni a fentebb említett átlagkeresetet a késedelem idejére, ha a vita a munkavállaló javára dől el. Ha a vitában csak részben döntenek a munkavállaló javára, a kártérítés mértékét annak a szervnek kell megállapítania, amely a vita érdemi részét illetően döntött.

Vagyis az olvasói levélben említett munkavállalóknak a bírósághoz kell fordulniuk, s keresetükben kérni átlagbérük folyósítását a végelszámolási késedelem idejére. A keresetben emellett – a megfelelő bizonyítékok birtokában – kártérítést is követelhetnek a késedelemmel okozott erkölcsi és anyagi kárért.

Amennyiben a végelszámolás a kereset benyújtásának napjáig sem történt meg, a keresetben jelezni kell, hogy a felperesek a bírósági határozat megszületésének napjáig követelik a bér folyósítását.

hk