Az oktatási reform lényege: Minden úgy marad, ahogy van…

Konzultáció az anyanyelv és az államnyelv oktatásával kapcsolatban

2014. december 18., 06:25, 727. szám

Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium, valamint az Európa Tanács támogatásával szerveztek fórumot az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskolában Jog az anyanyelven történő tanuláshoz, valamint módszertani és gyakorlati szempontok az államnyelv közoktatásban történő oktatásával kapcsolatban címmel. A december 11-én megszervezett fórum valójában egy meghallgatás volt, ahová az állami oktatásirányítási és pedagógus-továbbképzés szereplői mellett meghívást kapott Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának dékánja, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselője, valamint más társadalmi szervezetek és oktatási intézmények vezetői.

A tanácskozás résztvevőit köszöntötte Volodimir Csubirko, a Kárpátalja Megyei Tanács elnöke, majd Mihajlo Motilcsak, a megyei oktatási, ifjúsági és sportügyi főosztály vezetője ismertette a kárpátaljai nemzetiségi oktatás helyzetét.

Orosz Ildikó rávilágított arra a szerinte tarthatatlan helyzetre, hogy a független vizsgaközpontok tesztjei ukrán nyelvből és irodalomból olyan érettségizők számára készülnek, akiknek anyanyelve az ukrán. A nemzetiségi iskolákban más program szerint oktatják az ukrán nyelvet és irodalmat, ennek megfelelően más tesztet kellene összeállítani a számukra, hisz például a magyar gyerekek számára az ukrán második nyelv, amit az oktatási kormányzatnak figyelembe kellene venni. Az oktatási minisztérium helytelen gyakorlata miatt a nemzetiségi nyelven oktató iskolákban érettségiző fiatalok nagyobb részét ezzel rákényszerítik, hogy külföldön tanuljanak tovább. Orosz Ildikó hangsúlyozta, hogy a kisebbségek ukrán társadalomba történő integrálásának elsősorban politikai célnak kell lennie, ezzel szinkronba kell hozni az oktatáspolitika társadalmi és politikai célkitűzéseit. El kell fogadnia a döntéshozóknak, hogy a nyelv nemcsak politika, hanem módszertani szempontból egy iskolai tantárgy. Figyelembe kellene vennie végre a tantervek összeállítóinak, hogy a magyar iskolákban nem fejleszteni kell az ukrán tudást, hanem meg kellene tanítani a gyerekeket ezen a nyelven. Orosz Ildikó végül kijelentette, az igazán jó megoldás az lenne, ha egységes, a speciális feladatokat értő szakmai irányítása lenne a magyar iskoláknak.

A Lettországban élő Ligita Grigule, az Európa Tanács szakértője részletesen ismertette a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáján alapuló lettországi rendszert és annak tapasztalatait. Kérdésekre válaszolva részletesen bemutatta, mennyiben más szemlélet alapján oktatják a hazájában lévő orosz tannyelvű iskolákban az államnyelvet, azaz a lett nyelvet. Az Európa Tanács szakértője hangsúlyozta, Orosz Ildikó megállapításaival a legtöbb kérdésben egyetért.

Jurij Kononenko, Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma általános iskolai oktatással és óvodai neveléssel foglalkozó osztályának vezetője Orosz Ildikónak válaszolva kijelentette: „Nem fogunk magyar nyelvű tanfelügyelőséget nyitni. Ez egyáltalán nem európai példa. Nem arra kell törekednünk, hogy szeparatista kormányzati intézményeket nyissunk, ráadásul ez nem összeegyeztethető az ukrán törvényekkel sem. A jelenlegi tanfelügyelőségeken belül lesznek olyan részlegek továbbra is, ahol a nemzetiségi oktatással foglalkoznak majd.”

Orosz Ildikó felhívta Jurij Kononenko figyelmét arra, hogy a nemzetiségi kisebbségek iskoláit külön struktúra felügyeli és irányítja Finnországban és Észak-Olaszországban is, tehát a KMPSZ javaslatára vannak példák az Európai Unióban. Az érettségi teszteket is lefordítják ukránról oroszra, miért nem illeti meg ez a jog a magyar kisebbséget is.

Jurij Kononenko a vitát lezárva kijelentette: A jelenlegi költségvetési helyzet nem teszi lehetővé a tesztek magyar nyelvre fordítását.

Braun Éva, az ungvári a pedagógus-továbbképző intézet módszerésze, a magyar nyelv oktatási, módszertani feltételeiről beszélt előadásában.

Boriszova Éva, az Ungvári Drugeth Gimnázium igazgatóhelyettese a magyar iskolák tankönyvellátási problémáiról beszélt, amelynek az okát a fórumon jelenlévő illetékesek nem igyekeztek megmagyarázni.

Debreceni Anikó tankönyvszerző, módszerész, a csapi iskola magyartanára az ukrajnai magyar tankönyvkiadás súlyos hiányosságait mutatta be előadásában. Elmondta, 2007-től az iskolai tankönyvek 30-40 százalékát nem fordíttatta magyarra az oktatási minisztérium. Ez évente 5-6 tankönyv volt a korábbi években.

A fórum végén az államnyelv oktatásának helyzetét vizsgálták meg a magyar tannyelvű iskolákban. Tatjana Hnatkovics, a pedagógus-továbbképző intézet munkatársa, tankönyv- és tantervszerző a magyar iskolákban zajló ukrán nyelvoktatás tartalmáról és módszereiről beszélt, Katerina Laver, az Ungvári Drugeth Gimnázium ukrántanára az egyénre szabott oktatás lehetőségeiről beszélt egy olyan magyar iskolában, ahol a diákok egy jelentős része ukrán anyanyelvű. Nagyija Oszadcsa, a Nevetlenfalui Középiskola ukrán nyelv és irodalom tanára az ukrán nyelvoktatással kapcsolatos állami célok magyar iskolákban történő megvalósulásáról beszélt, sok pozitív példát kiemelve. De az nem derült ki, hogy mit érnek az ukrán nyelv és irodalom tantervekben megfogalmazott oktatási és nevelési célok, ha tizenegy év alatt a magyar iskolák tanulóinak döntő többségét még beszélni sem sikerül megtanítani.

Végül a vita során Barta József, a KMKSZ alelnöke a kárpátaljai magyarokat képviselő szervezet álláspontját ismertette, mely 22 pontba foglalta össze, hogy milyen változtatásokra van szükség ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarság beilleszkedhessen az ukrán társadalomba, többek között, hogy a felnövekvő nemzedék elsajátíthassa az államnyelvet. A 22 pontból álló ajánlást tartalmazó dokumentumot átadta Jurij Kononenkónak. Barta József hangsúlyozta, hogy az ukrán törvények valóban biztosítanak minden alapvető jogot a nemzeti kisebbségek anyanyelvhasználatával kapcsolatban, de ezeket a törvényeket sokszor csak részben tartják be, egyes esetekben pedig figyelmen kívül hagyják a hatóságok. Véleménye szerint szükség van egy a magyar iskolák igényeit kiszolgáló pedagógus-továbbképző intézetre, és jó lenne, ha a magyar iskolákat egy különálló magyar tanfelügyelőség irányítaná, ahogy azt a pedagógusszövetség szeretné. A jelenlegi helyzetben a nemzetiségi iskolák végzősei számára nem azonosak a felsőoktatásba történő felvétel feltételei, ami törvénysértő.

Hanna Szopkova, a megyei oktatási, ifjúsági és sportügyi főosztály vezetőjének helyettese vitatta Barta Józsefnek azt a véleményét, hogy a magyar nyelvű szakmunkásképzés nem megoldott Kárpátalján. Elmondta, hogy magyar csoport akkor indítható, ha a szülők kérvényezik azt, és ha kérvényezni fogják, akkor indulni is fog. Végül a fórumot szervező oktatási vezetők egyetértettek abban, hogy az lesz a legjobb, ha minden marad úgy, ahogy volt.

Tehát, ha egy magyar szülő azt szeretné, hogy a gyermeke megtanulja az államnyelvet, az járassa továbbra is különórára, miközben az állam által erre szánt forrás továbbra is kútba dobott pénz marad. A kioktató stílusú minisztériumi vezető számára a fontos, hogy a „jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben” a rendszer minden szereplője maradhasson a helyén, és megkapja a fizetését.

B. Zs.