A kárpátaljai magyar oktatás megőrzéséért és fejlesztéséért

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség XXII. közgyűlésén

Stratégiát dolgoz ki a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) a magyar oktatás megőrzésére és fejlesztésére az országban végbemenő folyamatok, az ukrajnai közoktatási rendszer tervezett reformja kapcsán – hangzott el a szakmai érdekvédelmi szervezet múlt szombaton Beregszászban megtartott XXII. közgyűlésén. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán megrendezett eseményen a küldöttek mellett jelen voltak a Kárpát-medencei magyar pedagógusszervezetek, a magyar kormányzat, s a KMPSZ partnerszervezeteinek képviselői is.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának kabinetfőnöke Potápi Árpád államtitkár üdvözletét tolmácsolta a jelenlévőknek, aki levelében a kárpátaljai pedagógusok elkötelezettségét, kitartását és lelkiismeretes munkáját méltatta. A kabinetfőnök egyúttal átadta az első példányait annak az államtitkárság által összeállított, a tanárok munkáját segíteni hivatott oktatási-módszertani csomagnak, melyet minden kárpátaljai magyar iskolába el szándékoznak juttatni.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, parlamenti képviselő köszöntőjében jelezte: elhúzódó válságra és megszorításokra kell felkészülni az oktatási rendszerben is. Mint fogalmazott, azért kell küzdenünk ebben az időszakban, hogy a megszorítások minél kevésbé érintsék az amúgy is alulfinanszírozott, rendkívül nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyar oktatási rendszert.

Ha már nem tudnak pénzt adni, legalább adjanak szabadságot az oktatásnak, hogy elképzeléseinket meg tudjuk valósítani – jelentette ki a politikus. Hozzátette: a kárpátaljai magyarság kitart elképzelései mellett, továbbra sem mond le oktatási rendszerének fejlesztéséről, annak autonómiájáról, a magyar tankerület létrehozásáról.

A szónok ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az iskolában a pedagógus. Emlékeztetett, hogy elődeink a legnehezebb időkben, a sztálini terror éveiben is tették a kötelességüket a magyarság megmaradása érdekében. Példájukkal további helytállásra buzdítva a ma tanárait és nevelőit rámutatott: a mi felelősségünk, hogy a felnövekvő nemzedék anyanyelvén kapja meg az érvényesüléséhez szükséges tudást.

Brenzovics László egyúttal köszönetét fejezte ki az anyaország kormányzatának a támogatásért, amelynek köszönhetően az elmúlt esztendőben az oktatás számos területén sikerült előrelépést elérni. A szónok ezzel összefüggésben kiemelte a beregszászi Rákóczi-főiskola, a Nagyberegi Református Líceum, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum fejlesztését, valamint a Keleti Partnerség programot, melynek keretében közel 80 kárpátaljai, nagyrészt magyar oktatási intézményt sikerült felújítani.

Köszöntőt mondott továbbá Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Czunyiné dr. Bertalan Juditnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkárának üdvözletét pedig Deák Bence politikai tanácsadó tolmácsolta. A történelmi egyházak képviseletében Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke és Demkó Ferenc görögkatolikus esperes szólt a jelenlévőkhöz.

Orosz Ildikó elnöki beszámolójában fontosnak tartotta felmutatni az elmúlt esztendő eredményeit, melyekre a továbbiakban építkezhet a pedagógusszövetség. A sikerek, az elmúlt időszakban megvalósult, a KMPSZ által is szorgalmazott változások között említette, hogy ez évtől nem kötelező a második idegen nyelv oktatása az iskolákban; hogy bevezették a kétszintű érettségit ukrán nyelvből és irodalomból, valamint matematikából; hogy a Rákóczi-főiskolán beindult a felsőfokú szakképzés, illetve a kémia szakkal bővült a felsőoktatási kínálat. Ugyancsak a pozitívumok között említette a szónok, hogy újra lehet magyar szakra magyarból felvételizni a felsőoktatási intézményekben, a főiskolák és egyetemek pedig súlyozhatnak, hogy felvételikor az egyes vizsgaeredmények milyen súllyal esnek latba az összpontszám kiszámításakor.

Orosz Ildikó ugyanakkor nem hallgatta el, hogy számos kérdésben nem történt változás, illetve a hatóságok nem egy esetben a magyarság számára kedvezőtlen döntést hoztak. Kiemelte ezzel összefüggésben, hogy a magyar végzősöktől az emelt szintű érettségin ukrán nyelvből és irodalomból változatlanul ugyanolyan szintű ismereteket követelnek meg, mint az ukrán anyanyelvű, ukrán tannyelvű iskolát végzett diákoktól, s hogy magyarból továbbra sem lehet emelt szintű érettségi vizsgát tenni a külső független vizsgaközpontokban.

A KMPSZ elnöke arra is kitért, hogy az országban meghirdetett reformok nem mindig hozzák meg a remélt áttörést, a megyei oktatásügyi hivatalnokoknak a kárpátaljai magyarsághoz való viszonyában egyelőre szintén elmaradt a változás. Mint fogalmazott, változásokra e tekintetben csak akkor számíthatunk, ha az új gondolatokhoz új akarat és új cselekvés társul az állam részéről is, s a kisebbségeket partnerként kezelik ahelyett, hogy kioktatnák őket, amint a korábbiakban tették.

Orosz Ildikó a továbbiakban vázlatosan ismertette az új ukrán oktatási stratégiát. Mint rámutatott, a koncepció számos pozitív elképzelést tartalmaz, melyek méltók a kárpátaljai magyarság támogatására, bár félő, tette hozzá, hogy mire azokból törvény s rendelet lesz, kigyomlálják belőlük a haladó gondolatokat. Ezért, s az országban uralkodó helyzet miatt a szakpolitikus szerint a kárpátaljai magyarságnak elő kell állnia a saját oktatási stratégiájával, fel kell készülnie az elkövetkező évtized új helyzeteire és kihívásaira.

Ennek a koncepciónak az alapjait a szövetség szakemberei már ki is dolgozták, hangzott el, s a tervezet első és alapvető kérdéseként a KMPSZ elnöke egy olyan magyar tankerület létrehozását nevezte meg, amelyben maguk az érdekeltek irányíthatnák a magyar iskolákat. A további célok között említette Orosz Ildikó a megyei magyar pedagógus-továbbképző intézet bővítését, nagyobb önállósággal való felruházást. Fontos emellett a magyar iskolahálózat megőrzése is, az iskolák és az óvodák összevonása a kistelepüléseken – mindenekelőtt a szórványvidékeken –, ami megkönnyítené a fenntartásukat-fennmaradásukat. Ugyancsak a jövő feladatai között szerepel – mintegy elébe menve az ukrajnai koncepcióban szereplő modellnek – a középiskolai centrumok létrehozása, a magyar szakképzés újraindítása. A koncepció külön kitér a magyar iskolahálózat tervszerű támogatásának fontosságára. Orosz Ildikó ezzel összefüggésben jelezte: Kárpátalján máris több olyan alap létezik, amely fel tudná vállalni ezt a feladatot. A cél mindenekelőtt az, hogy felmérjék, iskoláink fennmaradása, normális működtetése, versenyképességük megőrzése kapcsán hol szorít legjobban a cipő, hol van szükség támogatásra a tanulók után járó állami fejkvóta mellett.

Orosz Ildikó felkérte a KMPSZ tagságát, hogy oktatási intézményeikben vitassák meg az ismertetett koncepciót, fogalmazzák meg észrevételeiket, egyúttal alakítsák ki a saját „túlélési stratégiájukat” iskolájuk fennmaradása érdekében, hogy a magyar gyerekek 20 év múlva is helyben tanulhassanak és boldogulhassanak anyanyelvükön. A közgyűlésen alapként elfogadott dokumentumtervezethez január 15-éig várják kidolgozói a hozzászólásokat, melyek összesítése után a koncepciót megküldik valamennyi érintett hatóságnak és szervezetnek. Orosz Ildikó reményét fejezte ki, hogy amennyiben Petro Porosenko elnök valóra váltja választási ígéreteit, ha Ukrajna valóban Európába tart, akkor meghallgatja a kárpátaljai magyar közösség oktatásának jövőjére vonatkozó elképzeléseket, tárgyalóasztalhoz ül a közösség képviselőivel.

A KMPSZ közgyűlése állásfoglalás elfogadásával ért véget, amely a kárpátaljai magyar oktatás problémáit és a megoldásukat célzó javaslatokat foglalja össze.

hk