Nem működik a társbérlet

2014. december 18., 06:25 , 727. szám

A 28 ezer lakosú Huszton tizennyolc évvel ezelőtt lett önálló magyar iskola, de magyar óvoda nincs. Van ellenben a Huszti 2. Számú „Napocska” Bölcsödében és Óvodában három magyar csoport. A szülők szerint ez a három óvodai csoport mára már csak nevében magyar. Az oda felvett gyerekek döntő többsége nem tud magyarul, és a szüleik sem akarják, hogy tudjanak, ráadásul a dadák egy része sem beszéli nyelvünket. Az is nehezíti a helyzetet, hogy az utóbbi időben a magyar óvónőknek is részben ukránul kell vezetniük a foglalkozásokat, mert a szülők szerint az eddigi magyar csoportok hivatalosan is ukrán–magyar vegyes csoportokká váltak. Mindezek eredménye, hogy a minden esetben vegyes házasságokban született huszti gyerekek nem képesek az óvodában olyan szinten elsajátítani a magyar nyelvet, hogy magyar tannyelvű iskolában kezdhessék meg tanulmányaikat.

Felkerestük a Huszti „Napocska” Bölcsödét és Óvodát, ahol Tatjana Ilnyicki vezetőnő fogadott, aki elmondta: „A múlt évben valóban voltak olyan gyerekek a magyar csoportban, akik csak azért jártak oda, hogy egyáltalán óvodába járhassanak, mert a hét ukrán csoport egyikében sem volt már több hely. De jelenleg csak olyan magyar és ukrán gyerekek járnak a három magyar csoportokba, akiknek a szüleik kimondottan azt szeretnék, hogy magyarul tanuljanak, ezt beleírták a felvételt kérő kérvényükbe is. Nekem nem áll jogomban elutasítani azokat a szülőket, akik azt szeretnék, hogy gyerekük magyar csoportba járjon. Vannak olyan szülők, akiknek már van magyar állampolgárságuk, mert voltak magyar őseik, ezért szeretnék, hogy a gyerekük megtanulja a nyelvet. Egyébként a magyar csoportokban két nyelven foglalkoznak a gyerekkel, mert az egész óvodában egységes tanterv és tanmenet szerint folyik az iskolára való felkészítés, akárcsak a többi huszti óvodában. A gyerekek egymás között is két nyelven beszélnek. Az óvónők közül mindhárom beszél magyarul, mindegyiküknek van felsőfokú szakirányú végzettsége, sőt az egyik csoportban az óvónő munkáját segítő munkatárs is tud magyarul. Elismerem, 2009-ben, amikor átvettem az óvoda irányítását 10-15 gyerek volt egy-egy magyar csoportban, hivatalosan 25-nek kellene lennie, de a sok kérvény miatt újabban ennél többet is felveszünk. A mi nagycsoportos óvodásaink jól felkészültek az iskolára, az ukrán és a magyar csoportok között nincs semmi különbség. A gyerekek iskolaérettségét felmérjük még az év elején, velük külön foglalkoznak, és év végéig megoldjuk a problémákat.”

Az óvodavezető bemutatta munkatársainknak a magyar csoportokat is, Csajkovics Valentina magyar óvónő elmondta, hogy az ő kiscsoportjában nagyon sok az ukrán gyerek, ráadásul korosztály szempontjából is nagyok a különbségek, vannak olyan gyerekek, akik most lesznek kétévesek és vannak olyanok, akik négyévesek, ez ugyancsak megnehezíti velük a munkát. Az ő csoportjában a gyerekek körülbelül 30 százaléka tud magyarul, de 70 százalékuk ért, viszont 30 százalékuk, 12 gyerek egyáltalán nem érti a magyar nyelvet. A csoportban 23 ágy van és az óvodavezető 34 gyereket vett fel. Ez is gondot okoz, illetve az is, hogy míg korábban a magyar gyerekek többségben voltak a magyar csoportokon belül, könnyebb volt az óvónők dolga, egymástól is tanulták a gyerekek a nyelvet. Ma ez már nem így van. Közben a gyerekek a magyarul nem beszélő óvodavezető biztatására magyarul kezdtek énekelni, de Csajkovics Valentina elmondta, hogy énekelni már mind tudnak, de a magyarul tudó gyerekek sem beszélgetnek egymással magyarul az óvodában, legfeljebb a legkisebbek. Leggyakrabban az ukrán nyelvet hallják otthon is a gyerekek, akik beszélnek magyarul, azok is vegyes családokból vannak. Huszton már nagyon ritka a magyar család.

Az egyik magyar csoportban az óvónő betegsége miatt őt helyettesítő kolléganője semmit nem értett magyarul. A harmadik magyar csoportban Fehér Ágnes óvónő elmondta: „Régebben 15 gyerekből állt egy csoport, akik között 3-5 volt olyan, akik semmit nem tudtak magyarul. Akkor fel tudták készíteni a kicsiket a magyar iskolára, hisz a gyerekek ebben a korban könnyen elsajátítják a nyelveket. De jelenleg a csoportban 33 gyerek van, akik közül kilenc ért és beszél is magyarul, hét megérti, ha magyarul szólnak hozzájuk, a többiek ukránok. A gyerekek egymás között csak ukránul beszélgetnek. Igazuk van a szülőknek abban, hogy most már nem tudjuk a magyar nyelvet úgy elsajátíttatni velük, mint korábban. Az óvoda tavalyi »attesztációja« óta a magyar csoportokban is ukránul kell vezetnünk a foglalkozásokat, az óvodai dokumentáció is csak ukrán nyelven készülhet. Magyarul az órákat követően foglalkozunk a gyerekekkel Egyébként én nem hiszem, hogy minden idejáró gyerek szülei szeretnék, hogy tudjon magyarul a gyerekük. Sokan inkább azt mondják, hogy mivel amikor nagyon sok gyerek volt, ide kezdett járni a csemetéjük, s ezt mindannyian megszokták, ezért nem bánják, hogy továbbra is a magyar csoportba jár, ami valójában már nem magyar, hanem három éve magyar–ukrán vegyes csoport. Tavaly szeptemberig az egyik magyar csoportnak olyan óvónője volt, aki nem is tudott magyarul.”

Kozma József, a KMKSZ Huszti Alapszervezetének elnöke lapunknak elmondta: „A 2. számú óvodában a szülők szerint nem készítik fel megfelelően a magyar iskolára a gyerekeket. A jó megoldás az lenne, ha lehetne Huszton egy magyar oktatási-nevelési komplexum. Ehhez fel is ajánlott a város polgármestere egy rossz állapotban lévő épületet, amit szerinte magyarországi támogatásból fel kellene újítani.”

Volodimir Kascsuk, Huszt polgármestere kérdésünkre válaszolva elmondta: „Az egyik álmom, hogy Huszton legyen magyar óvoda. Orosz Ildikóval és Bacskai József magyar főkonzullal is tárgyaltam már erről. Sikerült találnom két épületet, ahol lehetne a magyar óvoda, de nagy felújításra szorul mindkét épület. Mi nagyon szeretnénk, hogy ez megvalósuljon.”

Badó Zsolt