„Van, ami túléli az embert”

2014. december 18., 06:25 , 727. szám

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola adott otthont december 13-án az ArtTisza művészeti egyesület harmadik alkotótáborában készült művek „névtelen” kiállításának. A tárlat, bár nem adott témakör, motívum köré összpontosult, mégis életünk, társadalmunk, történelmünk meghatározó jeleneteit, mozzanatait mutatta be.

A kiállítást az egyesület nevében Szimkovics Okszána és Marcsák Gergely, az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola szervezőpedagógusa nyitotta meg, aki Horváth Sándor Kis haza c. megzenésített versét adta elő gitárkísérettel.

Mélykuti Ferenc, Magyarország beregszászi konzulja köszöntőjében kiemelte, hogy a konzulátus igyekszik a Kárpátalján folyó művészeti életben is részt venni. Mostanság pedig, amikor az ország egyik részében a pusztítás, az őrület, a destrukció és a széthullás dominál, külön öröm, hogy vannak olyan események, amelyeken valami megteremtésében gyönyörködhetünk. A konzul reményét fejezte ki aziránt, hogy a problémák megnyugtató módon zárulnak majd, eljön az építkezés korszaka, amelybe az alkotás is integrálódhat majd.

Prófusz Marianna, a Bereg Alkotóegyesület vezetője emlékeztetett, hogy a mostani kiállítás egészen rendhagyó, hisz egy öntöde romjain született meg az ihlet sok bemutatott alkotás megszületéséhez. Környezetünkben az épületek, emberek, érzések tekintetében is sok a pusztuló érték, de belsőnkben mindig ott kell lennie a fénynek, a jövőbe vetett hitnek és reménynek. Mindezeket a fiatal alkotók művei híven tükrözik. „Hiszek abban, hogy az embernek van egy magasabb küldetése, amit rábíztak. Értéknek azt tartom, ami ebből a világból olyan dolgot tud felmutatni, amely a bármikor érkező elmúlás pillanatával együtt nem enyészik el. Hiszem, hogy van, ami túléli az embert” – zárta szavait Jókai Anna gondolatát idézve Prófusz Marianna.

Bóna Zoltán, a Magyar Országgyűlés képviselője köszöntőjében kiemelte, hogy a kárpátaljaiak ellentmondást és megalkuvást nem tűrő magyarsága, kitartása egy egész nemzet büszkeségére és tiszteletére ad okot. Napjainkat most különösen jellemezi a pusztulás és a hanyatlás, de él a remény, hogy mindezt hamarosan felváltja a béke, hisz a boldogulás és a megmaradás feltétele egy békés, stabil, demokratikus jogállam.

A címet ezúttal nem kapott kiállításon Baraté Ágnes, Elek István, Fényes András, Gergely István, Gogola Zoltán, Juhász László, Kalitics Erika, Lizák Alex, Muszka László, Pohil Katalin, Reiplik István, Szalontai Alexandra, Szilágyi Sándor és Szimkovics Okszána összesen több mint 50 alkotása, festmények, grafikák, szobrok kerültek bemutatásra.

Szilágyi Sándor, az egyesület vezetője érdeklődésünkre elmondta: idei alkotótáborukat is Gyertyánligeten szervezték meg, de idén másként kezdődött, hisz az egyesület tagjai mindannyian átérezték a háború fenyegetését. És, bár egy művésznek ma nagyon nehéz boldogulnia, főként ilyen körülmények közepette, a kiállítás összeállításának mindenki hihetetlen lelkesedéssel fogott neki. A régi és az újabb tagok hatalmas fejlődésen mentek át az egyesület fennállásának 3,5 éve alatt, illetve tagságuk óta, s Szilágyi Sándor szerint bármilyen kiállításon megállnák helyüket. Vannak, akik művészeti irányban folytatják tanulmányaikat, s vannak, akik autodidakta módon tanulnak, de gőzmozdonyként haladnak előre, ezzel is építve társadalmunkat.

Espán Margaréta