Jogosult-e az örökségre az elhunyt gondozója?

2015. február 17., 17:29 , 736. szám

„Minap meghalt a nagybátyám, s az unokája azon nyomban bejelentette igényét az örökségre. Ám az elmúlt években nem ő, hanem én és az édesanyám – az elhunyt testvére – gondoztuk az idős embert, aki a felesége 15 évvel ezelőtti halálát követően és egyetlen fia – az unoka apja – elhunyta után teljesen magára maradt. A unoka hét évvel ezelőtt, az apja halálakor találkozott utoljára a nagyapjával. Arra lennék kíváncsi, hogy a fentiek ismeretében jogosultak vagyunk-e a nagybátyám örökségére mi, a gondozói?”

– A nagybácsi (az örökséghagyó) halálát követően – feltéve, hogy nem hagyott hátra végrendeletet – hagyatékára elsősorban a felesége (aki a levél szerint évekkel korábban elhunyt), a szülei (a történet logikájából fakadóan ők már szintén távoztak az élők sorából), illetve a gyermekei (a fia ugyancsak meghalt) lennének jogosultak, mégpedig egyenlő részben. Az unokákat ilyen esetben az örökséghagyó hagyatékának az a része illeti meg, amelyre a törvény szerint a szüleik és nagyszüleik tarthattak volna igényt, amennyiben életben lettek volna az örökség megnyílásának pillanatában (lásd Ukrajna Polgári Törvénykönyve 1266. paragrafusának 1. részét!). Ezt nevezik a képviseleti jog szerinti öröklésnek. Vagyis esetünkben a nagyapja halála után felbukkant unoka az első körbe tartozó személynek számít a törvény szerinti öröklés szempontjából.
A törvény szemében az ön édesanyja (az örökséghagyó testvére) az örökösök második köréhez tartozik, vagyis esetünkben nem jogosult az örökségre, hacsak az unoka nem mond le az örökséghez való jogáról. A jogszabályok értelmében ugyanakkor a bíróság döntése alapján az öröklésre jogosult személyekkel együtt jogot szerezhetnek a hagyatékból való részesedésre azok a további örökösödési körökhöz tartozó személyek is, akik hosszabb ideig gondoskodtak az örökséghagyóról, anyagilag és egyéb módon támogatták őt, aki előrehaladott kora, egészségi állapota vagy rokkantsága miatt magatehetetlenné vált, ellátásra szorult. Amennyiben tehát édesanyja keresetet nyújt be a bíróságon, amelyben bizonyítékokkal alátámasztva jelzi igényét az örökségből való részesedésre, s a bíróság ezt az igényt elismerve az örökösök közé sorolja őt, akkor az unokával egyenlő rész fogja megilletni a testvére hagyatékából.
Mielőtt a bírósághoz fordulnának, vegyék figyelembe, hogy a törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy az érdekelt örökösök egymás között, saját belátásuk szerint döntsenek a hagyaték elosztásáról – függetlenül attól, hogy mely örökösödési körhöz tartoznak. Döntésüket a felek ilyenkor írásba foglalják, és közjegyző által hitelesítik.

hk