Együttműködési megállapodás a kárpátaljai magyar szakképzésről

2015. február 20., 14:06 , 737. szám

2015-öt a külhoni magyar szakképzés évévé nyilvánította a magyar kormány. A szakképző intézmények stratégiai fontosságúak a kormány szerint, ezért meg kell alapozni a magyar nyelvű szakképzés fejlesztését a határon túli régiókban, valamint össze kell hangolni Magyarországon és a külhoni területeken.

Ennek jegyében február 18-án rendezték meg a programhoz kapcsolódó első konferenciát a kárpátaljai magyar szakképzés kérdéséről a II. Rákóczi Ferenc Főiskola Szakképzési Intézetében. Az eseményen a magyarországi érintett tárcák képviselői és a kárpátaljai koordináló partnerek elvi megállapodást kötöttek a kárpátaljai magyar szakképzés hosszú távú fejlesztése érdekében.  

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint szimbolikus az, hogy épp Kárpátalja az első helyszíne a programnak. „Tudjuk, hogy milyen nehéz helyzetben van Ukrajna, és sajnos ebben osztozik a kárpátaljai magyarság is. Magyarország odafigyel a kárpátaljai magyarság sorsára, ezért is volt jelentős számunkra, hogy az együttműködési megállapodást itt írjuk alá.” Az államtitkár kifejtette, hogy a magyar nyelvű szakképzés elindításához már van egy erős alap: a II. Rákóczi Ferenc Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete, amely a múlt éven nyílt meg a magyar kormány támogatásával, továbbá a megyében több helyen folyik magyar nyelvű szakképzés. „Az aláírt megállapodás értelmében négy kárpátaljai szakképző intézményt támogatunk közel 50 millió forintos nagyságrendben”– mondta Potápi Árpád János

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára szerint a határon túli régiókban is hasonlóak a szakképzési problémák a magyarországiakhoz, ezért a megoldásukat is egységesen kell kezelni. Fontosnak tartja felmérni, hogy milyen erőforrásokat tudnak rövid-, közép- és hosszútávon szolgáltatni a feladat megvalósításához.

Román István, Földművelésügyi Minisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta: „ a legfontosabb cél a gyakorlati képzés megerősítése. Gyakorlatra várjuk majd a kárpátaljai tanulókat és kísérő tanáraikat a jól felszerelt anyaországi intézményekbe, hogy segítsük szakmai tudásuk elmélyítését.”

A konferencián dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke tartott előadást, melyen a 2015–2025 közötti kárpátaljai magyar szakképzési koncepciót mutatta be. Az elgondolás alapelve, hogy a jelenlegi szakképzésben lévő magyar tannyelvű képzéseket meg kell erősíteni, s a megszűnt magyar nyelvű programokat vissza kell állítani, vagy létrehozni újakat.

Orosz Ildikó szerint: „A kárpátaljai magyar diákok  egy része, sajnos, nem jut el az érettségiig, 50 százalékuk az általános iskola után, nem folytatja tovább tanulmányait, nekik lehetőséget kellene biztosítani, hogy szakmát tanuljanak, lehetőleg olyan szakmát, amivel meg tudják önmagukat valósítani.”

A főiskola szakképzési intézetében étterem- és hotelszolgáltatás szak megnyitását tervezik, valamint a gazdaképzés is tervben van. Az ungvári és munkácsi szakképzési intézmények számára az lenne a javaslat, hogy az összes akkreditált szakra vegyenek fel magyar hallgatókat, az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar karának mintájára. A hosszú távú tervek között szerepelne a Beregszászi Járási Kórház befejezetlen épületszárnyának átalakítása gyakorló kórházzá a Beregszászi Egészségügyi Szakközépiskola számára. A Beregszászi Magyar Gimnázium pedig átköltözhetne a jelenlegi egészségügyi szakiskola épületébe. A beregszászi 2. számú iskola és a mellette álló szakszolgáltatási líceum kollégiuma pedig diákbázissá alakulna át.

„Három lépcsőfokban próbáltunk egyezkedni. Az első az operatív intézkedés, amely arról szól, hogy mi az, amit szeptemberig meg lehet valósítani. Itt főleg a már akkreditációval rendelkező szakiskolákat vesszük figyelembe, ahol esetleg hiányzik a műhely, vagy a felszerelés, ott ezeket a hiányosságokat igyekszünk rendbe hozni, pótolni.  A középtávú intézkedés az lenne, hogy ezeknek a képzéseknek a színvonalát  stabilizáljuk. Megfelelően képzett tanárok, felszerelt tantermek, tankönyvek, tanterv, eszközfejlesztés, testvériskolai kapcsolatok megteremtése, Magyarországon való szakmai részvétel segítségével. A harmadik lépcsőfok, a hosszú távú pedig kialakítani egy infrastruktúrával is rendelkező magyar szakképzési hálózatot, amely lefedi a megyét, annak három régióját Ungot, Bereget és Ugocsát” – mondta Orosz Ildikó.

Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a kutatóintézet tevékenységét mutatta be. Ezt követően a szakképzésre vonatkozó együttműködési megállapodás aláírása következett, melyben az idei évre szóló operatív feladatok szerepelnek.

A konferencia végén Román István, helyettes államtitkár agrárszakkönyv-csomagokat adott át a Jánosi Mezőgazdasági Líceum igazgatójának, a Tiszabökényi Iskolaközi Termelési Tankombinát igazgatójának, a Munkácsi Agráripari Koledzs vezetőjének, valamint a II. Rákóczi Ferenc Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete és Felnőttképzési Központja vezetőinek.

A rendezvény után Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőivel tárgyalt.

/Váradi Enikő/