Okostévék

Vásárlási tanácsadó

A 3D-megjelenítés, internetkapcsolat, különböző alkalmazások futtatása már nem csak a felsőkategóriás tévék privilégiuma, mára már beköltözött a középkategóriás készülékekbe is. Ebben a rövid cikkben megpróbáljuk összefoglalni, mire jók a ma kapható okostévék és hogyan „okosíthatjuk” kis befektetéssel régebbi tévékészülékünket.

Hosszú ideig a lapos tévék piacát a CCFL-háttérvilágítású (Cold Cathode Fluorescent Lamp – hidegkatódsugárcsöves) LCD és a plazma-tévékészülékek uralták. 2010-ben az első 3D-tévék megjelenésével egyidőben bemutatkoztak az első okostévé rendszerek (Smart TV). Ma már mindegyik tévében LED-es (Light Emitting Diode – fénykibocsátó dióda) oldal- vagy háttér-megvilágítást alkalmaznak, amely az alacsony fogyasztás mellett a vékonyabb és olcsóbb tévék előállítását teszi lehetővé. Felsőkategóriában már kaphatók az OLED-típúsú (Organic Light-Emitting Diode – szerves fénykibocsátó dióda) háttérvilágítás nélküli készülékek is, azonban áruk még igencsak borsos. Az UHD (Ultra High Definition – 4K-felbontású) tévék tömeges elterjedése tartalomválaszték hiánya miatt egyelőre nem várható, csakúgy, mint a hajlított kijelzőjű tévéké sem.
 Zárt rendszerük miatt az első generációs okostévékben csak kevés alkalmazás volt elérhető. Ráadásul a gyártók “nemtörődömsége” miatt számuk idővel fokozatosan csökkent. A nemrég megjelent második generációs okostévékbe már nyíltabb operációs rendszerek kerültek (LG webOS, SAMSUNG Tizen, SONY Android TV, SHARP Android TV, Philips Android TV, Panasonic Firefox OS), így rövid időn belül az alkalmazások rohamos növekedése várható. Ezek a rendszerek már most is több száz hasznos alkalmazást kínálnak.
Az okostévék az okos­telefonokhoz és tabletekhez hasonlóan kis alkalmazásokon (angolul app-okon, widgeteken) keresztül érik el az online világot. Ezek között megtalálhatjuk a legismertebb közösségi oldalak alkalmazásait: Facebook, Twitter, Picasa és természetesen a YouTube videomegosztót. A Skype-ot videóhívásokra csak megfelelő (az okostévé gyártójától származó) kamera megléte esetén használhatjuk. A webböngészőn kívül minden okostévében megtalálható a kép, video- és zenelejátszó. Szélessávú interneteléréssel és előfizetéssel lehetővé válik az olyan online tartalmak megtekintése, mint az Oll.tv, Divan.TV, Megogo.net. Egyes gyártók reklámként 3 hónap Divan.TV előfizetést adnak készülékeikhez.
Nagyon hasznos lehetőség a vezetéknélküli (WiFi) képátvitel – a Miracast és a WiFi Direct (röviden WiDi). Ezekkel a technológiákkal gyorsan kivetíthetjük a tv képernyőre okostelefonunk vagy tabletünk élőképét. WiFi-n keresztül egy okostelefonra vagy tabletre letölthető alkalmazás segítségével ráadásul még vezérelhetjük is okostévénket, ezzel kiváltva a hozzá mellékelt távirányítót.
Az okostévék kezelésének megkönnyítésére a gyártók gyakran nem csak „hagyományos” távirányítókat mellékelnek készülékeikhez. Léteznek érintőpaddal ellátott, mikrofonnal hangvezérelt és mozgásra érzékeny (giroszkópos) távirányítók. Egyes okostévék beépített kamerájuk és a mikrofonjuk segítségével hangfelismerésre és mozgásérzékelésre is képesek. Ezek a lehetőségek kezdetben hasznosnak tűnhetnek, azonban idővel fárasztóvá válnak. Internetes alkalmazásokban sokkal nagyobb hasznát fogjuk venni egy erre a célra tervezett miniatűr vezetéknélküli billentyűzetnek.
Vásárláskor nagyon fontos szempont az optimális kijelző­méret kiválasztása. A legtöbb bolti eladó nem tud indokolt választ adni erre a kérdésre. A gyártók HD-(nagyfelbontású) tartalmak megtekintéséhez az 1.6 x képátló távolságot ajánlják, míg a kisebb felbontású DVD-minőségű tartalmakhoz nagyjából a kétszeresét. Ha a legkorszerűbb okostévére vágyunk, akkor még várnunk kell egy-két hónapot, amíg a boltok polcaira kerülnek a 2015-ös évi modellek.
Az okostelefonok és tabletek után jelentek meg az ugyancsak Android-alapú medialejátszók pendrive- (angolul HDMI-stick) és Set-Top-Box formában. Egy ilyen kis készülék akármelyik tv-ből nemcsak okostévét, hanem egy igazi szórakoztatóközpontot varázsol. A pendrive típusú változat beüzemeltetése igen egyszerű: a készülék közvetlenül a tévé egyik HDMI foglalatába illeszkedik és a tápellátást is magából a tv-ből kapja egy USB csatlakozón keresztül. A nagyobb méretű médalejátszók előnye a többféle vezetékes csatlakoztatási lehetőség (Ethernet hálózat, optikai hangkimenet) és a az USB-foglalatok száma. Ezekhez akár több USB-háttértárat illetve hordozható 2.5” méretű merevlemezt is kapcsolhatunk. Az Androidos lejátszók alaptartozéka a WiFi- és a Bluetooth-adapter, így az otthoni vezetéknélküli internetelérés és a különböző eszközök közötti kommunikáció könnyen megoldható. Léteznek olyan lejátszók is, amelyek beépített kamerát is tartalmaznak. A legtöbb Androidos lejátszóhoz speciális vezetéknélküli billentyűzettel egybeépített érintőpad (angolul TouchPad) is kapható. Egy játékvezérlővel (angolul Gamepad) akár játékkonzollá is változtathatjuk lejátszónkat. Az Androidos medialejátszók ára teljesítménytől, kiviteltől és felszereltségtől függően kb. 50–100 USD között van.

kf