Új politikára van szüksége Ukrajnának az etnonacionális kapcsolatok szférájában
Március 11-én parlamenti meghallgatásra került sor az Ukrán Legfelsőbb Tanácsban. A meghallgatás témája: "A polgári társadalom szerepe, jelentősége és hatása az egység etnonacionális politikájának kialakítására Ukrajnában".
A meghallgatást Okszana Sziroid, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnökhelyettese nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy Ukrajnának új politikára van szüksége az etnonacionális kapcsolatok szférájában. Elmondása szerint ennek hiánya is szerepet játszik az ország jelenlegi helyzetében. Az elnökhelyettes megjegyezte, hogy az ukrán állampolgárok mindig készek voltak a kompromisszumokra a nemzetiségi kisebbségekkel, viszont az állam, sajnos, soha nem gondoskodott ezen kapcsolatok megerősítéséről.
Okszana Sziroid szerint "ahhoz, hogy megnyerjük a háborút, kötelesek vagyunk kialakítani egy új politikát az etnonacionális kapcsolatok szférájában". Elmondta, hogy erre mindenkinek szüksége van az országban, de legfőképpen azoknak a nemzetiségi kisebbségeknek, akik veszélyben vannak, például a krími tatároknak.
A meghallgatáson részt vett Vjacseszlav Kirilenko ukrán kulturális miniszter és miniszterelnök-helyettes is. "Az etnonacionális politikának kiemelt szerepe van az Ukrán Miniszteri Kabinetben és az ukrán hatóságokban, a béke és a harmónia megteremtésében a különböző nemzetiségek között. Amikor országunk visszazökken a békés mindennapokba, lehet majd beszélni arról, hogy növeljék az állami finanszírozását azon civil szervezeteknek, akik a nemzetiségi kisebbségek érdekeit képviselik."
A meghallgatáson felszólalt dr. Brenzovics László parlamenti képviselő, a Legfelsőbb Tanács nemzetiségi kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó albizottságának elnöke, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Beszédét teljes egészében közöljük:
Tisztelt jelenlévők!
Az egység etnonacionális politikájának kialakítása Ukrajnában fontos összetevője a korszerű demokratikus jogállam felépítésének. Ezzel kapcsolatban két alapelvnek kell teljesülnie. Először is, ez a politika a jogi tér egységét jelenti az országban, amely nemcsak absztrakt egyenlőséget biztosít a nemzetiségi kisebbségeknek a jogok és szabadságjogok terén, hanem egyenlő lehetőségeket biztosít ezen jogok realizálására is. Másodszor, az etnonacionális politikának biztosítania kell minden etnikai csoport és nemzetiségi kisebbség önazonossága megvalósításának jogelveit, beleértve a kulturális és oktatási autonómia intézményei létrehozásának lehetőségét.
Meg kell jegyezni, hogy az állam egysége valójában nem a hatalmi struktúrák jogi dokumentumain alapszik, hanem ezen állam polgárainak lojalitásán. Viszont a polgárok lojalitása nem egyszer s mindenkorra adott tény. Azt az államnak nap mint nap ki kell harcolni, olyan tettekkel, amelyek a nép érdekeit szolgálják. S éppen ezért a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó állampolgárok igényeinek kielégítése nem hogy nem gyengíti az államot, hanem épp ellenkezőleg - megerősíti annak egységét.
A történelmi tapasztalat is azt mutatja, hogy a nemzetiségi kisebbségek nyelvi, oktatási, kulturális, képviseleti és egyéb jogainak csorbítása komoly destabilizáló tényezővé válhat. És fordítva, ezen társadalmi csoportok közérzetének javulásával jelentősen csökkennek a centrifugális törekvések.
Ahhoz, hogy megismerjék a nemzetiségi kisebbségek problémáinak és törekvéseinek lényegét, elsősorban fel kell újítani a párbeszédet az etnikumok és nemzetiségi kisebbségek képviselőivel. Erre pozitív példaként szolgál az etnonacionális politikával foglalkozó kormánybiztos látogatása Kárpátaljára. A magyar közösség nagyra értékeli a Kormány törekvését a nemzetiségi kisebbségekkel való együttműködésre.
Bátran alkalmaznunk kell tehát azokat az európai módszereket a nemzetiségi kisebbségek jogainak biztosítására, amelyek már évtizedek óta jó eredményeket adnak. És ezt párhuzamosan kell véghez vinni, az ukrán és az európai jogi tér szinkronizálásának keretében.
Tisztelt jelenlévők!
Én vagyok most a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.Ez az egyik legrégebbi szervezete Ukrajnában a nemzetiségi kisebbségeknek, hiszen 1989-ben alakult. Nagy gyakorlatunk van a nemzetiségi kisebbségek jogaiért folytatott harcban.
Úgy véljük, hogy országunk legalapvetőbb problémája az elfogadott törvények krónikus nem teljesítése és nem finanszírozása. Tudjuk, hogy államunk háborús helyzetben van, az anyagi lehetőségek szűkösek. Nem tudsz adni pénzt, adj több szabadságot!
Olyan Ukrajnát szeretnénk, amelyben béke, szabadság, demokrácia és jogállamiság van, ahol elismerik a nemzetiségi kisebbségek jogait. Bízunk benne, hogy lesz ilyen Ukrajna.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
VV
