Hrivnya: quo vadis?

Az elmúlt hetek-hónapok mélyrepülése után mostanság állandósulni, valamelyest erősödni látszik a hrivnya a vezető külföldi valutákhoz képest. A lakosság azonban nem mer fellélegezni: abban bizonyosak, hogy soha többé nem lehet majd nyolc hrivnyáért dollárt vásárolni, azt viszont nem tudják, nem kérnek-e ismét 35-40 hrivnyát érte, mint a februrár végi pánik napjaiban.

A gyors devalváció, a hrivnya elértéktelenedése valójában nem egyik pillanatról másikra, s főleg nem előzmények nélkül következett be. Bár sokakat meglepetésként ért, amikor a valutváltóknál hirtelen a magasba szökött a dollár vagy az euró ára, a bajnak számos előjele volt.
A nemzeti valuta árfolyamának alakulása alapvetően mindenkor az országban zajló gazdasági folyamatokat tükrözi, még ha a világgazdasági trendek időről időre éreztetik is a hatásukat. Éppen ezért a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy bizonyos vélekedésekkel ellentétben a hivnya árfolyamának alakulásáért sem egyedül az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) a felelős, abba valamennyi hatalmi ágnak beleszólása és felelőssége van. Amint az Ukrajinszka Pravda elemzésében rámutat, az Ukrajna gazdasági és pénzügyi politikájáról az IMF-fel aláírt szándéknyilatkozatot – mely az országnak nyújtandó hitel feltétele volt – sem egyedül a jegybank elnöke írta alá, azon ott látható a kormány részéről a pénzügyminiszter kézjegye is.
Az árfolyamesés pénzügyi okaiként alapvetően négy tényezőt szokás megnevezni, írja a portál.
1. A költségvetési hiány. Az NBU adatai szerint 2014-ben a deficit 13,3 milliárd dollárt tett ki.
2. Az állam krónikus, évek óta tartó forráshiánya. Az IMF becslése szerint ez a mutató a GDP 10,1 százalékát tette ki tavaly, beleértve a Naftohaz nemzeti energiavállalat és a Nyugdíjalap hiányát.
3. A betétek jelentős mértékű kiáramlása a bankrendszerből. Az NBU adatai szerint 2014-ben a valutabetét-állomány 11,4 milliárd dollárral, avagy 37,2 százalékkal csökkent a rendszerben, a hrivnyában őrzött betéteké pedig 57,86 milliárd hrivnyával, azaz 13,7 százalékkal.
4. A dollár árfolyamának jelentős, majd 20 százalékos erősödése 2014 második felétől kezdve a világ más valutáihoz képest. Ukrajna külkereskedelmi elszámolásainak legalább háromnegyede ebben a valutában történik.
A gazdaságiakhoz pszichológiai tényezők, a piaci szereplők, a lakosság várakozásai is hozzájárultak.
1. A fogyasztói hangulat rendkívüli romlása. A GFK Ukraine felmérése szerint a fogyasztói bizalom indexe 2015 januárjában érte el a mélypontját, ekkor a polgárok 77 százaléka számított fogyasztási lehetőségeinek további szűkülésére.
2. Ugyanakkor az állam kritikus mértékben függött rövid távon a külső finanszírozástól, rendkívül alacsony, alig egy hónapra elegendő import fedezetét lehetővé tevő szintre süllyedt az ország valutatartaléka, miközben idén jelentős kifizetésekre lehetett számítani a külföldi államadósság után.
3. Éreztették hatásukat a hosszú ideje tartó harci cselekmények, amelyek a bizonyos területek és infrastruktúra fölötti ellenőrzés elvesztésével, jelentős kiadásokkal jártak.
4. Kiéleződtek az ellentétek a kormánykoalíción belül, ami egyebek mellett a pénzkibocsátás fokozásának sürgetésében, illetve a nemzeti bank és a kormány kölcsönös vádaskodásában nyilvánult meg.
5. A lakosság ideges reakciója a kormány és az NBU be nem igazolódott gazdasági előrejelzéseire és javaslataira.
6. A pénzügyi helyzettel, a devalvációval kapcsolatos nem kielégítő tájékoztatás.
Az okokat még hosszan sorolhatnánk, a lényeg azonban a fentiekből is egyértelműen kitűnik.
Az UNIAN hírügynökség internetes kiadása idézi Matt O’Briannek a The Washington Post blogjában az ukrajnai helyzetről írt bejegyzését: „A hiperinfláció mindig és mindenütt politikai jelenség. Háborúk és forradalmak után fordul elő, amikor a kormányok kénytelenek nyomtatni a pénzt, amire szükségük van, mivel már nincs mit megadóztatni – és éppen ez történt Ukrajnában.” A cikk rámutat, hogy 1991-hez viszonyítva az ukrán gazdaság zsugorodott, „mivel a kommunizmus végső soron nem tűnt sehová”. „Egyszerűen a pártvezéreket oligarchák váltották fel, ám a korrupció és a hatékonyság hiánya ugyanaz maradt, az árnyékgazdaság aránya pedig az IMF becslése alapján a GDP 50 százalékát teszi ki Ukrajnában. S most a háború miatt Oroszországgal – legnagyobb kereskedelmi partnerével – Ukrajna elveszíti »a még megmaradt morzsákat«” – írja O’Brian.
Néhány napja, nem kis mértékben az Ukrajna és az IMF között létrejövő új, négy évre szóló, 17,5 milliárd dolláros hitelmegállapodás hírére, a hrivnya ismét erősödni kezdett a dollárhoz viszonyítva, s a hivatalos árfolyam még a megállapodás múlt heti aláírását megelőző napokban 22-23 hrivnyára erősödött, e hét elején pedig 22 hrivnya alá ment.
A kérdés az, mire számíthatunk hosszabb távon az árfolyam alakulását illetően, mire lehet elég az IMF-hitel.
„A jó hír, ha van ilyen, abban áll, hogy az IMF hitelének stabilizálnia kell Ukrajna gazdaságát, s azzal együtt az inflációt is – írja Matt O’Brian. Ugyanakkor nem túl jó hír, hogy Ukrajna még ezekkel a pénzekkel is kénytelen lesz erősen behúzni a nadrágszíjat. A rossz hír pedig az, hogy az infláció megfékezéséhez kénytelen lesz még magasabbra emelni az árfolyamot, ami még inkább aláássa a növekedést… Más szóval, minden, ami megmentheti az ukrán valutát, középtávon rontja a gazdaság állapotát. Azonban Ukrajnának semmilyen távon nem lehet normális gazdasága, ha nem fékezi meg pénzegysége szabadesését. Vagyis, még ha minden úgy is megy, ahogyan kell, Ukrajna kénytelen nagy szenvedéseken átesni. Ha csődbe jutottál, nem léteznek szép lehetőségek” – összegez a szerző.
Valerija Hontareva, az NBU elnöke korábban arról beszélt, hogy a hrivnya árfolyama a 20–22 hrivnya közötti sávban mozoghat az IMF-hitel folyósítása után. Az IMF és a kormány is 21,7 hrivnyás dollárárfolyammal számol idén. Elemzők azonban túl optimistának tartják ezt az előrejelzést. Hosszabb távon az IMF-hitel is csupán egy ideiglenes „biztonsági légzsák” Ukrajna számára arra az időre, amíg be nem indul az ország gazdasága – vélik a Korreszpondent által idézett Forex Club Információs Elemző Központ szakértői.
„Ha nem kezd működni az országnak a háborús cselekmények, az indokolatlanul magas költségvetési kiadások, a reformok hiánya által kikezdett gazdasága, a hitel csupán egy lélegzetvételnyi szünetet jelent majd az újabb devalváció előtt. Ezért értékeléseinkben a 23–25 hrivnya/dollár árfolyamhoz tartjuk magunkat, mint amolyan irányzékhoz a jelenlegi adatok ismeretében” – írják a szakértők.
A jelenlegi helyzetben néhány hónapnál hosszabb távra senki sem mer jósolni, s még így is csak azzal a kikötéssel bocsátkoznak előrejelzésekbe, hogy feltételezik, a kelet-ukrajnai háborús konfliktus nem lángol fel újra. Márpedig a Kreml falain kívül ma senki sem tudhatja, hogy hol és mikor lángolnak fel újra a harcok.
Elemzők jelenleg a kormánytól várt gazdasági reformok és a külföldi hitelek mellett azt tartják a legfontosabbnak, hogy helyreáll-e, s ha igen, mikor a lakosság és a befektetők bizalma az ország, a bankrendszer iránt. Köztudott azonban, hogy a bizalmat nem lehet pusztán jogszabályokkal megteremteni, ahhoz idő kell. Jelenleg tehát az a legvalószínűbb, hogy a lakosság még egy ideig a párnahuzatban tartja a megtakarításait, s nem a bankban, illetve berendezkedik arra, hogy megpróbálja túlélni a további megszorításokat a jelentősen meggyengült hrivnyában kapott jövedelmeiből.

(pravda.com.ua/unian.ua/korrespondent.net/ntk)