Itt és most kell helytállnunk magyarként

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) március 15-i központi megemlékezésére idén is Beregszászban került sor.

A város és a környék magyarsága vasárnap délután a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola előtt gyülekezett. Itt Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. A szónok rövid beszédében a 167 évvel ezelőtt kitört szabadságharc és a magyar trikolor jelentőségét méltatta, majd az egybegyűltek megkoszorúzták Kossuth Lajosnak, a magyar forradalom vezéralakjának emléktábláját.
Az ünneplő közönség ezután magyar és ukrán zászlók alatt Petőfi Sándornak az egykori Oroszlán Vendégfogadó falán elhelyezett emléktáblájához vonult. Hnatik-Riskó Márta beregszászi pedagógus, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökségének tagja a koszorúzás előtt mondott rövid beszédében egyebek mellett jelezte: egy város arculatát lakói határozzák meg. Arra kérte az ünneplőket, hogy ne csak március 15-én, hanem a hétköznapokon is gondoljanak a forradalom jeles alakjaira, akiknek a ma élők az utódai, leszármazottai, s „méltósággal, méltón tegyük a dolgunkat ilyen elődök után”.
Az ekkorra több száz fősre duzzadt tömeg Petőfi Sándor szobrához vonult, ahol Kész Géza, a KMKSZ kulturális titkára, az ünnepség házigazdája a megjelentek között üdvözölhette többek között Bocskor Andrea európai parlamenti képviselőt, az EP kulturális és oktatási bizottságának alelnökét, Keskeny Ernőt, Magyarország kijevi nagykövetét, Bacskai Józsefet, Magyarország ungvári főkonzulját és Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzult, Nagy Klárát, a nemzetpolitikai államtitkárság kapcsolattartási főosztályának referensét, dr. Orosz Ildikót, a KMPSZ és a Rákóczi-főiskola elnökét, Zán Fábián Sándort, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökét, Anatolij Szalajt, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció nemzetiségi és vallási osztályának vezetőjét, Sin Józsefet, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnökét, Kincs Gábort, a Beregszászi Járási Állami Adminisztráció elnökét, Seder Ilonát, a Beregszászi Járási Tanács elnökét.
Az ünnepség nyitányaként elénekelt ukrán és a magyar himnusz előadásában közreműködött a Beregszászi Művészeti Iskola harmonikaegyüttese és énekkara. Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményét Ferenczi Attila színművész adta elő, majd Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul tolmácsolta Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz írt ünnepi üzenetét.
Levelében Orbán Viktor egyebek mellett azt írta, hosszú évszázadok elnyomása után '48. március 15-e mutatta meg, milyen életerős és bátor nemzet a miénk. A népek tavaszán csak egyetlen ország volt, ahol nem hunyt ki pillanatok alatt a szabadság őrtüze.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar szabadság üzenete Pestről, a Nemzeti Múzeum lépcsőiről indult el, de az egész hazában visszhangra talált. Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki: összefogással, munkával és egyetértéssel – fogalmazott levelében a miniszterelnök.
Kis Miklós Zsolt, a magyar Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős államtitkára ünnepi beszédében emlékeztetett, hogy március 15-én mi, magyarok a Habsburg önkényt lerázni akaró ’48-as legendák tiszta eszméire, elszánt küzdelmeire emlékezünk. „Emlékezünk a tavaszi rügyekkel kipattanó forradalmi lángra, a névtelen hősökre, és megbecsüljük mindazokat, akik a mai hétköznapok viharaiban szeretik, óvják közösségeiket, ápolják hagyományainkat, és szó nélkül, keresztényi szellemben végzik a munkájukat” – fogalmazott.
Az államtitkár jelezte: a múlt is azt bizonyította, hogy bármilyen kihívással álljon szemben, bármilyen feladat megoldásán dolgozzon is a kárpátaljai magyarság, kizárólag az egész kárpátaljai magyar közösség egységes fellépése vezethet eredményre. Hangsúlyozta: Petőfi Sándor szobra is arra biztat, hogy nem veszíthetjük el a reményt, mert minden vészterhes korszakot boldogabb idők követnek, egy letűnt birodalom peremén is virágozhat a kultúra, a történelem, a nemzettest idegenbe szakadt polgárai öntudattal, összefogással egyben tarthatják a közösségeiket, őrizhetik hagyományaikat. „Mert a magyarság ápolása, a kulturális és történelmi identitás megőrzése távolról sem jelent veszélyt az állami szuverenitásra. Magyarország egy területi integritást élvező, demokratikus, független, a kisebbségi jogokat tiszteletben tartó Ukrajna létében érdekelt, különös tekintettel a kárpátaljai magyarság érdekeire, amelynek biztonsága Magyarország számára nemzetpolitikai prioritás” – fogalmazott.
Az Ukrajna keleti részén kirobbant, de hatását itt is éreztető konfliktussal kapcsolatban a szónok jelezte: mindannyiunk elsődleges törekvése, hogy helyreálljon a béke az egész országban. A magyar kormány határozott álláspontja, hogy az ukrajnai konfliktust békés, tárgyalásos úton kell rendezni – jelentette ki.
„Szeretném, ha tudnák, hogy a magyar kormány, az anyaországban élők ugyanúgy aggódnak és imádkoznak önökért, a városért, Kárpátaljáért, de Ukrajna épségéért is, mint az itteniek – mondta Kis Miklós Zsolt. – A Kárpátalján kialakult helyzetet Magyarország nem nézheti és nem is nézi tétlenül. Azon dolgozunk, hogy a jelenlegi támogatások megtartása mellett továbbiakkal segíthessük az önök életét, valamelyest enyhíthessünk az önökre háruló terheken.”
Rámutatott: a kormány jelentős összeget különített el karitatív célokra, és ezt a pénzadományt a szeretetszolgálatokon keresztül juttatja el a rászoruló kárpátaljai családoknak. Szinte mindennap jár valaki a térségben a kormány részéről, és folyamatos a kapcsolat a civil szervezetekkel, az egyházakkal – tette hozzá.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy március 15. a bátorság és a nemzeti összetartozás megélésének ünnepe is. Napjainkról szólva a polgármester egyebek mellett elmondta: „Koldussá tettek minket, és a mai napig várjuk a kompetens személyektől a helyzet békés megoldását.”
Nincs olyan hét, hogy ne hagyná el valaki szülőföldjét – Beregszászt, Kárpátalját – egy jobb, biztonságosabb élet reményében – jelezte Babják Zoltán. A polgármester összefogást sürgetett, szerinte csak tovább rontja az amúgy is aggasztó helyzetet a kárpátaljai magyarság megosztottsága.
Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke ünnepi beszédében emlékeztetett: ma azért áll minden magyarok által lakott vidéken szobra Petőfi Sándornak, mert amikor arra volt szükség, a költő lantjával és kardjával is helyt tudott állni. Amikor 1989-ben a Szovjet Birodalom összeomlásakor a kárpátaljai magyarság ismét magára talált, egyik első teendője volt, hogy szobrot állítson Petőfi Sándornak – tette hozzá.
Meglehet, sokan robosztusabbnak szeretnék látni a költő alakját, mint amilyennek alkotója, Körösényi Tamás megálmodta, de a szobor így jobban kifejezi a helyi magyarság törékenységét – fogalmazott a KMKSZ elnöke. „Törékenyek vagyunk, továbbra is ki vagyunk szolgáltatva a sorsunkat befolyásoló hatalmaknak” – tette hozzá.
Brenzovics László rámutatott: az elmúlt negyedszázadban jelentős eredményeket sikerült elérnie a kárpátaljai magyarságnak. Példaként a szónok többek között a határon túli magyarokról szóló törvényt, a kettős állampolgárságot, a határok átjárhatóságát, szimbólumaink szabad használatát, a beregszászi magyar színházat és főiskolát említette, hangsúlyozva, hogy mindez a magyar közösség munkájának eredménye. Most mégis keresztülhúzni látszik a csatákat és eredményeinket az a helyzet, melybe a jobbs orsra érdemes Ukrajnát vezetői és az ebben érdekelt külső hatalmak sodorták – állapította meg a KMKSZ elnöke. Brenzovics László rámutatott: 70 évvel a második nagy világégés után, amelyben ez a vidék oly sokat szenvedett, újra dörögnek a fegyverek, újra vannak halottaink. A szónok ezért arra kérte a megjelenteket, emlékezzenek egyperces néma főhajtással a kelet-ukrajnai események áldozataira.
„A háborút kiáltóknak üzenjük innen, hogy mi békét akarunk. Tudjuk, hogy ennek a konfliktusnak nincs fegyveres megoldása. … Felszólítunk minden világhatalmat és jó szándékú embert, hogy mielőbb fejezzék be ezt az értelmetlen pusztítást” – folytatta Brenzovics László. A kárpátaljai magyarság örül a minszki fegyverszünetnek, ez azonban kevés, itt békére van szükség, fogalmazott, s a béke érdekében kompromisszumokat sürgetett, hogy az élet mielőbb visszatérhessen a normális kerékvágásba.
A kárpátaljai magyarság sorsát megnehezítő másik körülmény a rendkívül súlyos gazdasági válság – jelezte a KMKSZ elnöke. Rámutatott azonban: a válság nemcsak a háború következménye, hanem 25 éves semmittevésé és rablásé is. Azok, akik milliárdokra tettek szert, most sem hagyják abba a rablást, amikor a helyzet végletesen nehézzé vált – tette hozzá.
A Nemzetközi Valutaalap kölcsönei és felhívásai a megszorításokra nem jelentenek megoldást a problémáinkra, hiszen olyan mértékű nyomorban élnek az emberek, hogy már nincs mit elvenni tőlük – állapította meg a szónok. Olyan támogatásra, segítségre van szükség, amely ezt a potenciálisan gazdag országot és munkaszerető népét kivezeti a válságból, s lehetővé teszi, hogy a későbbiekben integrálódhasson Európába – mutatott rá.
Egy szabad, európai, demokratikus Ukrajnát akarunk, egy jogállamot, amelyben tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait is – szögezte le a továbbiakban. Ne feledjük, hogy az ukrajnai konfliktus egyik kiváltó oka a nemzetiségi kérdés nem megfelelő kezelése, szőnyeg alá söprése volt, emlékeztetett a szónok, hozzátéve: nem lehet stabil államot, demokratikus, európai Ukrajnát építeni és megtartani a nemzetiségi jogok tiszteletben tartása nélkül.
Brenzovics László végezetül rámutatott: a kárpátaljai magyarok számára állandó dilemmát jelent, hogy menjenek-e vagy maradjanak. A KMKSZ elnöke szerint többségünk maradni szeretne, ősei földjén szeretne élni közösségként, békében, itt szeretné kiteljesíteni nemzetiségi jogait is, „ezért nem kívánunk lemondani a bennünket megillető jogokról”.
„Az ember nem választhatja meg, hová születik. Mi ide születtünk, s most kell helytállnunk magyarként, magyar közösségként, hiszen most, itt, Kárpátalján mi vagyunk a magyarok. Számíthatunk a jó szándékú emberek, az anyaország támogatására, ami erőt kell, hogy adjon nekünk az elkövetkező idők küzdelmeiben. Éltessen bennünket a remény!” – zárta szavait Brenzovics László.
A Szózat eléneklése után, az ünnepség zárásaként a nagygyűlés résztvevői megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát. A megható ünnepséget még bensőségesebbé tette, hogy Mészáros János Elek, a Csillag születik tehetségkutató műsor győztese és Nagy Anikó Dankó Pista-díjas előadóművész az alkalomhoz illő dalokat adott elő.

zzz