Jósolok így is, úgy is

„Tegnapra napsütést jósoltak, de esett. Mára esőt ígértek, de sütött a nap. Tartsanak velünk holnap is, mert műsor azért lesz” – egy televíziós műsor ajánlójának e mondatait gyerekként hallottam még ugyan, de azóta is gyakran emlegetem, ha szóba kerül az időjárás kiszámíthatatlansága, meg az, hogy Németh Lajos „már megint hazudott...”

Az időjárást a csapadék, a napsugárzás, a hőmérséklet és a szél állandó változása és ezek egymásra hatása alakítja. Ennek előrejelzése a munka és a mindennapok szempontjából mindig nagyon fontos volt az emberek számára. Amikor még nem voltak korszerű műszerek erre a célra, elődeink igyekeztek alaposan megfigyelni a természet azon jelenségeit, amelyekből következtetni lehetett a következő napok időjárására. Így született meg már az ókorban az időjárási folyamatokkal és előrejelzésekkel foglalkozó tudományág, a meteorológia, vagy régies nevén a légtüneménytan, amely a technika és a mérőműszerek fejlődésével egyre pontosabbá vált.
Az időjárási elemek mérésével Kárpátalján is több helyen foglalkoznak. Ezek kapcsán Molnár Józsefet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének tanárát kérdeztem.
– Kárpátalja területén jelenleg 9 meteorológiai mérőállomás működik: Beregszászban, Huszton, Ungváron, Nagybereznán, Rahón, Ökörmezőn, Alsóvereckén, Alsóhidegpatakon és Volóc mellett, a Pláj-hegyen. A Beregszászi Meteorológiai Állomást 1947-ben hozták létre. Jelenlegi helyére, a város déli részére 1977-ben került. Ott akkoriban még mező foglalta el a területet, később viszont körbeépítették. Ez méréstechnikai szempontból nem szerencsés, mert a város belterülete melegebb a környezeténél, ezt a jelenséget nevezik városi hőszigetnek. Az állomás szinoptikus. Ezek olyan, a világ különböző pontjain lévő meteorológiai állomások, amelyek ugyanazokban az időpontokban mérnek, háromóránként. A mért adatokat betáplálják ún. időjárási modellekbe. A számítógép egyenletrendszerek segítségével, a kezdeti feltételek, az állomásokon mért értékek felhasználásával „lejátssza”, hogy a légkör pillanatnyi állapota alapján hogyan fejlődnek majd tovább az időjárási folyamatok. Így készítik az előrejelzéseket. Viszont ezek pontossága az idő előrehaladtával csökken. A légköri folyamatok ugyanis szétfejlődnek, a kezdeti, apró különbségek idővel növekednek. Ilyen kis különbségek pedig a mért és a valós értékek között mindig vannak, mert abszolút pontossággal nem tudjuk megmérni a pillanatnyi légköri viszonyokat sem. A rövid és közép távú, egy hétre előre szóló előrejelzések nagyjából megbízhatóak. Próbálkoznak hosszabb távú előrejelzések készítésével is, de ezek eredményei még bizonytalanok.

– Az előrejelzéseken túl mire használják még a mért eredményeket?

– Az éghajlati átlagok meghatározására. Hosszú távú mérések alapján kiszámítják az évi és a havi középhőmérsékleteket és csapadékmennyiséget. Továbbá az éghajlatváltozást is próbálják nyomon követni. Az eredmények szerint nálunk is megfigyelhető a felmelegedés, amely 1980 után kezdődött. Az elmúlt 35 évben kb. 1-1,5 fokot melegedett az átlaghőmérséklet Kárpátalja alföldi részén. A felmelegedéssel együtt növekedhet a viharok száma is, mivel a magasabb hőmérséklet nagyobb energiákat biztosíthat a kialakulásukhoz. A csapadékmennyiség 1980-tól a ’90-es évek közepéig folyamatosan csökkent, de 1995 körül ez megállt. A csapadékátlag azóta nem igazán változott, bár az elmúlt években mérték az eddigi legmagasabb és legalacsonyabb évi csapadékmennyiséget. Az utóbbi néhány évben tehát szélsőséges eredmények születtek. Ha pedig tovább melegszik éghajlatunk, akkor a Földközi-tengeréhez lehet hasonlatos, amelyre nyári csapadékhiány jellemző. Az eddigi adatok viszont nem mutatnak csapadékhiányt. Viszont a havas napok száma csökkent. Voltak telek az utóbbi években, amikor kevesebb mint 10 napon borította csak hó a földfelszínt. Ez a szám korábban 60-80 nap/év volt. Az elmúlt évtizedekben átlag 30-50 napra csökkent. E jelenség klasszikus példája az elmúlt tél is.
Országos tévécsatornák előrejelzései gyakran emlegetnek népi időjóslásokat. Sándor, József és Benedek idén elfelejtett meleget hozni, és ha gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén (március 25.) megszólaltak a békák, az további 40 napra hideget ígér. Ha pedig áprilisban csapadékos lesz az idő, az bő termést és esős májust jelez. Továbbá: ha gyanúsan sok földigilisztát látunk a felszínen, és ha a legyek nagyon csípnek, eső várható; ha a méhek nem, vagy csak rövid időre repülnek ki a kaptárból, vagy ha a békák nyugtalanok, este sokat kuruttyolnak, a rigók nyugtalanul fütyörésznek, zivatar, vihar, eső várható; ha a békák májusban sokat brekegnek, esős lesz a nyár; ha a vándormadarak korán érkeznek vissza, meleg lesz a nyár; ha a róka vontatottan ugat, hideg idő várható; ha a varjak a legmagasabb fák csúcsára ülnek, a baromfik pedig szokatlanul sokat fürdenek a porban, az időjárás-változást jelent.
Tény, hogy sokszor tapasztalhatunk eltérést az időjárás-előrejelzések között, de vitathatatlan, hogy az előttünk álló nap, napok időjárásának ismerete korántsem csak azért fontos, hogy tudjuk, nagykabátban vagy pólóban induljunk-e el otthonról. Képzeljük csak el, egészségügyi szempontból milyen hatással járna, a mezőgazdasági tevékenység vagy akár programjaink szervezése hogyan valósulhatna meg, ha egy rövid zápor is úgy érne bennünket, mint derült égből a villámcsapás?

Espán Margaréta