Háborús ünnepnapok

2015. május 6., 11:30 , 747. szám

Bár az elmúlt hétre – no és a mostanira is – rányomják bélyegüket a „májusi ünnepek”, a politikában és a kelet-ukrajnai fronton egyaránt zajlanak az események.

Április 29-én jelentette a sajtó, hogy az ukrán belügyminisztérium keresete alapján a kijevi Pecserszk kerületi bíróság lefoglalta Dmitro Firtas ukrán milliárdos oligarcha gázkereskedelemmel foglalkozó Ostchem vállalatának 500 millió köbméter földgázát. A belügyminisztérium hivatali visszaélés és különösen nagy összegű sikkasztás gyanújával vizsgálatot indított a Naftohaz ukrán állami vállalat vezetői ellen. Az eddig közölt információk alapján az államot 5,7 milliárd hrivnya kár érte azáltal, hogy a Naftohaztól vásárolt gázt nem fizette ki az Ostchem vállalat.
Másnap, április 30-án viszont azt jelentették, hogy a bécsi ítélőtábla elutasította Firtas kiadatását az Egyesült Államoknak, ahol egy korábbi üzlete miatt vesztegetéssel gyanúsítják az ukrán vállalkozót. Az immár közel egy éve húzódó kiadatási ügy talán nem keltette volna fel ismét a közvélemény érdeklődését, ha Firtas előzőleg nem azzal magyarázza az osztrák bíróság előtt az amerikai vádakat, hogy a tavalyi ukrajnai választások előtt Washington Julija Timosenko és Arszenyij Jacenyuk csapatát támogatta, míg ő Vitalij Klicsko és Petro Porosenko mellett lobbizott. Firtas politikai állásfoglalása elvben logikusnak mondható, hiszen sajtóhírekből ítélve korábban Julija Timosenko ellenlábasa volt az ukrajnai földgázimportot érintő ügyletekben. A bejelentésre mégis sokan felhördültek azok közül, akik az oligarchát az orosz üzleti érdekek ukrajnai képviselőjének tartják. Akárhogyan is, tény, hogy elutasító határozata indoklásában a bécsi bíróság rámutatott: szerintük a kiadatási ügynek igenis van politikai háttere.
Aztán eljött május 1-je, valamelyest elcsendesült a politikai élet. Orosz provokációtól tartva a hatóságok bírósági úton számos tömegrendezvény lebonyolítását betilttatták, csak az ukrán fővárosban tartott rendezvényeken összesen mintegy 6500 rendőr, valamint 22 társadalmi szervezet tagjai vigyáztak a rendre, kisebb incidensek azonban így is előfordultak.    
A munka ünnepén az ukrán kommunisták a nagy honvédő háború kijevi múzeumánál gyűltek össze, a déli órákig mintegy ezren. Egy csoport fiatal jelent meg a rendezvényen, akik közül néhányan maszkot viseltek. A rendőrök feltartóztatták őket, mire a fiatalok összetűztek velük. A rendőrök néhányukat rabszállító autóba tuszkolták, de a fiatalok még az őrizetbe vétel közben is ellenálltak.
A rendezvényen a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt aktivistái leöntötték kefirrel Petro Szimonenkót, a Kommunista Párt vezetőjét, miközben éppen a sajtónak nyilatkozott. Szemtanúk szerint a kefirből több jutott az újságírókra, mint a pártelnökre, a legnagyobb adag a Rosszija orosz tévétársaság riporterét találta el.
A kelet-ukrajnai Harkivban a bíróság megtiltotta, hogy a helyi kommunisták utcai rendezvényt tartsanak a munka ünnepén. A tiltás ellenére mintegy 20, többségében idős ember kivonult a város egyik terére. Később mintegy 30 nemzeti érzelmű fiatal jelent meg mellettük ukrán nemzeti zászlókkal, az ukrán himnuszt énekelve. Helyszíni jelentések szerint egy nyugdíjas nő megpróbálta kitépni az egyik fiatal kezéből a zászlót, amire társai „Dicsőség Ukrajnának!” felkiáltással reagáltak. Erre a május 1-jei tüntetők a „Dicsőség Oroszországnak!” jelmondattal válaszoltak. Kisebb verekedés is kitört közöttük, amikor az egyik ellentüntető erővel elvette a „Béke, munka, május” feliratú plakátot az egyik demonstrálótól, a rendőrök azonban hamar szétválasztották a két tábort.
Kelet-Ukrajnában a munka ünnepén, illetve az ehhez kapcsolódó hosszú hétvégén sem hallgattak a fegyverek. Andrij Liszenko, a Kijev által terrorellenesnek nevezett hadművelet (ATO) szóvivője múlt pénteken arról számolt be, hogy az előző 24 órában két ukrán katona vesztette életét a konfliktus övezetében.
A hadműveleti parancsnokság adatai szerint egyre több támadás éri az utóbbi napokban az ukrán katonákat a frontvonal mentén. Hétfőn például azt jelentették, hogy az előző 24 órában 95-ször lőtték a szakadárok a katonák állásait. Több alkalommal a minszki tűzszüneti megállapodás által tiltott nehézfegyvereket – 152, 120, illetve 122 milliméteres kaliberű tüzérségi eszközöket és harckocsikat – vetettek be. A február közepén a fehérorosz fővárosban megkötött egyezség értelmében ezeket a fegyvereket hátrébb kellett volna vonni a frontvonaltól.
A hétfői közlemény szerint egy nap alatt nagyjából annyi támadást hajtottak végre a szakadárok, mint a tűszünetről és a nehézfegyverek kivonásáról szóló megállapodás előtti időszakban. A támadások zömét a Donyeck környékén lévő Avgyijivka, Opitne, Piszki településnél, valamint a megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Sirokine falunál indították.
Ugyancsak hétfői hír, hogy két ukrán katona meghalt, három megsebesült Luhanszk megyében, amikor járőrözés közben járművükkel aknára hajtottak.

(pravda.com.ua/MTI/zn.ua/hirado.hu/unian.ua/zzz)