Egyház és társadalom

2015. május 27., 08:48, 750. szám

„A Munkácsi Görög­katolikus Egyházmegye az 1848–1849. évi magyar forradalom és szabadságharc idején játszott szerepe történetírásunk kevésbé kutatott témái közé tartozik. […] A hét vármegye (Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szatmár, Szabolcs) és a Hajdú-kerület területét magába foglaló püspökség egyedülálló szerepet töltött be a joghatósága alá tartozó, ruszin, magyar és román ajkú népesség által lakott hátországban” – olvasható Molnár Ferenc A Munkácsi Egyházmegye 1848–1849-ben. Tanulmányok és kronológia című, sok tekintetben egyedülálló és hiánypótló munkájának előszavában, amelyet május 22-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán mutattak be a téma iránt érdeklődők előtt.

„A történészek a tudomány művelésében nagyon erős és sokrétű szerepet vállalnak” – hangsúlyozta a könyvbemutató kezdetén Csatáry György, a főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszéke és Lehoczky Tivadar Intézetének vezetője. E tudományterület elkötelezett kutatója a szerző, Molnár Ferenc is, aki azontúl, hogy a főiskola egykori diákja, a Lehoczky-intézet fiatal kutatója, a főiskola történelem tanszékének tanára. A főiskola, mint Csatáry György hangsúlyozta, a tudomány fellegvára, amely a tudományos és a tudományokat népszerűsítő kiadványok bemutatását is fontosnak tartja, s igyekszik bemutatni  az európaiság által megkövetelt színvonalat elérő kiadványokat.

A kiadvány témája az egyház és a magyarság szempontjából is fontos – fogalmazott Marosi István görögkatolikus parókus, a könyvbemutató moderátora –, hiszen korunkban is nagyon sokan felteszik a kérdést: mennyire kell egy vonalon futnia az egyháznak és a társadalomnak, mennyire kell a két színtérnek egymás dolgaival foglalkoznia. Vitathatatlan: történelmünkben jelen van az egyház és az állam együttműködése, hiszen Magyarország európai állammá való válásában nagy szerepük volt az egyházi vezetőknek. Szent Ágoston gondolata így a mai napig helytálló: az ember két világ polgára – a mennyé és a földé, így egyszerre két országot kell hogy építsen, két országban kell felelősséget vállalnia.

A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyét 1771-ben Mária Terézia alapította meg. A Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye felállításáig (1912) az egyházmegye területe, joghatósága 7 vármegyére és a Hajdú-kerületre (1876-tól Hajdú vármegyére) vonatkozott. A témáról szóló szakirodalom korántsem nevezhető részletesnek. A szerző kutatásai során, amelyet a Kárpátaljai Területi Állami Levéltárban, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Püspöki Levéltárban, a Magyar Nemzeti Levéltárban és az Esztergomi Prímás Levéltárban végzett, bőséges kronológiai anyag gyűlt össze az egyházmegyére vonatkozóan. Ennek célja a munkácsi püspökség történetének szakszerűbb ismertetése. A kiadványban szereplő 14 tanulmány érinti többek között  a püspökség és a katolikus egyház autonómia és önálló érsekség iránti igényét és törekvését, Popovics Bazil püspök és a görögkatolikus papság forradalomban vállalt szerepét, ezzel pedig hozzájárul a kronológiában szereplő tények könnyebb megismeréséhez.

Erdődy Gábor történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nemzetközi rektorhelyettese, a szerző ELTE-n folytatott doktori tanulmányainak vezetőtanára a szerző munkája kapcsán hangsúlyozta: „a kötet történelmi jelentőségű”. Egy olyan kutatási folyamat első kézzel fogható eredménye, amely még sok munkát tartogat a szerző számára, hiszen témája a magyar történetírásban alig kutatott. Elsősorban egyház- és nemzetiségtörténeti elemeket tartalmaz, rávilágítva az egyház, a nemzetiség és a társadalomtörténeti tényezők összefüggésére.

A 2014-ben a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Collectanea Athanasiana monográfiasorozat keretében megjelent kiadvány a Bookline.hu oldalon és a nyíregyházi Szent Atanáz Könyv- és Kegytárgyboltban érhető el az érdeklődők számára.

Espán Rita