Képviselők mentelmi jog nélkül

Belpolitika

Az elmúlt hét parlamenti krónikájának egyik meghatározó fejezete volt, hogy a Legfelsőbb Tanács múlt szerdán hozzájárult Szerhij Melnicsuk és Szerhij Kljujev parlamenti képviselők büntetőjogi felelősségre vonásához.

Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint a mentelmi jog megvonását Melnicsuk esetében 262 képviselő szavazta meg a teremben jelen lévő 313-ból. Nem vett részt a szavazásban az Újjászületés (Vidrodzsennya) frakció, és a Népakarat (Volja Narodu) képviselőcsoportnak is csupán egyetlen képviselője voksolt. A Legfőbb Ügyészség Melnicsuk őrizetbe vételéhez is a törvényhozás hozzájárulását kérte, ám erre mindössze 32 honatya adta a szavazatát a minimálisan szükséges 226 helyett, letartóztatására pedig még ennél is kevesebb, 16 képviselőtársa voksolt.

Az UNIAN emlékeztet, hogy az Ajdar zászlóalj volt parancsnoka ellen bűnszervezet alakítása a fő vádpont. A parlamentben felszólaló Volodimir Huzir megbízott legfőbb ügyész közölte, hogy Melnicsuknak olyan bűncselekményekhez lehet köze, melyeket „nem a harcok övezetében” követtek el.

Mindazonáltal történhettek rendhagyó dolgok keleten is, hiszen az MTI tudósítása szerint Hennagyij Moszkal Luhanszk megyei kormányzó hétfőn bejelentette, hogy elküldte a belügyminiszternek és a főügyésznek azoknak a bűncselekményeknek a listáját, amelyeket az ukrán oldalon harcoló Ajdar zászlóalj „önkéntesei” követtek el a kelet-ukrajnai megyében Szerhij Melnicsuk parancsnoksága alatt. Közölte, hogy a csapatban több olyan fegyveres volt, akik hivatalosan nem voltak a zászlóalj tagjai. A lajstromban emberrablás, zsarolás, kínzás, rablás, törvénytelen fegyverhasználat és egyéb bűncselekmények szerepelnek.

A Viktor Janukovics volt államfőt támogató Régiók Pártja egykori vezető politikusa, Szerhij Kljujev mentelmi jogának visszavonását 287 honatya szavazta meg. Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Kljujevet egyebek mellett különösen nagy összegű csalással vádolják. A képviselő tagadta bűnösségét, és kijelentette, hogy az ügyét előzetesen tárgyaló parlamenti ügyrendi bizottságra nyomást gyakoroltak.

Az Ukrajinszka Pravda felidézi, hogy az ügyrendi bizottság múlt héten még nem tudott dönteni Kljujev mentelmi jogát illetően, e hét keddjén azután mégis úgy határoztak, hogy a parlament elé terjesztetik a visszavonására vonatkozó indítványt. A portál arra is emlékeztet, hogy az Európai Uniónak június 6-áig kellett felülvizsgálnia a Janukovics elnöksége idején hivatalt viselő tisztségviselők ellen korábban bevezetett szankciókat, s amennyiben az ukrán Legfőbb Ügyészség nem tud eljárást indítani Kljujev ellen, az EU-nak meg kellett volna szüntetnie a vele szemben érvényben lévő korlátozó intézkedéseket.

A parlament szerdai döntése nyomán megindult eljárás alapján azonban szombaton az EU hivatalos közlönyében megjelent a határozat, melynek értelmében a Janukovics-éra más politikusaival és hivatalnokaival egyetemben Kljujev ellen is meghosszabbították a szankciókat, az utóbbi esetében további négy hónapra. A hivatalos indoklás szerint Kljujev „nem csupán bűnügyi nyomozás tárgya”, de testvére annak az Andrij Kljujevnek, aki ellen ugyancsak bűnügyi eljárást indítottak az ukrán hatóságok állami pénzek vagy aktívumok jogtalan eltulajdonítása miatt.

Hétfői sajtóhírek szerint Kljujevet kihallgatásra várták a Legfőbb Ügyészségen, ám ő nem jelent meg, amiért az ügyészség megbízásából az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) körözést adott ki ellene, s az erre vonatkozó információ a Belügyminisztérium honlapján is napvilágot látott. Utóbb Kljujev ügyvédje tagadta, hogy védence idézést kapott volna az ügyészségtől. Szavai szerint a politikus ellen nem adhattak ki körözést, hiszen hivatalosan nem vádolták meg vagy ismertették vele a gyanút. Az SZBU nyomozati főosztályának vezetője Facebook-bejegyzésében tagadta, hogy az általa irányított részleg körözést adott volna ki Kljujev ellen, hivatalosan azonban a titkosszolgálat nem nyilatkozott az ügyről.

(pravda.com.ua/unian.ua/MTI/zzz)