Határozatban fogadta el a Beregszász központú járás kialakításáról szóló beadványt a Beregszászi Városi Tanács is

2015. július 15., 09:44 , 757. szám

Pénteki ülésén 19 szavazattal elfogadta a Horkay Sámuel és Orosz Géza KMKSZ-es képviselők által benyújtott, az önkormányzati reform keretében megvalósítható Beregszász központú járás kialakítását megcélzó beadványt a Beregszászi Városi Tanács.

Július 10-én, pénteken a beregszászi városházán tartották meg a Beregszászi Városi Tanács  soros ülését, amelyen a több mint 100 napirendi pont között szerepelt a Beregszász központú járás kialakításáról szóló, a KMKSZ képviselőcsoport vezetője által benyújtott beadvány megvitatása is. A huszáros rendben zajlott ülésen több más pont mellett vita és kérdés nélkül megszavazták a már június 16-án a Beregszászi Járási Tanács által is elfogadott beadványt.  A folyamodványt több független képviselő mellett az UMDSZ képviselői is támogatták. A JeC párt képviselői itt is, csak úgy, mint a járási tanács ülésén, ismét tartózkodtak.

A Petro Porosenkóhoz, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának, Ukrajna Miniszteri Kabinetjének, valamint Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának kárpátaljai képviselőihez, valamint a Kárpátaljai Megyei Tanácsnak és a kárpátaljai megyei adminisztrációs szervnek címzett dokumentumban a beadványt támogatók kéréssel fordulnak az említett illetékes személyekhez és szervekhez.  Kérik, hogy a közigazgatási reform során – amely jelenleg aktuális napirendi pontja Ukrajna belpolitikájának – az önkormányzatok önkéntes egyesüléséről szóló törvényben meghatározottaknak megfelelően, azt követvén, illetve az európai szempontokat is figyelembe véve egy olyan Beregszász központú járást hozzanak létre, amely magába foglalná azon településeket, ahol a magyarság koncentrálódik, tömbben él. Beregszász városa – amely nemzetiségi és kulturális központja a kárpátaljai magyarságnak – megyei alárendeltségű státusszal rendelkezik, illetve több állami intézmény található a területén, így kész arra, hogy egyesítse azokat a kistérségeket („hromadákat”), amelyek a magyar többségű járást alkotnák. A dokumentum érvként említi még, hogy a tervezett járás határos lenne magával az Európai Unióval, számos nemzetközi határátkelőhellyel is rendelkezik, valamint Magyarország egyik külképviseleti hivatala, főkonzulátusa is a városban található.

Bár a dokumentumnak jogi ereje nincs, mégis funkcionálhat javaslatként, amelyet figyelembe vehetnek az illetékes szervek. A beadvány fontossága abban rejlik, hogy Kijev a járások létrehozásával kapcsolatos látókörét kibővítse, és a törvények (mint például a törvényben feltüntetett etnikai viszonyok figyelembe vétele) betartására ösztönözze azt, valamint – és nem mellesleg – a járás kialakításával megteremtődne a lehetőség a kárpátaljai magyar kisebbség tagjai számára életkörülményeik javítására: hogy teljes jogú állampolgárokként, saját anyanyelvüket akár hivatalos helyzetekben is használva békében éljenek az országban.

A jelenlegi decentralizációs folyamat lehetőséget adhat a járás kialakítására. Mindenképpen pozitívumként említhető, hogy a kárpátaljai magyarság körében egységes kiállás és egyetértés van a magyar járás létrehozásával kapcsolatban. A magyar többségű járás létrehozását kérte az illetékesektől az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása is.

Sz. R.