Nyári szünet az ukrán parlamentben

Ukrajna VIII. Összehívású Legfelsőbb Tanácsának maratoni hosszúságú második ülésszaka hivatalosan folytatódik ugyan  egészen szeptemberig, ülésezni a parlament azonban már csak akkor fog az ősz beálltáig, ha azt az ország érdekei úgy kívánják – határozták el a honatyák. A nyári szünet kezdetén elevenítsünk fel hármat a parlament első félévi jogalkotói tevékenységének a kárpátaljai magyarságot is érintő mozzanatai közül.

Választási törvény: magyar javaslatok lesöpörve

Az olvasó egyik legfrissebb emléke a Rada döntéseivel kapcsolatosan a helyhatósági választási törvény néhány nappal ezelőtti elfogadása lehet. Az elemzők többsége két körülményre hívja fel a figyelmet ezzel kapcsolatban: egyrészt az elfogadott dokumentum a kormánykoalíción belüli tárgyalások során elért politikai kompromisszumok eredménye, másrészt, a tervezet második olvasatban történt elfogadásakor csak az illetékes parlamenti bizottság módosításait vették figyelembe, a jogszabályhoz benyújtott több száz képviselői módosító indítványt viszont nem. Így például az eredeti törvénytervezettől eltérően a második olvasatban elfogadott dokumentum már nem teszi lehetővé választási tömörülések, pártszövetségek indulását.

A törvény értelmében a falusi és nagyközségi tanácsok képviselőit egymandátumos egyéni választókörzetekben, egyszerű többséggel, azaz egy fordulóban választanák meg. A Krími Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa, a megyei, járási, városi, városi kerületi tanácsok képviselőinek megválasztására arányos preferenciális választási rendszer alapján kerülne sor. Tehát a választásokat úgynevezett többmandátumos választókerületekben tartanák, melyek határai egybeesnének a Krími Autonóm Köztársaság, az adott megyék, járások, városok és a városok kerületeinek határaival. A szavazást a helyi pártszervezetek választási listái alapján, egyidejű jelöltállítással tartanák a territoriális körzetekben, amelyekre a többmandátumos választókerületek tagolódnak. A városi tanácselnököket azokban a városokban, ahol a választók száma eléri vagy meghaladja a 90 ezret, egymandátumos választókerületben választanák meg a szavazatok abszolút többségével, azaz ezeken a településeken második választási forduló is lehetséges. A falusi, nagyközségi, városi (ahol a szavazók száma nem éri el a 90 ezret) tanácselnököket, falusi elöljárókat egyszerű többséggel, egymandátumos választókerületben választanák meg.

A jogszabály előírja, hogy az adott önkormányzat létszámát a Központi Választási Bizottság állapítja meg a választási kampány kezdete előtt, a választók számától függően. A tanácsok minimális létszáma – 500-nál kevesebb választó esetén – 10 fő, a maximális 80 fő lehet – 1,5 milliónál több választó esetén.

A helyi tanácsok képviselői ezen túl az adott közösség követelésére visszahívhatók lesznek. Ha a képviselőjelöltet párt állította, akkor annak irányító szerve visszahívhatja, és helyére más személyt delegálhat. Amennyiben a képviselőt egymandátumos választókerületben választották meg, akkor a visszahívása népi kezdeményezésre, aláírásgyűjtéssel történhet.

A törvény ugyancsak kimondja, hogy a választásokon induló pártok jelöltjei között egyik nem képviselői sem lehetnek kevesebben 30 százaléknál.

Ami a törvényhez benyújtott és figyelmen kívül hagyott képviselői indítványokat illeti, emlékezetes, hogy a jogszabály első olvasatban történt elfogadását követően Brenzovics László parlamenti képviselő, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az érdekvédelmi szervezet megbízásából egy sor módosító indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy az új jogszabály lehetővé tegye a nemzeti kisebbségek egyenlő és méltányos részvételét az önkormányzati választásokon, illetve, hogy a jogszabály megfeleljen a nemzetiségi kisebbségek jogait rögzítő egyéb hatályos törvényeknek. Így a magyar képviselő javasolta egyebek mellett az 5 százalékos bejutási küszöb eltörlését, magyar szavazólapok készítését, illetve szorgalmazta annak jogszabályi rögzítését, hogy a választókerületek és azokon belül a territoriális körzetek kialakításakor vegyék figyelembe a lakosság nemzetiségi összetételét. A törvényalkotók végül a kárpátaljai magyarság egyetlen javaslatát sem vették figyelembe.

Alkotmánymódosítás: kívülről tetszetős

A parlament múlt csütörtökön napirendjére tűzte és normakontrollra, azaz véleményezésre az alkotmánybíróság elé utalta az államfő által a decentralizációról benyújtott alkotmánymódosító indítványt. A döntéshozatalt megelőzően a módosító indítványt ismertetve Petro Porosenko elnök jelezte: „A legfontosabb, hogy Ukrajna történetében először mind az államfő, mind az ukrán kormány, amely támogatja a tervezetet, önként mondanak le hatalmas mennyiségű jogosítványról, amelyek jelenleg az elnöki és kormányzati hatalmi vertikumot illetik.”

„Másodszor, nemcsak a hatalmat osztjuk meg, hanem a felelősséget is. A megújított Alkotmány normája egyértelműen meg fogja követelni, hogy a »helyi önkormányzati szerv hatáskörének változása« minden esetben »a pénzügyi források elosztásának megfelelő változásával együtt valósuljon meg«... Ez a követelmény még nem lett jóváhagyva, de már érvényesül. Még az év elején módosítottuk önökkel a költségvetési és az adótörvénykönyvet, minek eredményeként 40 százalékkal nőttek a helyi költségvetések bevételei” – tette hozzá.

Ugyanakkor az elnök jelezte, hogy a hatalom decentralizálása nem érint olyan területeket, mint a honvédelem, a külpolitika, a nemzetbiztonság, a jogállamiság érvényesülésének felügyelete. 

Az alkotmánymódosítás tervezetének megfelelően a helyi hatalmi funkciókat Ukrajnában a jelenlegi megyei állami közigazgatási hivatalok helyett prefektusok gyakorolják majd. Őket, akárcsak jelenleg a közigazgatási hivatalok elnökeit (a kormányzókat) az elnök nevezi ki – a kormány előterjesztése nyomán – és váltja le.    

A jogszabálytervezet felhatalmazza az elnököt egyebek mellett a választott helyi hatalmi szervek – polgármesterek, városi, járási, megyei tanácsok – meghatalmazásának (mandátumának) idő előtti megszüntetésére, ha azok szeparatista jellegű határozatot hoznak, döntésükkel veszélyeztetik Ukrajna szuverenitását, területi integritását és nemzetbiztonságát. Ebben az esetben az államfő közvetlen elnöki irányítást vezethet be, amit megbízott révén gyakorol egy évig terjedő határidővel.

A jogszabály-tervezetet véleményező Velencei Bizottság (VB) összességében elismerően nyilatkozott a dokumentumról, ugyanakkor néhány észrevételt is tett.

A VB ajánlása üdvözli például, hogy a módosítások véget vetnének a jelenlegi rendszernek, amelyben az államigazgatási hivatalok egyidejűleg végzik a központi államhatalom végrehajtó funkcióit megyei és járási szinten, valamint a megyei és járási szintű önkormányzatok végrehajtó funkcióit. Ugyancsak elismerően vélekednek a Bizottságban arról, hogy törölnék az Alkotmányból azt a passzust, amely eddig feljogosította az ügyészséget, hogy a törvények és az alkotmányos elvek helyi önkormányzatok által történő betartását felügyelje.

Ugyanakkor a bizottság úgy látja, hogy az elnök jogosultságát felfüggesztésre kellene korlátozni – szemben a megszüntetéssel – az önkormányzati testületek hatáskörét illetően. Szerintük rövid határidőt kellene megszabni, hogy az alkotmánybíróság döntést hozzon a kérdésben. Az önkormányzati testületeknek azonnal vissza kellene kerülniük hatáskörükbe, amennyiben az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az elnök felfüggesztésről szóló határozata alkotmányellenes volt, az ideiglenesen meghatalmazott kormányzati tisztviselőnek azonnal abba kellene hagynia tevékenységét. Ellenkező esetben, a Legfelsőbb Tanácsnak azonnal új helyi választásokat kellene kiírnia.

Ami a prefektus hatáskörét illeti, a VB szerint a tisztviselőnek a helyi önkormányzat tevékenységének felfüggesztésére és nem megszüntetésére kellene felhatalmazást kapnia, amennyiben az nem felel meg Ukrajna Alkotmányának és törvényeinek. Mivel egy cselekmény alkotmányossága és jogszerűsége különböző bíróságok hatáskörébe eshet, a prefektus feladata az kellene, hogy legyen, hogy az ügyet az „illetékes” bíróságra adja – áll a VB ajánlásaiban.

Végül, de nem utolsósorban a VB szerint a módosítás jelenlegi formájában „nem hagyna teret különleges rendelkezések biztosítására bizonyos közigazgatási területi egységek számára”.

„Ez sajnálatosnak tűnik, mivel lehetetlenné teszi a jövőben, hogy a törvényhozást az egyes területek sajátosságaihoz igazítsák az Alkotmány módosítása nélkül. Ráadásul, a tervezett módosítások emiatt nem biztosítanak alkotmányos alapot az Ukrajnában zajló jelenlegi konfliktus megoldását célzó javaslatok számára” – áll egyebek mellett a dokumentumban.

Volodimir Hrojszman házelnök szerint az alkotmánybíróság döntése a tervezettel kapcsolatban augusztus végére várható. Mint közölte, az alkotmánymódosításról még kétszer kell szavaznia a parlamentnek, a második voksolás elméletileg szeptember 1-je, azaz az őszi ülésszak kezdete után közvetlenül megtörténhet.

Humanitárius segély

Szót érdemel az a tavaszi kezdeményezés is, hogy az országban kialakult helyzetre való tekintettel újraszabályozzák a humanitárius segélyek kérdéskörének bizonyos aspektusait. A téma aktualitását jelzi, hogy Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke még márciusban levélben fordult Pavlo Rozenko szociálpolitikai miniszterhez, javasolva egyebek mellett, hogy a beérkező szállítmányok humanitárius segéllyé nyilvánítását, illetve az ezekkel kapcsolatos ügyintézést (például a nyilvántartást, a tárolás és elosztás felügyeletét stb.) az országos szervekéből utalják a megyei hatóságok hatáskörébe, ahogyan az az 1999. és 2000. évi tiszai árvizek idején volt, hogy ezáltal is megkönnyítsék és gyorsítsák eljutásukat a rászorulókhoz. A miniszter válaszlevelében jelezte, hogy a kormány máris dolgozik a megoldáson, s elképzeléseik végül abban a július 16-án elfogadott jogszabály-módosításban öltöttek testet, amellyel a legfeljebb 3 tonna súlyú szállítmányok és a rokkantaknak szánt személygépkocsik humanitárius segéllyé nyilvánításának funkcióit Kijev részben a megyei állami adminisztrációk hatáskörébe utalta át.

(zn.ua/unian.ua/pravda.com.ua/MTI/ntk)