Milyen helyzetben vannak a zöldségtermesztők és -feldolgozók?

Az orosz piac elvesztése után…

Egy-két évvel ezelőtt a kárpátaljai zöldségkonzervgyárak termékeik nagy részét vagy éppen egészüket még a hatalmas orosz piacon értékesítették, szülőföldünk sok zöldségtermesztője pedig részben a zöldségkonzervgyáraknak adta el a termését. Ám miután 2013–2014 folyamán az orosz piac lezárult az ukrajnai, így a kárpátaljai zöldségkonzervgyárak előtt, a piacvesztés magával vonta sokuk teljes ellehetetlenülését, ami sok zöldségtermesztő helyzetére is negatív kihatással volt. Pedig ők a növényvédő szerek és a műtrágyák árainak a horribilis megemelkedését is megszenvedték.

A Nagyszőlősi járásban az elmúlt esztendőben még három zöldségkonzervgyár vette át a termelők uborkáját: a tiszapéterfalvai Gyágya Ványa, a tiszakeresztúri Green Ray, valamint a fancsikai Univer Kft. üzem. Idén azonban a két előbbi gyár bezárta kapuit, az utóbbiban pedig a korábbi szint húsz százalékára esett vissza a termelés, így sokkal kevesebb nagybani zöldségtermesztőtől tudják csak felvásárolni az uborkát, mint korábban.

– Ebben az évben – a tavalyihoz képest – 80 százalékkal csökkent az Univer Kft.-vel szerződést kötött tisza­keresztúri gazdák száma – magyarázza Héder Beáta, a fancsikai konzervgyár tiszakeresztúri átvevőhelyének vezetője, aki maga is az uborka, valamint a paradicsom termesztéséből és eladásából tartja fenn magát. – Tavaly még mintegy 30 gazda adta le itt az uborkáját, idén jó, ha hat-hét ember hozza ide a termését. A felvásárlás ez éven is július 2-án kezdődött, s a múlt évihez képest a kft. kissé felemelte a felvásárlási árat, a 3–6 cm-es uborka kilogrammját 9,50 hrivnyáról 12 hrivnyára, a 6–9 centiméteresét pedig 6,50 hrivnyáról 8,50 hrivnyára. De ugyanezen idő alatt az Akrobat növényvédő szer ára csaknem két és félszeresére, a nitrogénes műtrágya ára több mint háromszorosára, a káliumos műtrágya ára pedig mintegy másfélszeresére emelkedett. A múlt évig még a Gyágya Ványa konzervgyárnak is működött az itteni átvevőhelye, s a Green Ray-nek is sokan adták el a termésüket, mintegy ötven helybeli gazda élt meg a nagybani zöldségtermesztésből, mára azonban jó, ha tízen maradtunk. A többiek Csehországban vagy Németországban vállaltak munkát.

Az utóbbiak közé tartozik Pallay József és felesége.

– A szüleim már kilenc éve termesztették a zöldségféléket, két fóliaházban az uborkát, egyben a paradicsomot – emlékezik vissza a házaspár neve közreadásától elzárkózó lánya. – Volt, hogy a mikrobuszunkkal vagy a személygépkocsink utánfutójával a nagyszőlősi piacra vitték a termést, volt, hogy a Gyágya Ványa konzervgyárnak adták azt le, többnyire azonban a kárpáti hágók túloldaláról érkező viszonteladóknak adták el az uborkát, a paradicsomot, s az utóbbiak fizették értük a legmagasabb árat. A műtrágyák és a növényvédő szerek drasztikus drágulása miatt azonban a szüleim az idén felhagytak a zöldségtermesztéssel, látták: anyagilag jobban járnak, ha külföldön vállalnak munkát, jelenleg mindketten egy csehországi zöldségkonzervgyárban dolgoznak, de haza akarnak jönni, amint jobbra fordul a helyzet. A fóliaházaink azonban addig kihasználatlanul állnak…

Visszatérve Héder Beátához… Beszélgetőtársam 1991 óta foglalkozik nagybani zöldségtermesztéssel, három, egyenként 400 négyzetméter alapterületű fóliaházban termeszti az uborkát és a paradicsomot, s emellett ezer folyóméteren szabadföldi zöldségtermesztéssel is foglalkozik.

– A paradicsomot kezdettől fogva vagy a nagyszőlősi piacra viszem, vagy felvásárlóknak adom el. Az uborkát korábban Ökörmező piacán vagy a hegyvidéki járási központhoz közel eső falvakban értékesítettem, 2005 óta azonban az Univer Kft.-nek adom le, s azóta működtetem az átvevőhelyet is – mondja. – Az idő tájt, 2005-ben, 2006-ban volt a legjövedelmezőbb az uborkatermesztés, akkoriban 30–40 gazda hozta ide a termését, 2008 óta viszont folyamatosan romlik a helyzet. Minden évben egyre magasabbra emelkedik a növényvédő szerek és a műtrágyák ára, s egyre jobban nyílik a rés az uborka eladási/átvevési ára, illetve a műtrágyák és a növényvédő szerek ára között, így mindinkább csökken az emberek termesztési kedve. A paradicsom jövedelmezősége pedig nagyban függ attól, mennyi terem belőle Herszon megyében. Ha ott túltermelés van, akkor kamionszámra hozzák a paradicsomot Kárpátaljára, így a nagyszőlősi piacra is, és lenyomják az árat. Amúgy a paradicsomra használt növényvédő szer, a Ridomil kilogrammonkénti ára tavalyhoz képest 140 hrivnyáról 420 hrivnyára emelkedett, ezért én is kénytelen leszek valamivel emelni a paradicsom eladási árát, de ki tudja, hány hrivnyát tudnak rááldozni az emberek a jelenlegi válság és szegénység közepette…

A Beregszászi járásban két éve még két zöldségkonzervgyár is működött. A nagymuzsalyi Bereg-food Kft. azonban bezárta kapuit, a Beregszászi Konzervgyár (új nevén: Frut Maister Fruts cég) pedig a zöldségkonzervek gyártásáról áttért a gyümölcslevek előállítására.

– Korábban kizárólag az orosz piacra termeltünk, 2005–2006-ban még 7-8 millió USA-dollár bevételünk származott a zöldségkonzervek értékesítéséből, 2008-ban azonban kezdetét vette az orosz piac bezárulása, 2013-ban pedig teljesen lezárult előttünk termékeink egyetlen piaca – magyarázza Jurij Turjancsij igazgatóhelyettes. – Mivel sehol sem tudtuk értékesíteni a zöldségkonzerveket, teljesen felhagytunk az előállításukkal, lemondtuk a földbérleti szerződéseinket (Rafajnaújfaluban és Nagymuzsalyban összesen 500 hektáron termesztettük az uborkát, a paradicsomot és a paprikát, 60 helybelinek állandó jelleggel, maximum 250 dolgozónak pedig a termesztési idényben adtunk munkát), és felhagytunk a zöldségtermesztéssel. Átálltunk a gyümölcslevek előállítására. Almát, körtét, őszibarackot, szilvát, paradicsomot, cseresznyét vásárolunk Cserkasszi és Herszon megyékből, szubtrópusi gyümölcsöket importálunk Spanyolországból és Olaszországból, s zömmel Közép- és Kelet-Ukrajnában (az utóbbi régióban Harkiv és Szumi megyékben) értékesítjük a termékeinket. Csak úgy van jövedelmünk, ha milliós városokba szállítjuk a gyümölcsleveket, ahol nagyobb a belső piac, ám a jövedelmünk így is mindinkább csökken, mivel a lakosságnak egyre kevesebb pénze jut a gyümölcslevek megvásárlására. Kisebb mennyiségben pedig Németországba, Görögországba, Grúziába, Izraelbe, valamint az Egyesült Államokba is exportálunk gyümölcsleveket…

– Milyen kihatással volt az orosz piac elvesztése a termelésük szintjére, illetve bevételeik alakulására? – érdeklődöm.

– Tavalyelőtthöz képest hatvan százalékkal csökkent a termelésünk – válaszol beszélgetőtársam. – Két évvel ezelőttig évi 25–30 millió liter zöldségkonzervet adtunk el, tavaly viszont csak tízmillió liter gyümölcslevet tudtunk értékesíteni. Ami pedig a bevételeinket illeti, 2013-hoz képest az idei esztendőre hatvan százalékkal csökkent a jövedelmünk, s évről évre egyre rosszabb a helyzet. Így egyre kevesebb dolgozónak tudunk munkát adni. Két évvel ezelőtt még kb. 400 munkásunk volt, azóta csökkenteni kényszerültünk a létszámukat, az idén is 130 munkásunkat bocsátottuk el, s jelenleg már csak 120 dolgozót foglalkoztatunk…

A beregszászi járási zöldségtermesztők a feldolgozóüzemek közül csak a Munkácsi Konzervgyárnak, vagy a fancsikai Univer Kft.-nek adhatják le uborkájukat. A zöldség jelentős részét azonban viszonteladóknak adják el, vagy a piacokon bocsátják áruba.

– Tavaly még csak egy fóliaházunk volt, retket és zöldbabot termesztettünk benne, s a beregszászi vagy a nagyszőlősi piacon adtuk el a termést – emlékszik vissza a csetfalvai Karmacsi László. – Az idén azután építettünk még egy fóliaházat, a harmadik pedig félkész állapotban van, s az uborkatermesztésbe is belevágtunk. A korai terméseket a nagyszőlősi piacon értékesítettük. Július 10. óta részben az Univer Kft. tiszakeresztúri átvevőhelyén adjuk le, részben pedig – július vége, augusztus eleje óta – a nagyszőlősi piacon bocsátjuk áruba az uborkánkat.

– Közben a retek és a zöldbab termesztésével sem hagytunk fel – fejti ki beszélgetőtársam felesége, Karmacsi Éva. – Előbb a retket vetjük el, még január elején, majd miután minden termést eladtunk, zöldbabot vetünk a helyére, majd ennek értékesítése után átállunk az uborkatermesztésre, így használjuk ki a fóliaházainkat, hogy mindig legyen bennük valamilyen mezőgazdasági kultúra. A harmadik fóliaházban pedig krizantémot fogunk termeszteni. S hogy az uborka egy részét miért visszük Nagyszőlősre Beregszász helyett? A nagyszőlősi piacon viszonteladóknak adhatjuk el a termést, nagy tételben, egyszerre 300-400 kilogrammot. Ha kis tételekben próbálnánk eladni, nem győznénk a piacra hordani az uborkát, s kevesebb időnk maradna a termesztésre. S melyik zöldségből van a legnagyobb hasznunk? Most az uborkából. De azért jó „sok lábon állni”, mert mikor az egyik, mikor a mások zöldségféle „húzza” a többit…

– 2006 előtt karfiolt termesztettem eladásra, 2006–2007-ben támrendszeren, de szabadföldön termesztettem az uborkát, 2008-tól pedig egyetlen, 10 m széles, 60 m hosszú fóliaházban nevelem az utóbb említett zöldségfélét – fejti ki az ugyancsak csetfalvai Gyurkó Eleonóra. – 2008 előtt vagy a munkácsi piacra hordtam a termést, ahol viszonteladóknak adtam el az uborkát, vagy a Munkácsi Konzervgyárnak, vagy a Green Ray Konzervgyárnak adtam le azt. Úgy fele-fele arányban vásárolták meg a zöldséget a felvásárlók, illetve a két konzervgyár. Öt éve azonban már a nagyszőlősi piacon is el tudom adni nagy tételben a termést a viszonteladóknak, s azóta Nagyszőlősre viszem az uborkát. Az idén már a fűtést is bevezettem a fóliaházba, mert az uborkatermesztés akkor fizetődik ki, ha minél korábban meg tudok jelenni a piacon. Az idén már április elején kezdtem értékesíteni a termést. Csak hát cserélni kellett a fóliasátrat, az új megvásárlása 300 USA-dollárnak megfelelő összegbe került. A kazánért 12 ezer hrivnyát kellett fizetnem, az egész fűtési rendszer bevezetése pedig – a kazán megvásárlásával együtt – 20 ezer hrivnyát emésztett fel. S igaz, hogy hamarabb meg tudtam kezdeni a zöldség értékesítését, ám az infláció felemésztette a pluszjövedelmet. Emellett a zöldségek ára nem tudott olyan mértékben megemelkedni, hogy kompenzálja a ráfordítási költségeket. Ha pedig van egy rossz év, elviszi az előző években megtermelődött jövedelmet is. 2006-ban és 2007-ben egyértelműen jobb volt a helyzetem, mint most. Azóta a pénzromlás miatt csökkent a jövedelmezőség… A zöldségtermesztésből nem lehet meggazdagodni. Igaz, legalább meg lehet élni…

Mint látjuk, az orosz piac elvesztése katasztrófát jelentett a zöldségkonzervgyárak számára. A termesztőket is súlyosan érintette, ha nem is akkora mértékben, mivel viszonteladóknak, illetve a piacokon is el tudják adni a termésüket. Viszont az infláció, valamint a zöldségtermesztéshez szükséges iparcikkek, műtrágyák, növényvédő szerek és a zöldségfélék ára között egyre nagyobbra növő különbözet roppant negatív hatással van a termesztőkre. S ki tudja, mikor lesz jobb a helyzetük a jelenlegi mély válság közepette…?

Lajos Mihály