A parlament rábólintott az alkotmánymódosításra

2015. szeptember 2., 10:31 , 764. szám

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa első olvasatban elfogadta a közigazgatás decentralizálására vonatkozó alkotmánymódosító indítványt – jelentette az Ukrajinszka Pravda. A látszólag békés aktus halálos áldozatokat követelt.

A parlament olyan volt, mint mindig

A törvényhozás hétfői rendkívüli ülésén 265 honatya támogatta szavazatával az elnök által előterjesztett, s előzetesen alkotmánybírósági normakontrollon is átesett tervezetet. Volodimir Hrojszman házelnök mindjárt a szavazás után berekesztette az ülést.

A szavazás előtt és közben a képviselők egy része, köztük az Oleh Ljasko Radikális Pártja képviseletében mandátumhoz jutott honatyák megpróbálták blokád alá vonni a parlamenti szószéket, üres műanyag flaskákkal doboltak, szirénát bőgettek, s azt kiáltozták: „Szégyen!” Jurij Suhevics, a párt frakciójának képviselője kijelentette, hogy ebben a kérdésben Európa elárulja Ukrajnát, ahogyan egykor Csehszlovákiát is elárulta Hitlerrel szemben, továbbá kétszer is idézte Vlagyimir Lenin gondolatait a rabokról.

Az Alkotmány módosítását szintén ellenezte az Önsegítés (Szamopomics) frakció képviselőinek többsége. Oleh Berezjuk frakcióvezető beszédében úgy fogalmazott, hogy ami történik, az „Ukrajna elárulása”.

Az alaptörvény módosításának ellenzői azzal érveltek, hogy a tervezet túlontúl tág jogköröket biztosítana a Donyec-medence megszállt régióinak.

Ugyanakkor Volodimir Hrojszman házelnök ragaszkodott a módosító indítvány elfogadásához. Állítása szerint se a Donyec-medence, se semmilyen más régió nem kapna általa tágabb jogköröket, viszont a helyi közösségek jobban rendelkezhetnének a saját forrásaik fölött.

A törvényt ugyancsak támogatta az Ellenzéki Blokk, amelynek elnöke, Jurij Bojko kijelentette, hogy a tervezet elfogadása megnyitja az utat a helyzet rendezése előtt keleten.

Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetője viszont jelezte, hogy pártja ellenzi az Alkotmány módosítását, mivel, szavai szerint, ez nem a békéhez vezető út, s Oroszország érdekeit szolgálja.

Viktor Bondar, Ihor Kolomojszkij képviselőcsoportjának, az Újjászületésnek (Vidrodzsennya) a vezetője beszédében elmondta, hogy a csoport minden tagja önállóan dönt e kérdésben, miután vezetőségük nem foglalt állást erre vonatkozóan.

A Népakarat (Volja Narodu) képviselőcsoport szónoka bírálta a törvénytervezetet, ám úgy fogalmazott, hogy az mégiscsak jobb, mint a jelenlegi helyzet.

Makszim Burbak, a Népi Front frakciójának vezetője hozzászólásában a frakció támogatásáról biztosította a törvénytervezetet, miután szerinte az abban foglalt változások máris pozitívan hatottak a helyi költségvetésekre.

Jurij Lucenko, a Petro Porosenko Blokkja (BPP) frakcióvezetője beszédében utalt rá, hogy a decentralizáció a Majdan követelése volt. A szónok arról biztosított, hogy a BPP igennel szavaz majd a tervezetre, hogy eltemethesse „az SZSZKSZ holttestét”. Szavai szerint nem az új alkotmány a szeparatista, hanem a jelenlegi az. A szónok ugyancsak felidézte Horvátország példáját, amely szavai szerint szintén kénytelen volt megadni a különleges státust Srpska Krajinának, utóbb azonban sikerült visszahódítania azt.

Az ülés után jelentették be, hogy az Önsegítés frakciójából kizárták azt az öt képviselőt, aki igennel szavazott az alkotmánymódosításra.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, hogy a továbbiakban az első olvasatban elfogadott törvénytervezetet másodszor is alkotmánybírósági kontrollra küldik, hogy azután a törvényhozás immár 300 szavazattal második olvasatban is megszavazhassa az alaptörvény módosítását.

Az utca a Majdant idézte

A parlament hétfő délelőtti ülésével egy időben a Legfelsőbb Tanács épülete előtt tüntetés kezdődött. Az alkotmánymódosítás ellen tiltakozók főleg a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt és Oleh Ljasko Radikális Pártjának zászlóit lobogtatták, de sajtóbeszámolók szerint más politikai pártok képviselői szintén jelen voltak, köztük például az UKROP-éi és a Köztársasági Platforméi (Reszpublikanszka Platforma).

Miután odabent a képviselők első olvasatban megszavazták az alkotmánymódosítást, a több ezer tüntető megpróbált áttörni a rendőrség és a nemzeti gárda sorfalán a törvényhozás épületéhez. A tüntetők füstgránátokkal dobálták a rendfenntartó erőket, azok könnygázt vetettek be. A tiltakozók egyike harci gránátot dobott a katonák közé, lövések dördültek. Rengeteg volt a sérült, néhányukat – miután a mentőautók nem győzték a munkát – a rendőrség autóin szállították kórházba.

Petro Porosenko államfő kora este televíziós üzenetben ítélte el az összetűzést, amelynek – lapzártánkig – három halottja és nagyon sok – Arszen Avakov belügyminiszter adatai szerint 125 – sérültje volt.

„Ez egy ukránellenes akció volt, amelynek kivétel nélkül minden szervezőjét szigorú jogi felelősségre kell vonni” – szögezte le. Elmondta, hogy személyes ellenőrzése alá vonta a vizsgálatot, tanácskozott a rendvédelmi szervek vezetőivel, akiknek pontos utasításokat adott a nyomozás átláthatóságára vonatkozóan. Az elnök hangsúlyozta, hogy nem csupán a támadás végrehajtóit, de annak szervezőit, beleértve a politikaiakat is, felelősségre kell vonni.

Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök felszólított valamennyi politikai erőt, hogy nyilvánosan ítélje el a történteket. „Mint az ország egyszerű állampolgára követelem, hogy életfogytiglani börtönbüntetésre ítéljék azt, aki gránátot dobott a rendvédelmi erők tagjai közé, és kioltotta egy gárdista életét” – hangoztatta.  

Közben az egészségügyi minisztérium közleményében arról írt, hogy az összecsapás után 21-en – köztük a rendvédelmi erők képviselői és civilek – fordultak lőtt sebbel orvosi segítségért. Arszen Avakov belügyminiszter pedig a Twitteren azt írta, hogy mégis szíven lőtték a gárdistát, aki belehalt a sérülésébe a műtőasztalon. „Korábban azt gondolták, hogy repesz találta el, de kiderült, hogy valaki lesből lövöldözött is” – tette hozzá a miniszter magyarázatul.

Utóbb közölték azt is, hogy a Szabadság párt egyik önkéntes zászlóaljának katonája dobott gránátot a rendfenntartók közé. A gránáthajítót letartóztatták. Rajta kívül a hatóságok harminc személyt vettek őrizetbe a parlament előtt történtek miatt, s a belügyminiszter tájékoztatása szerint további letartóztatások várhatók.

(pravda.com.ua/MTI/ntk)