Migrációs válság Magyarországon

2015. szeptember 9., 11:37, 765. szám

A migránsok vég nélküli áradata miatt állandósult a válság az Európai Unió keleti szárnyán, mindenekelőtt Magyarországon, a megoldás azonban továbbra is várat magára: Európa csak most ébredezik.

Az elmúlt héten ázsiai és afrikai bevándorlók ezrei indultak útnak a szerb határról Budapestre, majd onnan tovább Ausztria, Németország irányában. Az áradatot feltartóztatni nem lehetett, legfeljebb szabályozni. Azonban a kormányzati intézkedések – a körülményekhez képest derekasan helytálló rendőrök, a menekültek rendelkezésére bocsátott különvonatok és buszok, melyek Ausztriáig szállították a migránsok nagyját –, csupán a humanitárius katasztrófát segítettek megelőzni.

Még nyilvánvalóbbá vált, hogy átfogó, európai megoldás híján bármilyen hasonló tűzoltóakció csak ideiglenes megkönnyebbülést jelent. Hétfőn például ismét több mint 2700-an jöttek illegálisan Magyarországra. A menedékkérők Röszkénél áttörték a rendőrsorfalat, s bár a második kordon feltartóztatta őket, az emberek egy része elindult Budapest felé az M5-ös autópályán, amelyen le kellett állítani emiatt a forgalmat. Közben a kedd hajnali jelentések szerint megint ötezer migráns lépte át a macedón–szerb határt. Budapesten, a Keleti Pályaudvaron ismét tele vannak a vonatok bevándorlókkal...

Ugyanakkor az Európai Unió és az Öreg Kontinens nagyhatalmainak illetékesei még mindig jócskán a realitás talaja felett lebegnek, ami a helyzet megítélését és a hathatós cselekvést illeti. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője például egy hétfői tévényilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a többségében menekült migránsok befogadása „erkölcsi és jogi kötelességünk”.

Az EU diplomáciai vezetője szerint a menekültek befogadása nem kizárólag emberséget jelent, hanem „közép-hosszú távú befektetés Európa hitelességének” erősítésére. Európát jelenleg külföldön biztos kikötőnek látják, és az a helyes, hogy aki a háborúktól menekül, Európában „nemcsak az államokat a befogadásban segítő forrásokat találjon, hanem befogadásban is részesüljön” – mondta Federica Mogherini.

Mogherini szerint a vita nem kizárólag a migráció kezeléséről szól, hanem arról, hogy mit jelent az unió Európában, mit jelent egységesen európaiaknak lenni. Kijelentette, számos ország „nehézségbe ütközött a menekültek befogadása szükségességének elmagyarázásában”.

Időközben egy neve mellőzését kérő uniós forrás megerősítette azokat a korábbi értesüléseket, miszerint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt fogja javasolni, hogy a tagországok 54 ezer menekültet vegyenek át Magyarországtól. A szám azért érdekes, mert májusban a brüsszeli bizottság még azt indítványozta, hogy Olaszországot és Görögországot összesen 40 ezer fővel tehermentesítsék a többiek, országonként meghatározott, kötelező kvótarendszer alapján. A kötelező kvóták gondolata a tagállamok képviselői között nem kapta meg a szükséges támogatottságot, de a legtöbb tagállam önként vállalta több-kevesebb menekült átvételét. Időközben az illegális bevándorlók száma rohamosan nőtt, és az EU immár a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országok között ismeri el – Olaszország és Görögország mellett – Magyarországot is.

Az uniós forrás tájékoztatása szerint Juncker szerdán, lapzártánkkal egy időben azt fogja javasolni az Eurpai Parlament plenáris ülésén, hogy a 40 ezret fejeljék meg további 120 ezerrel, és ebből a 120 ezer emberből 54 ezret a magyaroktól vegyenek át a többiek.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök ugyanakkor úgy látja, az a legnagyobb probléma, hogy nincs európai terv a bevándorlási válsághelyzet kezelésére. A kormányfő a hétfői budapesti nagyköveti értekezleten a kvótarendszer tervéről úgy nyilatkozott: a magyar álláspont nem zárja ki, hogy valamikor értelmesen, fair módon lehessen beszélni a kvótarendszerről, „az időzítéssel van problémánk”. A kvótarendszer a következményeket akarja orvosolni, mielőtt a bevándorlás okait kezelnék – mondta a kormányfő, aki szerint a fő ok az, hogy Európa nem képes ellenőrizni külső határait. Orbán Viktor azt is kiemelte, hogy minden nemzetközi szereplő felkészült a jelenlegi helyzetre, Európa kivételével. Jelezte, hogy sem Ausztrália, sem az Egyesült Államok, sem Izrael, sem az Öböl menti államok nem fogadnak be senkit.

Ott kell kezelni a konfliktusokat, ahol kialakultak, mert illúzió azt gondolni, hogy az Európába érkező migránsokat visszaküldhetjük – fogalmazott Orbán Viktor.

Szerinte az európai államok 90 százalékában szakadék van a nép álláspontja és az elit politikája között, ami komoly probléma egy demokráciában, egy demokratikus rendszer nem élhet együtt hosszú távon ezzel a belső ellentmondással. Magyarországon viszont a nemzeti konzultációval egyetértési pontokat hoztak létre az emberek és a kormány között, ami demokratikus módon stabilizálja a kormány működését, és így a kormány kitart a menekültpolitikában – hangoztatta.

Hamarosan arról a kérdésről kezdődik vita, hogy egy országnak van-e joga kinyilvánítani: nem akarja külső beavatkozás hatására nagy arányban megváltoztatni kulturális, etnikai összetételét. Magyarországnak ebben a vitában azt az álláspontot kell majd képviselnie, hogy senki nem követelheti az ország megváltozását – jelentette ki Orbán Viktor.

A kormányfő az értekezleten kijelentette: az EU helyesen döntött, amikor úgy határozott, hogy „ellényegteleníti” a tagállamok közötti határokat. Magyarországnak azonban vannak külső határai is, amelyek megvédését vállalta, ez jogi kötelem volt a schengeni csatlakozáskor – emlékeztetett. A kormányfő kiemelte: nem lehet egyszerre hatályban tartani bizonyos, közös megállapodáson nyugvó szabályokat, és egyúttal azt mondani, hogy a valóságban úgysem lehet érvényesíteni azokat, mert ezzel az EU alapját adó bizalom felmorzsolódása kezdődik meg. Magyarország ragaszkodik a schengeni szabályok betartásához, a baj az, hogy erre most nem képes, ezért döntött a kerítés megépítéséről – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: nincs garancia arra, hogy ez elég, de mindent meg kell tenni, ami emberileg lehetséges a külső határok megvédéséért.

(MTI/zzz)