Ha megszűnt a biztosító

2015. szeptember 16., 09:14 , 766. szám

„Közúti balesetbe keveredtem, s a rendőrségen azt mondták, én voltam a vétkes. A baleset következtében megrongálódott a károsult gépkocsija, a mentők néhány zúzódást találtak a testén. A közlekedésrendészet közigazgatási eljárást indított az ügyben, jegyzőkönyvet vettek fel. Azt mondták, a károsult sérülései jelentéktelenek ahhoz, hogy bűnügyi eljárást indítsanak. Később felkerestük vele a biztosítómat, s minden szükséges iratot kitöltöttünk ahhoz, hogy megtérítsék a keletkezett kárt. Úgy két hónappal később azonban kiderült, hogy a biztosítótársaságom megszűnt, és sokaknak nem fizették ki a biztosítási pénzeket, köztük az én balesetem károsultjának sem. Az javasolta, hogy fizessem meg én a kárát, ami vagy 10 ezer hrivnya lett volna, de nemet mondtam. Arra hivatkoztam, hogy minden költséget a biztosítónak, vagy a biztosítók szövetségének, az MTSZBU-nak kell állnia. Látván, hogy nem akarok fizetni, a károsult a bírósághoz fordult, de most már azt követelte, hogy az anyagi mellett az erkölcsi kárát is térítsem meg, ami szerinte – már megkaptam a bírósági papírokat – összesen 14 ezer hrivnyát tesz ki. Mit tehetek, hogy ne nekem kelljen megfizetnem a keresetben szereplő összeget, s mekkora az esélye, hogy a bíróság a javamra dönt ebben az ügyben, vagyis az MTSZBU-t kötelezi fizetésre?”

– Káresetkor a biztosító az Ukrajna törvénye A földfelszíni közlekedési eszközök tulajdonosainak kötelező polgári jogi felelősségbiztosításáról által megállapított rend szerint, és a biztosítási szerződésnek megfelelően téríti meg a közúti baleset során a harmadik fél egészségében és tulajdonában keletkezett kárt. Tudni kell, hogy amennyiben a károsult jogi személy, csupán az anyagi kárt térítik meg, amennyiben természetes személyről van szó, az anyagi mellett az erkölcsi kárért is fizetnek. Az erkölcsi kár biztosító általi megtérítésének sajátossága, hogy legfeljebb az említett törvény 9. paragrafusának 9.3-as pontjában rögzített maximális kártérítési összeg – 100 ezer hrivnya – 5 százalékát fizetik ki. A bíróság által megállapított erkölcsi kártérítés és a biztosító által fizetett összeg közötti különbséget a közlekedési balesetben vétkesnek talált személy állja.

A kárrendezésre vonatkozó határozatot az igénylő anyagi követelésének elismerése, vagy – amennyiben az ügyet bíróság tárgyalta – a bíróság határozata alapján hozza meg a biztosító. Amennyiben az okozott kár mértéke meghaladja a biztosítási összeget, a biztosító csak a biztosítási összeghatárig fizet.

Az ön esetében a biztosítótársaságnak a vagyoni károkozás elismerése nyomán fizetnie kellett volna, másrészről a károsultnak jogában állt a bírósághoz fordulni kérve, hogy a vétkes fizesse meg az okozott kárt. Megjegyzendő, hogy a károsultnak nem csupán a kártérítés elmaradásáért állt jogában a bírósághoz fordulni, hanem azért is, mert a kártérítés összege esetleg nem fedezte a kárát, vagy mert a vagyoni mellett az erkölcsi kár megtérítésére is igényt tartott.

Önnek ebben a helyzetben jogában áll kezdeményezni a bíróságnál, hogy az ügybe vonják be második alperesként a biztosítótársaságot, illetve annak jogutódját, vagy utólag keresetet nyújthat be a biztosítótársaságtól (vagy annak jogutódjától) követelve az ön által a károsultnak kifizetett összeg megtérítését.

Egyébként a hatályos jogszabályok értelmében a biztosító önfelszámolása esetén a biztosítási szerződésben foglalt kötelezettségeket a felszámoló bizottság köteles teljesíteni. Amennyiben a biztosító felszámolását az erre a jogszabályok által felhatalmazott szervek végzik, szintén a felszámoló bizottságra hárul a biztosítási szerződésekből fakadó kötelezettségek teljesítése. Ha azonban a felszámolandó társaságnak nincs elegendő eszköze, magyarán pénze a szerződésben vállaltak teljesítésére, ezeket az ön által is említett MTSZBU vállalja magára a központosított biztosítási tartalékalapból.

hk