Heti belpolitikai szemle

Az elmúlt napokban meggyőződhettünk róla, hogy Damoklész kardjaként függnek a fejünk felett az Ukrajna által korábban felvett hitelekből fakadó kötelezettségek, miközben a parlamentben érvek helyett változatlanul ököllel győzködik egymást a képviselők, s bár keleten most éppen nem szólnak a fegyverek, a mögöttünk hagyott héten sem kerültünk közelebb a békéhez.

Gazdaság: válságtól válságig

Lassan alábbhagy kijevi kormányzati körökben az ujjongás, amiért augusztus végén sikerült elérni, hogy az ország külföldi hitelezői az államadósság egy 18 milliárdos részéből mintegy 4 milliárdot leírjanak, a fennmaradó rész törlesztését pedig 2019-ig felfüggesszék. Ezáltal sikerült elkerülni, hogy a hitelek után esedékessé váló kifizetések miatt Ukrajna kénytelen legyen szeptemberben államcsődöt jelenteni, aminek a következményei beláthatatlanok lettek volna az ország pénzügyi rendszerére nézve.

A hitelezőkkel kötött megállapodásra szeptember 17-én a parlament is rábólintott néhány jogszabály-módosítás elfogadásával, bár sok kormánypárti honatya nem tűnt annyira boldognak a szavazás előtt, mint a kormány tagjai. A hitelezőkkel elért megállapodás vegyes fogadtatása nem meglepő, hiszen egyrészt választások előtt áll az ország, ami az ukrán képviselőket rendszerint az átlagosnál sokkal kritikusabbá teszi társaikkal szemben, másrészt Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök sem tagadhatta, hogy a hitelezők engedményeinek ára lesz a jövőben, amit Ukrajnának kell majd megfizetnie. Magyarán és nagyon leegyszerűsítve a dolgot: az eredeti hitelszerződésben foglaltnál egy későbbi időpontban ugyan – amikor az ukrán gazdaság állapota ezt már lehetővé teszi –, de a hitelezők mégiscsak hozzájutnak a kölcsönadott pénzükhöz, méghozzá kamatos kamatostul.

Miközben Kijevben még javában tapsoltak egymásnak a kormánytagok az államcsőd elkerülése okán, Moszkvában közölték, az ottani kormány álláspontja változatlan az Oroszországgal szembeni ukrán államadóssággal kapcsolatban, azaz elvárják, hogy Kijev határidőre tegyen eleget 2013 decemberében vállalt pénzügyi kötelezettségeinek, ami idén decemberben válik esedékessé. Orosz részről ezen kívül úgy tartják, Ukrajnának előnyösebb volna időben visszafizetni a 3 milliárd dollárnyi adósságot, mivel egy esetleges államcsőd esetén Moszkva szerint nemcsak a perköltséget kell majd megfizetnie Kijevnek, hanem a késedelmes fizetésért felszámított büntetőkamatot is.

Talán mondanunk sem kell, hogy Ukrajna – érthető okokból – az orosz adósság törlesztését is szeretné elkerülni, ám mivel Oroszország nem hajlik a megegyezésre, valahol a távolban ismét felderengett az államcsőd réme. Szakértők szerint sok múlhat azon, miként ítéli meg az Oroszországgal szemben fennálló ukrán adósságot a Nemzetközi Valutaalap.

Parlament: egy letartóztatás és néhány pofon

A fásult ukrán hírfogyasztót is felrázhatta letargiájából az a múlt csütörtöki hír, miszerint közvetlenül a parlament épületében vették őrizetbe az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tagjai a nemrég ellenzékbe vonult Radikális Párt egyik képviselőjét, akinek mentelmi jogát aznap vonta meg a törvényhozás. Ihor Moszijcsuk képviselőt a főügyészség korrupcióval, hivatalos személyek elleni fenyegetéssel és erőszakkal gyanúsítja.

Helyszíni tudósítások szerint az SZBU mintegy húsz munkatársa ment be a parlamentnek abba az irodájába, ahol a képviselő tartózkodott. A honatyát erőszak alkalmazása nélkül vették őrizetbe, és bilincs nélkül vezették ki a parlament épületéből.   

Mielőtt a törvényhozás hozzájárulását adta a képviselő büntetőjogi felelősségre vonásához és őrizetbe vételéhez, a bizonyítékok közül a főügyész bemutatott az ülésteremben egy rejtett kamerával készített filmet, amelyen Moszijcsuk arról beszélt tárgyalópartnereivel, hogy bizonyos kérdéseket pénzzel meg lehet oldani. A korrupcióval gyanúsított honatya azonban azt állította, hogy a róla készült felvételt összevágták, az egész ellene indított eljárás pedig a főügyész személyes bosszúja.

A mentelmi szavazás után Oleh Ljasko, a Radikális Párt elnöke ingerülten szót követelt, Volodimir Hrojszman házelnök azonban nem adta meg neki. Ezután Ljasko trágár szitokszavakkal illette a házelnököt, aki viszont közölte vele, hogy „saját frakciójában parancsolgasson”. Míg ketten egymással kiabáltak, Ljasko frakciótársai és a kormánypárti képviselők az elnöki emelvény előtt dulakodni kezdtek, ami miatt Hrojszman berekesztette az ülést.

A radikálisok az ominózus parlamenti ülést követően sem szűntek meg hangsúlyozni, hogy Moszijcsuk mentelmi jogát az eljárásrend megsértésével függesztették fel. Megfigyelők azonban legalább ennyire aggasztónak tartják, hogy úgy tűnik, a honatyák közül ez a precedens senkit sem aggasztott különösebben. Jurij Lucenko, a BPP párt frakcióvezetője például indokoltnak tartotta az eljárásrend „esetleges megsértését” ebben az esetben, mivel „a mai videó annyira meggyőző volt…”. Szerinte nagyon fontos, hogy a parlament ülését vezető elnök szavazásra bocsátotta a megszokott eljárásrendtől való eltérésre vonatkozó javaslatot. Mások viszont nem tartják szerencsésnek, hogy a parlament egyszerű kézfelemeléssel dönt a jogszabályok figyelmen kívül hagyásáról, ha a többség kedve úgy hozza.

Egyébként a sajtó úgy tudja, Moszijcsuk után további képviselők mentelmi jogának felfüggesztése is terítékre kerülhet a parlamentben.

Hadsereg: húszéves kortól soroznának

Az elmúlt napok a tűzszünet számottevő megsértése nélkül teltek a terrorellenes művelet övezetében. Az ukrán hétköznapoknak azonban már annyira részévé vált a Donyec-medencében folyó hadüzenet nélküli háború, hogy a téma automatikusan felmerült abban a Petro Porosenko elnökkel készült interjúban, amelyet vasárnap este sugároztak az ukrán tévécsatornák.

„Ha folytatódik a békefolyamat, és megtörténik a külföldi haderő kivonása, helyreáll az ukrán ellenőrzés az államhatár ellenőrizetlen szakasza felett, módunkban áll majd csökkenteni a mozgósítás nagyságrendjét” – jelezte az elnök többek között.

Porosenko ugyanakkor egyértelművé tette, hogy amennyiben kiéleződik a helyzet a Donyec-medencei konfliktusövezetben, haladéktalanul meghirdetik a mozgósítást. Hozzátette viszont azt is: „A közeljövőben nem tervezek mozgósítást hirdetni, és ez a fő üzenet.”

Az államfő interjújában emlékeztetett arra is, hogy egyelőre nem szerepel a tervek között a sorozásról való lemondás, a sorozandók életkorát azonban emelni szándékoznak, megközelítőleg 18-ról 20 évre, és a sorkatonák „garantáltan nem kerülnek az ATO (terrorellenes művelet – a szerk.) övezetébe”.

(pravda.com.ua/unian.ua/zn.ua/MTI/ntk)