Heti belpolitikai szemle

2015. szeptember 30., 11:11 , 768. szám

Bár keleten még tartja magát a tűzszünet a szeparatisták és a hadsereg között, Ukrajna egyáltalán nem nevezhető csendesnek. A „civilek” időnként többet lőnek és robbantanak, mint a katonák.

Álarcosok Harkivban

Ismeretlen álarcosok jelentek meg múlt szerdán reggel Mihajlo Dobkin volt megyei kormányzónak, jelenleg az Ellenzéki Blokk parlamenti képviselőjének harkivi családi házánál. A mintegy kétszáz katonai gyakorlóruhát és álarcot viselő, az Azov zászlóalj szimbólumaival ellátott zászlókat lobogtató személy biztosította a sajtó helyszínre érkező munkatársait, hogy akciójuk békés, bár utóbb petárdákat dobáltak az épületre. Nem mulasztották el ugyanakkor felhívni az újságírók figyelmét, hogy az ellenzéki politikus házát fegyveres őrök vigyázzák. Az ismeretlenek új utcanévtáblát helyeztek el Dobkin házán Berkut utca felirattal – ami talán utalás lehetett a Berkut rendőri alakulat majd két évvel ezelőtti bevetésére a Majdanon tüntetőkkel szemben –, összefirkálták az épülethez tartozó telek kerítését, és kijelentették, feladatuk kidobni a városból Dobkint, valamint elérni, hogy Hennagyij Kernesz ne lehessen a város polgármestere.

Nem sokkal később az álarcosok a belvárosban tűntek fel azok között, akik szabályszerűen megrohamozták a harkivi városi tanács Alkotmány téri épületét, amelyben éppen ülésezett az önkormányzat.

A tüntetők követelték, hogy találkozhassanak Kernesszel és Dobkinnal. Az épületet körbevette a rendőrség. Dulakodás tört ki a tüntetők és a karhatalmi erők között. Valaki könnygázt vetett be. Mintegy 20-25 álarcosnak a rendőrségi kordon ellenére sikerült bejutnia a városháza épületébe, ám csak néhány percig tartózkodtak odabent. Hennagyij Kernesz polgármester a támadás hírére berekesztette a tanács ülését. Elmondása szerint a behatolók megrongálták dolgozószobája előterében az irodai berendezést, majd váratlanul  távoztak.

Artemivszk immár Bahmut

A Donyeck megyei Arte­mivszk városi tanácsa úgy határozott, hogy a település visszakapja történelmi nevét. Ezen kívül eltűnik a térképről több mint 80 kommunista ihletésű utcanév, miután a képviselők ugyancsak megszavazták az átnevezésüket múlt pénteken.

A Bahmutka folyó partján elterülő Artemivszk megyei alárendeltségű város Donyeck megyében, az Artemivszki járás közigazgatási központja. A település neve 1924-ig Bahmut volt, ekkor kapta új nevét az Artyomként ismert Fjodor Szergejev orosz forradalmár, párt- és állami vezető, a Donyec–Krivij Rih-i Szovjet Köztársaság megalapítója után.

A kommunista múlttól való szabadulás azonban nem mindenütt ennyire egyszerű. Például Dnyipropetrovszk lakosainak több mint 90 százaléka ellenzi a város átnevezését. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) szeptember közepén végzett felmérése szerint a megkérdezettek 90,5 százaléka azt szeretné, ha maradna a település mai neve. Pedig A kommunista és nemzeti szocialista (náci) totalitárius rendszerek elítéléséről és szimbólumaik propagandájának betiltásáról Ukrajnában törvény értelmében Dnyipropetrovszknak is új nevet kellene kapnia, hiszen a várost arról a Hrihorij Petrovszkijról nevezték el, akit az 1932–1933. évi éhínség (holodomor) egyik szervezőjének tekintenek. Érdekes tesztje lesz az ukrajnai viszonyoknak, vajon rá lehet-e erőltetni egy Kijevben hozott törvényt több százezer emberre?

Folytatódott a borostyán­háború

Az elmúlt hét során többeket őrizetbe vettek Voliny megye Manevicsi járásában, ahol ismét összetűztek a karhatalmi erők és az illegális borostyánkitermelők. Az utóbbiak a Varsóba vezető főutat is lezárták egy időre, miután a hatóságok nem hagyták, hogy folytassák a munkát.

A manevicsi járási erdőben nyers borostyán után kutató több száz megélhetési szerencsevadász ellen a Belügyminisztérium megyei főosztályának, Ukrajna Biztonsági Szolgálatának (SZBU), a nemzeti gárdának, a megyei adminisztráció erdő- és vadgazdálkodási főosztályának és a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata megyei részlegének mintegy ezer munkatársát mozgósították. A helyi erők megsegítésére a helyszínre érkeztek a szomszédos megyék különleges rendeltetésű rendőri egységei, ezenkívül az utak lezárására páncélozott csapatszállító járműveket is bevetettek.

Jól értesült helyi források szerint a hatóságoknak az erődemonstráció ellenére sem sikerült szót érteniük a borostyánkitermelőkkel, akik nem engedték őket a lelőhelyeikre. Az illegális munkások száma időnként az ezer főt is elérte. Követelték, hogy engedélyezzék számukra a kitermelést, valamint szerették volna elérni, hogy találkozhassanak a megye kormányzójával. Hangsúlyozták, hogy a borostyán a fő megélhetési forrásuk.

Hétfőn, amikorra az összesereglett illegális kitermelők száma egyes becslések szerint már a kétezer főt is elérte, a rendfenntartó erők kiszorították őket az erdei lelőhelyekről. Az akció során lövések is eldördültek mindkét oldalon. A hatóságok a jelentések szerint csupán figyelmeztető lövéseket adtak le. Mindenesetre a helyszíni beszámolók alapján lőfegyvertől senki nem sebesült meg, a helyszínen ügyeletet teljesítő orvosoknak csupán dulakodásban szerzett sérüléseket kellett ellátniuk.

Odesszában ismét robbantottak

Vasárnap hajnalban nagy erejű pokolgép robbant a dél-ukrajnai Odessza központjában, az SZBU helyi székháza előtt.

A robbanószerkezetet az épület sarkán lévő bejáratnál helyezték el. A detonáció követeztében ajtók, ablakok sérültek, a hivatal homlokzata szintén megrongálódott. Több környező ház ablaka is kitört – helyenként keretestül – és károk keletkeztek a környéken parkoló autókban.

A megyei rendőrség közölte, hogy személyi sérülésről nincs információjuk. Szemtanúk szerint az épület előtti járdán vastagon állt az üvegtörmelék.

A robbanás hangja megremegtette az egész belvárost. Erejét a szakértők 5–7 kilogramm trotilnak megfelelőnek becsülték. A detonáció nagyságát jelzi, hogy az SZBU épületétől több mint 100 méterre lévő kórház ablakait is kitörte a robbanás lökéshulláma.

A merényletet egy kevéssé ismert szervezet, az Odesszai Illegalitás vállalta magára.

„Ezzel az akcióval demonstráljuk minden valódi odesszainak, hogy a banderista titkosrendőrség, amely a volt szovjet KGB épületébe vette be magát, nem olyan mindenható, amilyennek mutatni igyekszik magát” – mondja a szervezet egyik tagja az interneten is megjelent felvételen.

A helyi sajtó szerint Odesszában ez volt az idei év legnagyobb robbantásos merénylete. A megfogalmazásból is kitűnik, hogy nem ez volt az első hasonló eset a városban, ahol már szinte minden hónapra jut egy merénylet – hol egy helyi szórakozóhelyen lép működésbe pokolgép, hol a nyílt utcán robban gránát. Júliusban ugyancsak az Odesszai Illegalitás vállalta magára egy óriásplakát levegőbe repítését. Feltűnő, hogy az ismeretlen robbantók igyekeznek elkerülni az emberáldozatokat.

(unian.ua/zn.ua/pravda.com.ua/MTI/zzz)