Félbehagyott munkálatok a kijelölt szakaszokon

Útjavítás – „po násomu”

2015. november 4., 10:03, 773. szám

Ha Ukrajna az elbaltázott államépítés iskolapéldája, akkor a közutak – és pláne a mellékutak – helyzete az egyik „állatorvosi ló”, melyen tanulmányozható közállapotaink visszássága. S mint cseppben a tenger, a Nagyszőlősi járás útjain, ezeken belül a tiszakeresztúri letérőtől Salánk községig húzódó mellékúton is megmutatkozik, milyen viszonyok uralkodnak „Szegényországban” az útjavítás terén.

Az ominózus útvonal az elmúlt évtizedek során tökéletesen tönkrement. Mert igaz, hogy hatévente minden úton el kellene végezni a közepes szintű javítási munkálatokat, tizenkét évente pedig a teljes felújítást, de úgy múlt el a mögöttünk hagyott negyedszázad, hogy a Nagyszőlős – Beregszász főúttól Salánkig kanyargó mellékúton sem az egyikre, sem a másikra nem került sor – egyetlenegyszer sem! Mert „Szegényországban” csak arra futotta, hogy be-betömögessék a kátyúkat – ami, persze, édeskevésnek bizonyult. Sőt 2010 óta a gödröket sem töltögették fel, így a mellékút már úgy nézett ki – és több helyütt ma is úgy néz ki –, mintha tüzérségi pergőtűz vagy szőnyegbombázás érte volna. Ami pedig az útvonal által érintett falvak – Tiszakeresztúr, Puskino és Salánk – községi tanácsi hatáskörbe tartozó mellékutcáit illeti…

– 2011-ig a településeken lakó gépjármű-tulajdonosok által fizetett útadó 50 százaléka a megyei költségvetést, 50 százaléka pedig a helyi költségvetéseket gyarapította – fejti ki Varga Valéria, a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal pénzügyi osztályának vezetője. – 2011-ben azonban ezt az útadót eltörölték (mint tudjuk, a gépjárművek után fizetendő adó összegét beillesztették az üzemanyag árába – L. M.), a települések mellékutcáinak a karbantartására irányuló, célirányos állami szubvenciókat pedig csak 2012-től kezdte kapni a járás. 2012–2014 folyamán 10 millió 507 ezer hrivnya szubvenciót utaltak át a Nagyszőlősi járásnak, ezen belül összesen 475 ezret Tiszakeresztúrnak, Puskinónak és Salánknak. Ám mivel az államkincstár évről évre visszatartotta a pénzösszegek kifizetését, csupán a szubvenciók egy része kerülhetett felhasználásra, a többi csak állt a helyi tanácsok számláin.

Mint beszélgetőtársamtól megtudom, 2014 decemberére e számlákon már összesen 4 millió 782 ezer hrivnya halmozódott fel, ám ezt az összeget Kijev egy az egyben visszavette, az államkincstár mindent visszautalt az állami költségvetésbe. A tiszakeresztúri letérőtől Salánkra vivő út mentén sorakozó falvak közül Salánk 105 ezer, Puskino 37 ezer, Tiszakeresztúr pedig 62 ezer hrivnyát veszített el. Kijev azzal indokolta a lépését, hogy a 2015-ös állami költségvetésben már nem szerepel az útjavításra kiutalt szubvenció. Ellenben a helyi költségvetéseket gyarapítja az eladott üzemanyagok árának az 5 százaléka, és így az idei esztendő első kilenc hónapja során 16 millió hrivnya folyt be községi, nagyközségi tanácsok, valamint a Nagyszőlősi Városi Tanács költségvetésébe. Ez a fejlemény az első pillantásra pozitívnak is tűnhet, hiszen a 16 millió csaknem a négyszerese a 4 millió 782 ezernek. Csakhogy…

– A 16 millió hrivnyát azok a települések kapták meg, melyek területén üzemanyagtöltő állomás(ok) működik (vagy működnek) – magyarázza Varga Valéria. – Így Nagyszőlős több mint hétmillió, Tiszaújlak csaknem ötmillió, Nevetlenfalu több mint kétmillió, Királyháza több mint egymillió, Sárad 350 ezer, Tiszapéterfalva 420 ezer, Nagykopány 288 ezer, Tiszakeresztúr pedig 176 ezer hrivnyával gazdagodott, és ezt a bevételt már nemcsak a mellékutcák, hanem – a főutakat is beleértve – az összes út felújítására fel lehet használni. A többi település azonban – köztük Puskino és Salánk – egy fityinget sem kapott. Megjegyzendő, hogy ez a támogatás már nem célirányos, tehát nem ütközik törvénybe, ha az önkormányzat ezt a bevételt a költségvetés bármelyik más területén használja fel, beleértve a bérezéseket is. Így megtörténhet, hogy az összeget elsősorban a községi tanács által fenntartott intézmények alkalmazottainak a fizetésére fordítják, s ami pénz még fennmarad, azt használják fel útjavításra.

Visszatérve a tiszakeresztúri letérőtől Salánkig húzódó mellékútra, az idei esztendő második felében némi előrelépés történt az ügyben. A Nagyszőlősi Járási Tanács augusztus 11-i ülésén arról is határoztak, hogy a járási költségvetésből – útjavítás céljára – utaljanak ki 550 ezer hrivnyát Salánknak, ugyanennyit Puskinónak, és 250 ezret Tiszakeresztúrnak. Az érintett önkormányzatok viszont nem kaphatták meg a pénzt, míg el nem készíttették az útfelújítások tervdokumentációit. A tervdokumentációkat azonban széles e Kárpátalján egyedül és kizárólag az ungvári Ukrgyiprodor cég készítheti el, így a községi tanácsoknak ki kellett böjtölniük, mire átvehették a tervdokumentációkat. S miután az utóbbiak végre elkészültek, szeptember 11-én az önkormányzatok kézhez kapták az összegeket, miközben már kezdetüket vették az útjavítási munkálatok is. Ezeket pedig a munkácsi Agrosljahbud vállalat végezte el (mindhárom községi tanács a nevezett céggel kötött szerződést). De milyen mértékben is sikerült felújítani az utat?

– A munkácsiak két nap alatt elvégezték a falunkon áthaladó útvonal kétszázvalahány méteres első szakaszának az újraaszfaltozását, majd ami anyaguk maradt, abból több gödröt is betömtek, és ígéretet kaptunk rá, hogy később folytatják a munkát – közli Sándor Ilona tiszakeresztúri tanácstitkár. – Ahhoz viszont milliós nagyságrendű összeg szükségeltetnék, hogy községünktől egészen Puskinóig felújítsák az utat.

– Az 550 ezer hrivnyából 500 méteren aszfaltoztattuk le a főutcát, a leginkább kátyús részén – tájékoztat Vaszil Vehes puskinói polgármester. – A tervdokumentáció szerint azonban a községi tanács területén húzódó útvonal 1 kilométer 300 méter hosszú szakaszát kellene felújítani, amihez 2 millió 800 ezer hrivnya szükségeltetnék, ennyi pénz viszont nem áll a rendelkezésünkre. Igaz, a megyei közútkezelő vállalat megígérte, hogy a helyhatósági választások után ismét beindul a munka…

– De már nyakunkon a no­vember, és vele a késő őszi idő. Hogyan fog folytatódni az útjavítás? – vetem fel.

– Ami azt illeti, szerintem a választások után itt már senki semmit nem fog csinálni... – válaszol  Vaszil Vehes.

– A tervdokumentáció szerint 1 millió 200 ezer hrivnya szükségeltetne a Puskino irányából kanyargó út kijelölt szakaszának a felújítására. Az 550 ezer hrivnya ráment az útszakasz egy hányadának az újraaszfaltozására, s még 650 ezer hrivnyára lenne szükség az egész kijelölt rész felújításához – mondja Aljohin Viktor salánki polgármester.

– Az augusztus 11-i járási tanácsi ülést követően, a szep­tember 4-i, a szeptember 18-i és az október 8-i ülésen is határozatokat fogadtak el arról, hogy újabb összegeket utalnak át más útvonalak részleges felújítására – magyarázza Varga Valéria. – Így a járásban idén összesen 6 millió 30 ezer hrivnyát fordítottak útjavításokra. De ez nem elég. Százmilliós nagyságrendű összeg kellene ahhoz, hogy fel lehessen újítani a járás útvonalait.

Európa, messze vagy…

Lajos Mihály