Az ukrán parlament népirtásnak minősítette a krími tatárok 1944-es kitelepítését

Az ukrán parlament határozatot fogadott el csütörtökön, amelyben népirtásnak minősítette a krími tatárok sztálini kitelepítését 1944-ben a Krím félszigetről.

1944. május 18-án kezdődött a krími tatárok tömeges deportálása a félszigetről szovjet Közép-Ázsiába. Néhány hét alatt a náci németekkel való együttműködés vádjával, kollektív büntetésként mintegy kétszázezer tatárt telepítettek ki Sztálin utasítására a Krímből elsősorban Üzbegisztánba, kisebb részben Kazahsztánba és Tádzsikisztánba. Sokan közülük már útközben éhen haltak. A deportálást követő években a szovjet statisztikák szerint a száműzöttek 15-25 százaléka vesztette életét, de a tatár aktivisták által a hatvanas években gyűjtött adatok szerint ez az arány a 45 százalékot is meghaladhatja.

A parlament által elfogadott határozat ezenkívül kimondja, hogy a Krím tavaly február 20-án kezdődött orosz megszállása óta az Oroszországi Föderáció állami szervei „tudatos politikai etnocídiumot (etnikai tisztogatást)” folytatnak a krími tatár néppel szemben oly módon, hogy szisztematikusan nyomást gyakorolnak rájuk, politikai és nemzetiségi hovatartozás alapján üldözik őket, valamint szervezeteiket.

Andrij Liszenko, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy Moszkva a Donyec-medencében élőkkel szembeni állítólagos népirtás miatt készít beadványt Ukrajna ellen a hágai Nemzetközi Bíróságra. Értesülései szerint az orosz titkosszolgálatok most gyártják a hamis bizonyítékokat a beadványhoz, miközben hamis vallomásokért nyomást gyakorolnak a kelet-ukrajnai megszállt területeken lakókra.

A kijevi parlament csütörtöki plenáris ülésén második nekifutásra jóváhagyta a munka törvénykönyvének diszkriminációellenes kiegészítését. A törvényjavaslat egyike azoknak a jogszabályoknak, amelyeket el kellett fogadnia Ukrajnának ahhoz, hogy liberalizálják a vízumrendszert az Európai Unióval. Az előterjesztést a 450 fős törvényhozás 234 tagja támogatta a jelenlévő 333 képviselő közül.

A dokumentum tiltja a munkavállalók diszkriminációját faj, bőrszín, politikai, vallási meggyőződés, nemi hovatartozás, szexuális orientáció, nemzetiség, anyagi helyzet, szakszervezeti tagság, sztrájkban való részvétel, HIV-fertőzöttség és más betegségek miatt, valamint rokkantság és egyéb, a munkavégzéstől független okok alapján.

Elemzők szerint az ukrán társadalomban erős a homoszexuálisokkal szembeni ellenérzés, és a javaslat félreértése akadályozott meg egyes képviselőket abban, hogy elfogadják az indítványt. A felröppent híresztelések eloszlatása érdekében Volodimir Hrojszman házelnök leszögezte: a diszkrimináció tiltása a munkahelyeken a szexuális orientáció alapján messze nem jelenti azt, hogy következő lépésként legalizálnák Ukrajnában az azonos neműek házasságát.

(MTI/Kárpátalja)