Felelősséggel és tenni akarással a diáktársakért

2015. november 17., 15:47

Valljuk be: a fiatalok passzivitásáról és érdektelenségéről, a kulturális eseményektől való iszonyukról valószínűleg minden tanárember, nevelő hosszasan tudna mesélni. Viszont nem csak a diákcsínyek terén akadnak vezéregyéniségek egy-egy közösségen belül, hanem olyanok is vannak, akik ki mernek állni diáktársaik és tanáraik elé azokkal az ötleteikkel, amelyek előrébb vihetik közösségüket.

A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumban több évnyi kihagyással az intézmény jelenlegi diákjainak kezdeményezésére újraalakult a Diákönkormányzat (DÖK). November 11-én a líceum diákjai döntöttek arról, ki képviselje nagyban is érdekeiket az intézményen belül. A DÖK elnökévé a líceum végzősét, Dalapikula Dánielt, alelnökévé a szintén végzős Fudella Sándort választották. Rajtuk kívül osztályképviselőként Dencs Bianka (8. oszt.), Horváth Ábel (9. oszt.), Kiss Attila (10. oszt.), Derbák Gergő (11. oszt.) alkotják az önkormányzat döntéshozói testületét. A fiatalok tenni akarása már most is nagy, és biztos, hogy esetükben nem egy tiszavirág-életű, amilyen nagy lelkesedéssel szervezett, olyan nagy hirtelenséggel kifújó kezdeményezésről van szó. A DÖK elnöksége kéthetente határoz majd arról, milyen szórakoztató, kulturális- vagy épp sportrendezvényeket szervez a diáktársak számára. A keresztény, konzervatív gondolkodású fiatalok nem kispályáznak: első terveik között szerepel egy tanár–diák labdarúgó-mérkőzés megszervezése, illetve emlékművet szeretnének állítani Wass Albert számára. Egy héttel a DÖK megalakulása után már készülőben van az emlékmű, amely Kárpátalján a maga nemében az első. A fiatalok saját anyagi hozzájárulásukból és közadakozásból kívánják finanszírozni a Wass Albert-emlékmű elkészítését, amelyet a líceum udvarán helyeznek majd el.

A Diákönkormányzat emellett egy másik, komoly eredménnyel kecsegtető kezdeményezésben is partner lesz. A magyar szórványközösségek értékőrző és közösségépítő tevékenységét erősítő Petőfi Sándor Program egyik ösztöndíjasa, Gelei Botond a líceumban tevékenykedik, s a program szellemében a huszti vár néminemű rendbehozatalát tűzte ki célul. Ebben lenne partner a Diákönkormányzat. A lelkesedés és a sok építésre teremtett kéz már készen áll. Most már „csak” a döntéshozók engedélyére van szükség. 

A líceum vezetősége örömmel üdvözölte a diákok kezdeményezését, hiszen ez ékes példája annak, mennyi kurázsi és felelősségérzet fér el mai fiatalokban. A diákok munkája pedig egyértelműen hozzájárul a líceum jelmondatához: „Több, mint iskola!”

„A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota: az akarat- és képzelőerő, az érzelmek intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon.” (Albert Schweitzer)

Espán Rita