Új polgármester Izsnyéte élén

2015. november 18., 10:42 , 775. szám
Orosz János: „... én minden izsnyéteinek a polgármestere szeretnék lenni”

Óriási fölénnyel nyerte meg a polgármester-választást a munkácsi járási Izsnyétén Orosz János két ellenfelével szemben. A község magyar lakossága meg is ünnepelte ezt a történelmi győzelmet. Sokak számára feledhetetlen a választások éjszakája, amikor az eredmények megállapításakor a községháza előtt negyven polgárőr elénekelte a magyar himnuszt.

A községnek emberemlékezet óta nem volt magyar polgármestere, a szovjetrendszerben is csak egyszer, egy rövid ideig, és az a magyar polgármester sem a faluban született – emlékezett vissza Pallagi Magdolna nyugdíjas pedagógus, a helyi KMKSZ-alapszervezet korábbi elnöke – , pedig a 2500-as lélekszámú község lakosságának 70%-a magyar, javarészt református. Izsnyéte Oroszvég nevű részében élnek a görögkatolikus és ortodox vallású ukránok és ruszinok, akik a lakosság 30%-át alkotják.

Mi a frissen megválasztott polgármestert már hivatali szobájában találtuk, ahol korábbi életéről, terveiről és elképzeléseiről kérdeztük.

– Hol született és mivel foglalkozott korábban?

– Izsnyétén születtem 1968-ban. Azóta is itt lakom, az Erdő utcában. Édesanyám a kolhozban egy kertészeti brigád vezetője volt, édesapám pedig egy katonai építőipari vállalatnál dolgozott kőművesként. Izsnyétén tanultam a magyar általános iskolában, majd a Munkácsi 8. Számú Szakközépiskolában érettségiztem.

1986-ban elvittek katonának, a Déli-Urálban lévő Cseljabinszkban egy titkosított alakulatnál szolgáltam két évet. A katonaság után néhány évig szobafestőként dolgoztam Munkácson. Majd 1991-ben felvételiztem a rendőrséghez, ahová fel is vettek. Kezdetben Munkácson a városi rendfenntartásért feleltünk. 1992-től már mint a milícia munkatársa tanultam a Lembergi Belügyi Akadémián. 1994-től a nyomozóosztály nyomozójaként dolgoztam a kábítószerellenes csoportban. Végül 1995-ben otthagytam a rendőrséget, elmentem Belső-Ukrajnába személyi testőrnek. Amikor láttam, hogy ott sem mennek úgy a dolgok, ahogy kellene, akkor abbahagytam azt a munkát.

1998-ban, édesapám halála után felvételiztem újra a rendőrség biztonsági szolgálatához, 1999-től mostanáig annak a kötelékében dolgoztam. Kezdetben ott is személyek védelmével foglalkoztam. 2003 októberében kért tőlünk segítséget Magyarország Beregszászi Konzulátusa, először úgy volt, hogy csak két napig leszek ott, de úgy alakult, hogy azóta, 12 éven át szolgáltam a konzulátuson egészen mostanáig. Közben voltam a beregszászi rendvédelmi biztonsági szervek vezetője is. Szerettem a konzulátuson dolgozni, nehéz szívvel jövök el onnan.

– Miért indult akkor szülőfalujában a polgármester-választáson?

– Már nagyon régen azon gondolkodunk, hogy valamit változtatni kell ebben a faluban. Izsnyétén szorgalmas, összetartó emberek élnek, de évről évre rosszabbul mentek a dolgok a községben. Nincs itt munkalehetőség, sokan elvándoroltak a faluból. Én eddig is igyekeztem tenni a közösségünkért, a református egyházközség presbitere vagyok, a feleségem, Szilvia a KMKSZ Izsnyétei Alapszervezetének az elnöke. Több választáson is részt vettünk eddig. A most megválasztott helyi tanácsban is többségben vannak azok, akikkel – szerintem – jól együtt fogok tudni dolgozni a kijelölt célok érdekében. A helyi tanács 14 képviselőjéből kilenc olyan, akit a KMKSZ jelölt, de valószínűleg a többiek is támogatni fognak minden jó kezdeményezést.

Nagyon köszönöm a bizalmat, és hangsúlyoznám, hogy én minden izsnyéteinek a polgármestere szeretnék lenni, azoké is, akik nem rám szavaztak, az itt élő magyar és ukrán lakosoké egyaránt.

Meglepetés volt a számomra, hogy sok ukrán nemzetiségű falumbeli is énrám szavazott. Sőt, olyanok is voltak, akik a KMKSZ-re is szavaztak. Ők is bíznak a változásban. Ezt az is alátámasztja, hogy a szomszédos ukrán faluban 110-en szavaztak a KMKSZ járási listájára, ez is figyelemre méltó eredmény.

Ugyanakkor ez a váratlanul nagy bizalom óriási felelősséget tesz a vállamra. Nem lesz könnyű megfelelnem a mostani gazdasági helyzetben az elvárásoknak. Bízom a KMKSZ támogatásában, illetve a helyi lakosság támogatására is számítok.

– Mi az, amit a legsürgősebb feladatának tart polgármesterként?

– A legsürgősebben az utak állapotán kellene változtatni. Izsnyétén valaha nagyon jó utak voltak, mára ezt úgy elhanyagolták, hogy tavaszra teljesen járhatatlan lesz az út Gát és Gorond felé is.

Azon is elgondolkodtunk, hogy ha sikerülne valahonnan anyagi eszközöket szerezni, illetve a szükséges engedélyeket megszerezni, akkor jönnének a fiatal emberek, és saját erőből befoltoznánk az utakat. Itt ugyanis jó emberek laknak, mindenki segítene ebben a munkában.

A másik, amin változtatni kell, az a kulturális élet. Nincs szórakozási lehetőség a falunkban a fiatalok számára, nem működik hagyományőrző-népművelő csoport, nincs focicsapatunk, a bárokon kívül sehol nem tudnak összegyűlni a fiatalok.

Nincs sportélet sem Izs­nyé­tén, pedig van futballpályánk, amit először is rendbe kell tennünk. Jobb lenne a kedvem, ha látnám például, hogy a klubba eljárnak a fiatalok pingpongozni.

A három legfontosabb feladat egyike az ukrán iskola régi épületének rendbehozatala, ott nagyon rossz állapotok vannak, amelyeken sürgősen változtatni kell, illetve az óvoda egyik csoportjában sürgősen ki kell cserélni az ágyakat.

Szeretnénk testvértelepülési kapcsolatokat is kialakítani.

– Ön az egyik alapítója a Kárpátaljai Magyar Polgárőrszövetségért Alapítványnak, önt választották a Kárpátaljai Magyar Polgárőrszövetség elnökévé.

– A jelenlegi helyzetben polgárőrségre nagy szükség van a kárpátaljai falvakban. Engem választottak a megyei szövetség elnökévé, újabban állandóan keresnek, egyre több faluban meg szeretnék szervezni a polgárőrséget.

Korábban Izsnyétén is elszaporodtak a lopások, itt az általam létrehozott polgárőrszervezetnek jelenleg 60 tagja van, de még 12-en jelezték nemrég a belépési szándékukat. Ebben a szervezetben vannak magyarok, ukránok, volt rendőrök, orvosok, tanítók és más foglalkozások képviselői. Most, hogy polgármester lettem, a polgárőrség irányítását átveszi tőlem a fiam, ifj. Orosz János. Azon dolgozunk, hogy hivatalosan a körzeti rendőr helyettese legyen a fiam, aki egyben a polgárőrség vezetője is lesz. Egyébként a polgárőrség miatt jelentősen visszaszorultak a lopások Izsnyétén, ez már nagy eredmény.

Bízom benne, hogy ha az emberek látni fogják, hogy összefogással és közös munkával eredményeket érünk el, akkor mellénk állnak a falunk életének jobbításáért folytatott munkában.

Badó Zsolt