Egyháztörténeti konferencia a Rákóczi-főiskolán

„Az úr az én erősségem”

2015. november 27., 14:25 , 777. szám

November 27-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartotta meg Az első világháború és a görögkatolikus egyház c. egyháztörténeti konferenciáját a főiskolán működő Görögkatolikus Főiskolai Lelkészség (GörögKör).

A konferencia kezdetén Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul szólt a jelenlévőkhöz, emlékeztetve, hogy az első világégést lezáró diktátumban már ott volt a második világháború csírája, amely német és szovjet terjeszkedést „termett”, s amelynek egyik következménye lett az „Isten és emberellenes cselekedet”, a papok üldözése. Dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke kiemelte: az első világháborút lezáró béke a mai napig meghatározza Európa sorsát. Feladatunk, hogy megbékéljünk, megbocsássunk, átadjuk az utódoknak mindazt, amit mások, 100 évvel ez események után már nem mondhatnak el. Demkó Ferenc, a kerület esperese elmondta: a XX. viharai, a szovjet éra elnyomó politikája, az üldöztetés, a meghurcoltatás ellenére az egyházmegye szerves részét képezi Kárpátalja történetének, s maga tudott lenni a folytonosság. S ez a folytonosság remélhetőleg „az Isten által megszabott létezésünk végéig biztosítva lesz”.  A Nagy Háború számos változást hozott világi szinten, amelyek hatását ma is érezzük – fejtette ki Marosi István, a GörögKör vezetője. S hogy ezekből bővebb és többirányú következtetést vonhassunk el, ahhoz világi, filozófiai, egyháztörténeti szempontból is érdemes megvizsgálni a világháború négyéves időszakát.

A hadi eseményeken kívül számos tekintetben lehet vizsgálni az adott, 1914 és 1918 közötti időszakot, hiszen – bár az emberek életére talán legnagyobb befolyással a férfiak hadba vonulása volt – a háború miatt megváltozott helyzetek sok változást hoztak politikai, gazdasági, kulturális és vallási téren egyaránt. A konferencia során két szekcióban összesen 11 előadás hangzott el. Az elsőben Dr. Vető Miklós filozófus, Dr. Klestenitsz Tibor történész, Dr. Csapó Csaba történész, Dr. Jankáné prof. dr. Puskás Bernadett művészettörténész, illetve Dr. Janka György egyháztörténész a Nagy Háborút filozófiai szempontból, az eseményeknek a görögkatolikus sajtóban való megjelenése, a háború politikai, társadalmi és nemzetiségi kérdései, a XX. század eleji püspökportrék és a hajdúdorogi püspökség 1914-es éve kapcsán vizsgálta. Papp András székesegyházi parókus, Suslik Ádám abszolvált PhD hallgató, Braun László főiskolai tanár, Bendász Dániel egyháztörténész, görögkatolikus áldozópap, Szkoropádszky Péter doktorandusz, áldozópap és Pallai Béla doktorandusz, görögkatolikus áldozópap Papp Antal, az I. vilgáháború idejének munkácsi püspöke, a korabeli rendőri túlkapások és szigorított eljárások, az orosz betörés lakosságra vonatkozó közvetlen hatása, a görögkatolikus egyház helyzete, a Munkácsi Egyházmegye útkeresése a háború után, illetve a világháborúnak a romániai magyar görögkatolikusokra való hatásáról tartott előadást. A hallgatóság így a hadi cselekményeken túl az első világháborúnak a művészetekre, a sajtóra, a görögkatolikus papok, püspökök életére és szolgálatára vonatkozó ismeretekkel gazdagodhatott.

A konferencia zárszavában Dr. Szolánszky Ágoston teológiai tanár rámutatott: az egyháznak nagy hatása van a világ történelmének alakulására. Az üldözött és vértanúhalált halt papok, püspökök példája mutatja, hogy a keresztény erkölcs mindenen felül áll. A háború szörnyűségei között fontos, hogy az emberben ott legyen a hit és a hit melletti tanúságtétel is. A görögkatolikus egyház megmutatta hitét, a papok, püspökök az Úrból merítették erősségüket. Szamborovszkyné Dr. Nagy Ibolya összefoglalva a nagy világégés görögkatolikusokra való hatását, kiemelte: a háború extrém és borzasztó helyzetbe hozott mindenkit, s ez halmozottan igaz a kárpátaljai görögkatolikus lakosságra és az őket pasztoráló papokra. Hiszen nem „csak” az államhatalom részéről, hanem közvetlen környezetükből is érték őket zömükben igaztalan és alaptalan vádak: hazaárulónak, Oroszországgal kollaboráló ruszofileknek nevezték őket (a cirill betűs egyházi könyvekre hivatkozva). Emlékeztetett Klestenitz Tibor görögkatolikus sajtóval foglalkozó előadásának gondolatára, mely egykor a görögkatolikus papokban fogalmazódott meg: folyton védekezni, magunkat tisztázni vagyunk kénytelen, de gerincesebbnek kell lennünk. S ezzel összegezhető talán a konferencia: védekezés és tisztázás helyett a magabiztosság felé kell fordulni, és így élni meg hitünket, magyarságunkat.

A konferenciát megtisztelte jelenlétével Magyarország ungvári és beregszászi konzulátusának több konzulja, a Rákóczi-főiskola számos tanára és diákja, s természetesen a Beregszászi Esperesi Kerület papsága. Létrejöttét a Bethlen Gábor Alap támogatta.

Espán Rita