„Alakul” a 2016-os költségvetés és az adóreform
Nehéz a mezei polgárnak véleményt alkotnia a készülő jövő évi költségvetésről és ehhez kapcsolódóan az új adótörvénykönyvről, annyira megoszlanak a vélemények e két dokumentumról. Egyedül abban mutatkozik bizonyos fokú egyetértés, hogy a 2016-os büdzsé megfelelni látszik az országnak hitelező Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvárásainak. Kérdés persze, vajon legalább ezt az egy „érdemét” sikerül-e megőriznie Ukrajna legfőbb pénzügyi dokumentumának, ha „kezelésbe veszik” az ukrán törvényhozás populista honatyái, akik minden bizonnyal megpróbálják majd fellazítani a keretszámokat, azaz növelni a kiadásokat az egyes pénzügyi, gazdasági és politikai csoportosulások érdekeinek megfelelően.
A dokumentum értelmében a 2015-re tervezettekhez képest 2016-ban 15,7 százalékkal 598,21 milliárd hrivnyára nőnek a költségvetés bevételei, miközben a kiadások 15,8 százalékkal 673,97 milliárd hrivnyára emelkednének. Az államháztartási hiány felső határát jövőre 84 milliárd hrivnyában, avagy a GDP 3,7 százalékában állapították meg, ami 10,2 százalékkal múlja felül a 2015-ös költségvetés mutatóját. A büdzsé tervezete éves szinten 24,1 hrivnyában állapítja meg a dollár középárfolyamát, és azzal számol, hogy 2016 végén 24,4 hrivnyát kell majd fizetni egy amerikai dollárért.
Kétségtelen pozitívum, hogy a költségvetést előkészítő Pénzügyminisztérium a GDP 53 százalékáról 46 százalékra csökkentené az állami kiadások arányát, aminek persze megvan az a velejárója, hogy jövőre egészen biztosan nem emelkednek a szociális juttatások. Erre vall az is, hogy a büdzsében a szociális normák vonatkozásában előirányzott 12 százalékos növekedés százalékra egybeesik az éves infláció tervezett mértékével. A lakosság tehát optimális esetben is legfeljebb arra számíthat, hogy kevéske pénze megőrzi vásárlóértékét – már ha beigazolódnak a kormány inflációs várakozásai.
A büdzsé egyébként három lépésben növelné jövőre a minimálbért: január 1-jétől 1378 hrivnyára, május 1-jétől 1450 hrivnyára (+5,2 százalék), majd december 1-jétől 1550 hrivnyára (+6,9 százalék) – persze csak abban az esetben, ha a költségvetési mutatók az elképzeltek szerint alakulnak. A létminimum január 1-jétől 1330 hrivnya lesz, május 1-jével 1399 hrivnyára (+5,2%), majd december 1-jétől 1496 hrivnyára (+6,9%) nő.
A tervezet bírálói felhívják a figyelmet arra, hogy a költségvetés sarokszámai és mutatói figyelemre méltó egyezést mutatnak az IMF előrejelzéseivel és elvárásaival, miközben a kiadási tételek között nagyítóval is alig találni olyan forrásokat, amelyek a gazdasági növekedés beindítását szolgálnák. Igaz, a kormány bevallottan is mindösszesen kétszázaléknyi növekedéssel számol jövőre, és sejthető, hogy a cél sokkal inkább a költségvetési fegyelem betartása, semmint a GDP-növekedésből származó bevételek növelése.
Megfigyelők rámutatnak: a sokat emlegetett, de érdemben annál kevesebbet tárgyalt adóreform szintén nem a gazdasági növekedést szolgálja elsősorban. A Pénzügyminisztérium javaslata egységesen 20 százalékban állapítaná meg a személyi jövedelemadó, az egységes társadalombiztosítási hozzájárulás, a forgalmi adó és a nyereségadó mértékét. Ebben a szakértők nyomát sem vélik felfedezni a kormány által beígért átfogó adóreformnak, legfeljebb az a törekvés lóg ki vaskos lólábként a sok szöveg közül, hogy részben a megnövelt adóbevételekkel pótolnák a társadalombiztosítási járulék 41-ről 20 százalékra csökkentése következtében kieső bevételeket.
Ami a polgárokat illeti, újdonság, hogy az adófizetők többsége esetében nem terhelné személyi jövedelemadó a bevételeknek a minimálbért meg nem haladó részét, illetve, hogy a munkavállalók bérét mentesítenék az egységes társadalombiztosítási hozzájárulás megfizetésétől, amelyet eztán egyedül a munkaadó állna. Komoly változások várhatók az egyéni vállalkozók egységes adófizetési rendszerében, aminek eredményeként a jelenleg az adózásnak ezt az egyszerűsített formáját választók egy jelentős hányada (a 1,5 millió hrivnyánál nagyobb bevétellel rendelkezők) a jövőben kénytelen lesz áttérni az adózás általános formájára.
Ezzel szemben – a szakértők szerint – a gazdaságot élénkíteni hivatott adókedvezmények rendszere legalábbis ellentmondásos, s eltérnek a vélemények arról, hogy összességében milyen hatást gyakorolnak majd az ukrán gazdaságra.
Az adóreformmal és a 2016-os költségvetéssel összefüggésben némi értetlenség kíséri az úgynevezett költségvetési decentralizáció alakulását is. A meghirdetett reform keretében az eddigieknél több forrást hagy az állam az önkormányzatoknál a helyhatóságra ruházott pluszfeladatok ellátásáért cserében. Bizonyos esetekben ugyanakkor megbicsaklani látszik a kormányzat következetessége ezen a téren. Sajtóinformációk szerint például a kormány 2016-ban növelni tervezi a költségvetési dolgozók bérét, miközben az önkormányzatoknak az oktatási és egészségügyi szféra fenntartására folyósított szubvenció mértékét az idei szinten hagynák. Nem nehéz megjósolni, hogy amennyiben valóban így lesz, a helyi önkormányzatoknak jövőre komoly költségvetési hiánnyal kell majd szembenézniük. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy 2016. január 1-jétől a szakközépiskolai és főiskolai szakemberképzést a megyei jogú városokban az oktatási intézmények fenntartásával egyetemben a helyi költségvetésekre hárítaná a kormányzat. Szakértők szerint ez is egy módja annak, miként javítható a központi költségvetés egyensúlya az önkormányzatok terhére.
szcs
