A munkaszerződés felbontásáról

„Határozott időre kötött szerződés, avagy kontraktus alapján előadóként dolgozom egy oktatási intézményben III. kategóriás rokkantként. Egészségi állapotom romlása miatt fel kell készülnöm rá, hogy még a szerződésem lejárta előtt eljön az a pillant, amikor már nem tudom folytatni a munkát. Kérem, vázolja fel, hogy melyek a jogaim és a kötelezettségeim ilyen esetben!”

– A Munkatörvénykönyv 21. paragrafusa a „kontraktust” (контракт) és annak egyik formáját, a határozott idejű szerződést (a 23. paragrafus 2. pontja szerint) a munkaszerződés egy olyan különleges formájaként írja le, amelyben a felek állapodnak meg annak határidejéről, a szerződők jogairól, kötelezettségeiről és felelősségéről (az anyagiakat is beleértve), a bérezés és a munka feltételeiről, illetve a szerződés felbontásáról.

A határozott idejű munkaszerződés megszűnésének alapja rendszerint az, hogy letelik az idő, amelyre kötötték, ám idő előtt is felbontható a kontraktus ugyanazon okokból, mint a határozatlan idejű munkaszerződések. A Munkatörvénykönyv 39. paragrafusa kimondja, hogy a határozott idejű munkaszerződés idő előtt felbontható a munkavállaló kezdeményezésére betegsége vagy rokkantsága esetén, amelyek gátolják a szerződésben vállalt munka elvégzésében; továbbá olyankor is, ha a munkaadó, vagy az általa megbízott szerv megsérti a munkajogot, a kollektív vagy a munkaszerződést; valamint a Munkatörvénykönyv 38. paragrafusának 1. bekezdésében felsorolt esetekben.

Önnek tehát bármikor jogában áll kezdeményezni a munkaszerződés idő előtti felbontását a Munkatörvénykönyv 39. paragrafusára hivatkozva, amennyiben egészségi állapota akadályozza a szerződésben vállalt munka elvégzésében.

Az elbocsátása esetén önt esetleg megillető juttatások alapvetően a munkaadóval kötött szerződésétől, illetve az ágazati és/vagy helyi szakszervezetek kollektív szerződéseitől függnek.

hk