Szabadkereskedelmi háború

2016. január 6., 09:58 , 782. szám

Január 1-jével életbe lépett az Ukrajna és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény. Válaszul Ukrajnát kizárták a volt szovjet államok szabadkereskedelmi övezetéből, s Moszkva Kijevre is kiterjesztette az EU-val szemben bevezetett embargót. Ukrajna erre reagálva január 10-től megtiltja az orosz élelmiszerek importját. Felmerül a kérdés: ki jár ezzel jól?

A Brüsszel és Kijev közötti szabadkereskedelmi egyezmény még 2014 júniusában köttetett a két fél közötti társulási megállapodás részeként. Életbeléptetését Oroszország „érzékenységére” való tekintettel halasztották el egy évvel, a három fél közötti konzultációk azonban eredménytelenül zárultak. Az egyezmény egyelőre ideiglenes, véglegesítéséhez a tagállamoknak is ratifikálniuk kell a dokumentumot.

Ukrajnának egy 500 milliós, az EU üzleti vállalkozásainak pedig egy 45 milliós új piachoz való könnyebb hozzáférést ígér a megállapodás, amely alapvetően az uniós és az ukrán piac integrációját jelenti. Megszünteti az importvámokat és tiltja a további kereskedelmi korlátozásokat, bár egyes „érzékeny” területeken, például a mezőgazdasági termékek kereskedelmében fenntart bizonyos korlátozásokat és átmeneti időszakokat. A megállapodás a kormányzati közbeszerzési piacok kölcsönös megnyitására is kiterjed.

Az ukrán Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint január 1-jével elsősorban ipari és mezőgazdasági termékekre, a feldolgozó és az élelmiszeripar termékeire vezetnek be nullakulcsos adót. Ugyancsak kölcsönösen és szimmetrikusan törlik el az adókat a textilipari és vegyipari termékekre, vetőmagokra, egyes szemes terményekre, gyümölcsökre, aszalt gyümölcsökre, ételízesítőkre és fűszerekre, valamint egyéb növényi eredetű termékekre.

Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint az EU-tagállamaiba irányuló ukrán export 2015 januárja–októbere során 10,472 milliárd dollárt tett ki, ami a teljes export 33,4 százalékának felel meg, s 2014 hasonló időszakához képest 28,4 százalékos csökkenést mutat. Az EU-ból származó import 12,547 milliárd dollárt tett ki ugyanebben az időszakban, avagy a teljes ukrán import 40,5 százalékát, ami 2014 első 10 hónapjához képest 27,9 százalékos visszaesést jelent.

A szaktárca szerint az EU-val létrejött megállapodás kiküszöböli az ukrán termékekre háruló illetékterhek 97 százalékát, s az ukrán export tarifáját 7,6 százalékról átlagosan 0,5 százalékra csökkenti. Ami a behozatalt illeti, a kormányzat szerint a szabadkereskedelmi egyezmény nem vezet az európai áruk dömpingjéhez az ukrán piacon. Kijevben úgy látják, a hazai gyártóknak kedvez egyebek mellett a hrivnya devalvációja is, minek következtében az ukrán áruk olcsóbbak és versenyképesebbek a külföldi termékekhez viszonyítva.

Az ukrán kormányzat szerint a vámok eltörlése egyrészt olcsóbb európai áruk megjelenéséhez vezet az ukrán piacon, másrészt a minőség javítására és jobb marketingre ösztönzi a hazai termelőket. Rövid távon ugyanakkor az ukrán vállalkozások számára nagy kihívás és költséges lehet a kölcsönös piacnyitás, ezért az EU nemzetközi befektetési bankokkal összefogva százmilliós és még nagyobb értékben különféle hitelkonstrukciókkal támogatja az ukrán kis- és középvállalkozások alkalmazkodását és piacra jutását.

Az ukrán fogyasztók általános vélemény szerint a magasabb színvonalú árukból és szolgáltatásokból, az importvámok csökkenésével párhuzamosan pedig az olcsóbb árakból profitálhatnának.

Független tanulmányok korábban az ukrán GDP 6 százalékára becsülték a társulási és a szabadkereskedelmi megállapodás középtávú előnyeit Ukrajna számára. Ugyanakkor az oroszországi piacok elvesztése az embargó következtében hivatalos ukrán értékelés szerint akár 450–600 millió dollár veszteséget is jelenthet.

(zn.ua/Pr7/Bruxinfo/MTI/hk)