Korunk civilizációs betegsége

Január 16-án Beregszászban a Pásztor Ferenc Közösségi Házban tartott előadást a depresszióról, annak megelőzéséről és az öngyilkossággal való kapcsolatáról Székely András, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) vezetője a kárpátaljai telefonos lelki elsősegély képzésben részt vevők s minden érdeklődő számára.

Kárpátalján 2014. október 11-én alakult meg a lelki elsősegély telefonszolgálat, a LESZ, a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítvány, a Szent Márton Karitász Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány és a Kezünkben a Jövő Alapítvány összefogásával, a krízishelyzetben lévők segítése, az élet védelme és az öngyilkosságok megelőzése céljából. 2015 tavaszán indult el azok képzése, akik segítőként szeretnének részt venni a programban. Székely András előadása elsősorban arra irányult, hogyan lehet felismerni a depressziót, s segíteni a depresszióban szenvedőt azon az úton, amely akár súlyosabb következményekkel is járhat.

A depresszió a XXI. század egyik népbetegsége, amely súlyosan megviseli az egyént szellemileg és fizikailag egyaránt. Minden korosztályt érint, nőknél gyakrabban fordul elő, az idősek, a kamaszok, a kisgyermekes anyák és a pszichiátriai betegségben szenvedők különösen veszélyeztetettek. Felmérések szerint az óvodáskorúak 1, a kisiskolások kevesebb mint 2, a 12 és 17 év közöttieknek 3-10%-át érinti, esélye pedig a fejlődés során növekszik.

Az öngyilkossági gondolatok, a negatív és pesszimisztikus jövőkép, a nagyon rossz reggeli hangulat, az alvászavar, a libidóvesztés, az étvágycsökkenés, a csökkent önértékelés és motiváció, az öröm és érdeklődés elvesztése egyaránt depresszióra utalhat. Gyógyszerekkel, viselkedésterápiával és pszichoterápiával eredményesen kezelhető, s szükséges is a segítség. Nagyon sokat segít, ha a mindennapjainkba beépítünk kellemes, örömöt okozó tevékenységeket, hiteles szakirodalomban utánaolvasunk a depresszió témájának és a téves elképzeléseket korrigáljuk, erősítjük kapcsolatainkat a számunkra fontos személyekkel, illetve javítjuk problémamegoldó képességünket.

Székely András előadása keretében ismertette az EAAD – Európai Szövetség a Depresszió Ellen c. európai uniós projektet, amelynek fő célja a depresszió megelőzése és az azzal kapcsolatos ismeretek bővítése. A program több szinten zajlik: háziorvosok felkészítése (ők azok, akik még idejében felismerhetik a depressziót, kimutatható ugyanis, hogy az öngyilkosságot elkövetők nagy része tette előtt valamilyen testi panasszal felkereste orvosát), közösségi kampány (a depresszióval kapcsolatos információk terjesztése, az azzal kapcsolatos stigmák felszámolása, téveszmék eloszlatása), kockázati csoportok (különböző etnikumok, olyan fiatalok, akiknek a családjában követett el valaki öngyilkosságot), közösségi segítők, kapuőrök (pl. telefonos lelki elsősegélyszolgálat munkatársai, akiknek tudniuk kell, melyek a depresszió jelei, s milyen szakemberhez küldjék a betegeket).

A depresszióval szembeni hatékony módszer az emberek felvilágosítása, hogy a betegséget felismerjék, s tudják, hogyan segíthetnek a másikon. Felismerés szintjén az orvosok, pedagógusok, rendőrök, papok, gyógyszerészek, kórházi dolgozók, szociális munkások, s minden olyan személy segíthet, aki gyakran kerül kapcsolatba emberekkel. A felvilágosítás egyre égetőbbé válik, hiszen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint 2020-ra a depresszió lesz a második legnagyobb népbetegség.

Sokan nem ismerik fel depressziójukat, vagy ha fel is ismerik, félnek azt bevallani másnak, nem fordulnak szakemberhez, pedig kezelés, segítség hiányában jelentősen súlyosbodhat a betegség.

Ha valaki depresszió gyanúját véli felfedezni egy ismerősén, fontos, hogy elfogadja annak helyzetértékelését, azt a valóságot, amelyet az érintett megél. Elengedhetetlen a nyugodt és bizalmas légkör kialakítása, bátorítani kell a személyt, hogy beszéljen magáról, s úgy kell kommunikálni vele, hogy saját maga jöjjön rá arra, hogy van más lehetőség.

Espán Margaréta

A depresszióról itt olvashat bővebben.