Nagyhalász és Szalóka közös csapata nyerte el a Mezőgecsei Böllérkirály címet

X. Mezőgecsei Nemzetközi Böllérverseny

Január 30-án, szombaton zajlott a tizedik böllérverseny Mezőgecsében, ahová ezúttal tizenkét böllércsapat nevezett be. A Mezőgecsei Községi Tanács, a Mezőgecsei Hagyományőrzők és Falufejlesztők Egyesülete, valamint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) által szervezett rendezvénynek idén sem kedvezett az időjárás: az enyhe idő miatt rövid időn belül sárdagasztóvá vált a helyszín, akárcsak a tavalyi évben. A szervezők és a csapattagok közül is sokan sóvárogtak az egy héttel korábbi csípős hideg után. Ezúttal állatvédők is megjelentek a versenyen, akik hajmeresztően hibás magyar feliratú plakátokkal és ütemes skandálással igyekeztek megzavarni a rendezvényt. Igyekezetük kevés sikerrel járt, sok érdeklődő és turista látogatta meg idén is a rendezvényt, akik mit sem törődtek a sárral és az állatvédőkkel, végigkóstolgatták a disznótoros ételeket, a kiváló borokat és pálinkákat.

Az első csapatok még hajnalban, virradat előtt megérkeztek a verseny helyszínére, ahol nekiláttak az előkészítő munkának. A tavalyi sajnálatos események miatt minden korábbinál többen felügyeltek a rendre és a biztonságra, sokkal nagyobb erőkkel volt jelen a rendőrség, és a Kárpátaljai Magyar Polgárőrszövetség tagszervezetei is sok polgárőrt küldtek az esemény biztonságos lebonyolítására. Így esélyük sem volt a már hajnali hat után a helyszínre ért állatvédőknek, hogy transzparenseikkel és megafonjukkal bejussanak a verseny területére.

A szervezők arra kérték a csapatokat, hogy ezúttal a sertéseket ne a rendezvény helyszínén szúrják le, hanem háznál, ahol megvásárolták, és csak a tisztítás, perzselés, darabolás és a feldolgozás történjen a rendezvény helyszínén. Ha nem is vagyunk még az Európai Unió része, de alkalmazkodnunk kell a korhoz.

A Kijevben már hetek óta tiltakozó kampányt folytató állatvédők az újságírók kérdéseire válaszolva elmondták, hogy Lembergből, Kijevből, Dnyipropetrovszkból, Ungvárról érkeztek és mindannyian vegetáriánusok. A rendezvényt meglátogató turisták közül többen szóváltásba keveredtek velük. A sok polgárőr és rendőr a tüntetőket nem engedte be a fesztivál területére, ugyanakkor meg is védték őket a velük vitába keveredő járókelőktől. Mindenesetre a tiltakozók egész nap kitartottak.

A tizenkét böllércsapat között az idén volt kijevi és lembergi csapat is, igaz, a korábbi években rendszeres résztvevőnek számító külföldi csapatok közül ezúttal több nem képviseltette magát. Mezőgecse vajdasági és felvidéki testvértelepüléseinek delegációi is csak megfigyelőként voltak jelen a versenyen. Ott volt viszont a Zobokiné Kiss Anita polgármester asszony vezette Lakiteleki Hurkalandorok csapat. Tornyi Gyula főszakács elmondta, hogy most negyedszer vesznek részt a mezőgecsei böllérversenyen, ahonnan 2014-ben elvitték a böllérkirály címet is. Most ők fekve, karajra bontották a sertést. A menüsoruk is gazdag volt: sült sertésvér; tormás röfipofa erőleves; a kardiológusok rémálma nevű fogást is sokan megkóstolták, ez egy tarjából készült cigánypecsenye, amire rákerült egy velős, baconszalonnás, hagymás feltét és sült burgonyával tálalták. Volt még sertésszűzszelet fűszerkéregben, toroskáposzta, valamint hurkát, kolbászt is kínáltak májdarabokkal.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyhalász csapata közösen indult kárpátaljai testvértelepülésének, Szalókának a csapatával. A vegyes csapat tagjai között annak ellenére példásan jó volt az összhang, hogy csak tavaly decemberben kötöttek testvértelepülési megállapodást. A disznót még egy mezőgecsei portán Barta Sándor szalókai böllér szúrta le, majd ő perzselte és az egész csapat pucolta. A nagyhalászi Budaházi Emil bontotta a disznót, egy kicsit szokatlan megoldást alkalmazva: előbb a belet vette ki, csak aztán egyben a belső szerveket. Később a két félsertést a szalókai és a nagyhalászi hagyományoknak megfelelően, némileg eltérően dolgozták fel.

A csapat sült vért reggelizett, majd nekiláttak a munkának. Végül szalonnát, húst és kolbászt is sütöttek tárcsán, rövid lében főtt disznótoros húst kínáltak tört krumplival, a csontból húslevest is főztek.

Volt még a fesztiválon csapat Csetfalváról, Nagydobronyból, Batárról, Ungvárról, Munkácsról és Korláthelmecről is. Mester András mezőgecsei polgármester szerint az Ukrajnában zajló háborús helyzet miatt jött tavaly és idén is kevesebb külföldi csapat.

Az ungvári csapatnak a me­ző­gecsei Bidzilja Pál vágta a disznót, aki mindig a leggyorsabb a böllérek közül, ezúttal öt perc alatt darabolta fel a 110 kiló körüli állatot, de nem volt megelégedve a teljesítményével, ennél a korábbi években már sikerült gyorsabban is a 36 éve böllérkedő szakembernek.

A Batári Tüzes Farmergazdaság sátrában lehetett idén is a legfinomabb, áfonyás fogópálinkát kóstolni. A csapatot vezető Tüzes Pál tudósítónknak elmondta, hogy a mangalicahúsból készült disznótoros ételek mellett szürkemarha húsából készült termékeket is kínálnak az érdeklődőknek. Ugyanis két éve már a magyar szürkemarha tenyésztésével is foglalkoznak Batáron, száz egyedből álló állományuk van jelenleg. Az egészségesebb húsú mangalicából készült ételeket is meg lehetett a standjukon kóstolni. Egy egész hízót nyársra húzva sütöttek, de volt mangalicakolbász és más termékek is, amelyekből sokan vásároltak.

A csetfalvai KMKSZ-alapszervezet Tarr Attila által vezetett csapatánál sült krumplival tálalták az ízletes sült kolbászt, volt hurka, sült karaj és különféle sült húsok, bográcsgulyás, disznósajt, valamint jó főzöttpálika is, lehetett választani szilva-, törkölypálinka és borpárlat között.

Szinte sorban álltak a vevők a Beregsomból érkezett sajtkészítők, Barkaszi Levente és felesége, Csilla asztala előtt is, akik tehéntejből keszült, finomabbnál finomabb sajtféleségeket kínáltak. A friss sajtok között volt csípőspaprikával, lilahagymával, petrezselyemmel, zöldkaporral és dióval ízesített. De sokat eladtak a trappista jellegű félkemény érlelt sajtból, a füstölt parenyica sajtból és a camembert sajtból is. Sokan vásároltak a brinza jellegű sajtokat árusító, Izáról érkezett sajtárusoktól is.

Balogh László a nagy­dobronyi KMKSZ-csapatból elmondta, hogy náluk a legtöbb vendég a toroskáposztát sült bordával és a frissen töltött, mangalicahúsból készült és mangalicazsírban sütött kolbászt kóstolta meg.

A legjbb hangulat talán a kijevi Kárpátontúli Kultúra Klubjának sátrában volt, ahol egész nap szólt az élőzene, és a magyar ízek mellett hucul és román fogásokat is lehetett kóstolni.

A rendezvényt hivatalosan Mester András, Mezőgecse polgármestere nyitotta meg, aki színpadra szólította a vendégek közül Seszták Oszkárt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökét, Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzult, Brenzovics László parlamenti képviselőt, Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzót, Orosz Ildikót, a KMPSZ elnökét, a Rákóczi-főiskola rektorát, Sin Józsefet, a Beregszászi Járási Tanács és a KMKSZ BKSZ elnökét, Petruska Istvánt, a Beregszászi Járási Adminisztráció elnökét, Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét, Dobsa Istvánt, a KMKSZ Ifjúsági Szövetségének elnökét, Dávid Árpád mezőgecsei református lelkipásztort és Iván Gábor helyi görögkatolikus parochust.

A megszólaló vendégek közül Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke a tradíciók megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, később arra a kérdésünkre válaszolva, hogy hogyan értékeli a tizedik, jubileumi böllérverseny ellen tiltakozó, vegetáriánus állatvédők akcióját, a következőket mondta: „Az emberek többsége nem vegatariánus, és ahogy láttam ezeket a hölgyeket és fiatalembereket, közülük többnek a lábbelije natúr bőrből van, amihez ugyancsak el kellett pusztítani egy állatot. Természetesen ettől függetlenül nekik is joguk van arra, hogy kifejtsék a véleményüket. Viszont a disznótor magyar hagyomány, ennek a rendezvénynek pedig nagy a híre Kárpátalján és az egész országban, ahol a magyar gasztronómiai hagyományokat mutatják be. Mi magyar emberek nem véletlenül beszélünk disznótorról, toroskáposztáról, ami egyfajta tiszteletét, búcsúztatását jelenti az állatnak. Az ellenakciót pedig egy mondvacsinált dolognak érzem.”

Sokkal keményebben fogalmazott a megye kormányzója, ki szerint az az ukrán ember, aki nem szereti a szalonnát, olyan, mint egy méh, amelyik nem szereti a mézet. Hennagyij Moszkal elmondta: „Az utóbbi másfél hét alatt ötven kérelmet nyújtottak be hozzám különböző szervezetek, hogy tiltsam be a Mezőgecsében rendezendő nemzetközi böllérversenyt. A szervezeteken kívül tizenkét parlamenti képviselő – akik hirtelen „muzulmánokká” váltak –, ugyancsak ezzel a kéréssel fordultak hozzám. Ez egy eszmei értéket képviselő fesztivál. Az sem probléma, hogy az időjárás nem kedvez és sárban kell járnunk. A disznóhús egy stratégiai termék, tehát együk, és legyünk egészségesek! Aki pedig ezt ellenzi, az nyugodtan tüntethet a kijevi Besszaráb piac előtt, és nyalogathatja a cukormázból készült nyulat.”

Seszták Oszkár elmondta, hogy a versenynek a szomszédos magyarországi megyében is jó híre van. Majd arról beszélt, hogy a tavaly létrehozott Tisza Európai Térségfejlesztési Társulásnak köszönhetően európai források segítségével szeretnék Brenzovics és Moszkal urakkal együttműködve fellendíteni a két megye közötti kapcsolatokat.

Köszöntötte a vendégeket még Sin József is, aki egy, a fesztiválra emlékeztető pólóval ajándékozta meg a megye kormányzóját.

A színpadon a kulturális program a Nyíregyházi Bokortanyák Lakosságáért Egyesület produkciójával kezdődött. Ágoston Csaba keménytelki legényest táncolt, majd tirpák népdalcsokrot és táncokat adtak elő. A hazai, Szatmári Viola és Botos Georgina által felkészített Kék Viola Néptánccsoport rábaközi és viski csárdást, valamint szatmári lassú és friss verbunkot adtott elő. A Reskó-Papp Angéla által vezetett csomai táncosok szatmári csárdást és rábaközi verbunkot táncoltak, Pősze Attila pedig egy népdalcsokrot adott elő.

A böllércsapatok teljesítményét értékelő négytagú zsűri elöke idén is Popovics Sándor volt, aki egyben a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal Mezőgazdasági Osztályának a vezetője, munkájuk kapcsán elmondta: „Mi pontoztuk, hogy hogyan volt a sertés leszúrva, hogyan és mennyire tisztán volt bontva, feldarabolva, feldolgozva, és természetesen az elkészült disznótoros ételek is fontos szempontot jelentenek a böllérkirály cím odaítélésénél, valamint szempont az is, hogy hogyan díszítik fel a sátrukat a csapatok.”

A zsűrinek, akárcsak tavaly, volt két magyarországi tagja: Bártfai Endre, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának tanára, valamint a Nyíregyházáról érkezett Czegle Tibor kertészmérnök, aki húsz éve rendszeresen zsűrizik gasztronómiai versenyeken. A negyedik zsűritag a munkácsi Georgij Bilák profi hentes volt.

Az esti eredményhirdetést már mindenki türelmetlenül várta. A zsűri döntése értelmében az idén Szalóka és Nagyhalász közös csapata nyerte el a Mezőgecsei Böllérkirály címet, ők utazhatnak nyaralni Görögországba. A lakitelekiek készítették a legjobb hurkát, a csetfalvaiak pedig a legjobb házikolbászt, ők vehették át a Békéscsabai Kolbászegylet különdíját is. A legjobb hentesmunkáért járó oklevelet a korláthelmeci Tölgyfa alatt vendéglő csapata kapta. A zsűri szerint az ungvári Csebi-Pogány Csapat készítette a legjobb toros specialitásokat. Mint minden évben, idén is a Batári Tüzes Farmergazdaság csapatának volt a legjobb fogópálinkája. Különdíjban részesült még a Nagydobronyi KMKSZ-alapszervezet csapata, a kijevi Kárpátontúli Kultúra Klubjának csapata, valamint két munkácsi csapat, a Skvarka és a Plenkács.

Badó Zsolt