Kelet-ukrajnai konfliktus: nem látszik a háború vége

2016. március 9., 10:50 , 791. szám

Kis híján két évvel az oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők közötti fegyveres konfliktus ki­rob­banása után a Do­nyec-medencében még mindig nem látszik az alagút vége a válság rendezésére hivatott tárgyalások után. A résztvevők egybehangzó véleménye szerint a „normandiai formátumban” megrendezett múlt pénteki párizsi tárgyalások Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország külügyminisztereinek részvételével nem hozták meg a várt áttörést.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a megbeszélést követő sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy nem sikerült jelentős előrelépést elérni.

„A mai találkozó volt a következő állomás, de nem beszélhetünk döntő előrelépésről, tekintettel a tényleges biztonsági helyzetre, figyelembe véve, hogy tegnap (tehát február 3-án – a szerk.) 63 tüzérségi támadásunk volt, figyelembe véve, hogy az EBESZ-nek semmilyen hozzáférése nincs a Donyec-medence és az ukrán–orosz határ számos régiójához” – jelezte a miniszter.

Az ukrán külügyek irányítója szerint orosz kollégája, Szergej Lavrov „nem állt készen elmélyülni a biztonsági kérdésekben, hogy hozzáférést biztosítsanak az EBESZ speciális megfigyelő missziójának”.

„Javasolta (Szergej Lavrov – a szerk.), hogy ennek a kérdésnek a megvitatását hagyjuk a minszki szakértőkre (a háromoldalú kontaktcsoportra – a szerk.), ezért jelezte, csak a konceptuális elképzeléseket kész támogatni és az EBESZ bizonyos javaslatait. Nekünk azonban komplex biztonságra van szükségünk” – hangsúlyozta.

Klimkin rámutatott, a komplex biztonság nem csupán a fegyvernyugvást és a fegyverzet visszavonását jelenti. „Ez mindenekelőtt a Donyec-medence területének és az ukrán–orosz határnak a felügyelete az EBESZ által. A biztonság valamennyi ottani fegyver visszavonását jelenti. Biztonság nélkül nem haladhatunk tovább a választások irányában” – fogalmazta meg az ukrán külügyi tárca vezetője a kijevi álláspontot.

A tárgyalásokon ugyancsak szóba kerültek a biztonság fokozását szolgáló lépések, valamint Pavlo Klimkin felvetette a fogolycsere felgyorsításának szükségességét is.

Jelezte, hogy a tárgyalások egyik központi témáját képezték a megszállt területeken tartandó választások megrendezésével összefüggő kérdések. „Itt a fő hangsúly a biztonság garantálásán volt, valamint a választások olyan módozatain, amelyek megfelelnek az ukrán törvényeknek és az EBESZ szabványainak” – közölte Klimkin.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a találkozó után szintén azt hangsúlyozta, hogy nem közeledtek az álláspontok.

„Sajnos, nincs haladás a folyamat szempontjából legfontosabb kérdésben, a választások előkészítésében. Sehogy sem tud materializálódni az ukrán hatalom kötelezettsége, hogy egyeztesse a választások lebonyolításának kérdését a Donyec-medencével” – jelezte.

Hozzátette ugyanakkor: „Készek vagyunk befolyást gyakorolni Donyec-medencei kollégáinkra a tekintetben, hogy működjenek együtt az EBESZ-szel. Mintha mutatnának erre hajlandóságot.”

Az Ukrajinszka Pravda szerint Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a találkozó után kiábrándultságának adott hangot.

„Őszintén szólva nem lehetünk elégedettek. Sem a dolgok állásával a helyszínen, sem a mai este eredményeivel” – jelezte.

Elpanaszolta, hogy Oroszország és Ukrajna minden német–francia közvetítési kezdeményezés kapcsán „elkeseredetten acsarkodik”.

Szavai szerint „néha az az ember érzése, hogy Moszkvában és Kijevben figyelmen kívül hagyják, mennyire komoly a helyzet, milyen nagy rajtunk a nyomás, hogy mielőbb megvalósítsuk a minszki megállapodásokat, mivel ellenkező esetben azt kockáztatják, hogy elvész erőfeszítéseink legitimitása és tekintélye”.

„A kis lépések már nem elégségesek a helyzet stabilizálására és a konfliktus leküzdésére” – hangsúlyozta a német külügyminiszter.

Steinmeier úgy fogalmazott, Kijevnek és Moszkvának végre el kell döntenie, mit akarnak: azt, hogy a konfliktus tovább „parázsoljék és gennyezzen” az eszkaláció állandó veszélye mellett, vagy hogy végre bátor döntések szülessenek, és megleljék a Minszk sikeréhez szükséges kompromisszumokat.

Ugyanakkor az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosságának minap közzétett jelentéséből kitűnik, hogy a Donyec-medencei konfliktusban a 2014 áprilisa és 2016 februárja közötti időszakban 9167 ember vesztette életét, több mint 21 ezer pedig megsebesült. A jelentés készítői rámutatnak, hogy az érvényben lévő tűzszünet ellenére máig gyakoriak a halálesetek a konfliktus övezetében, igaz, mostanság kevesebben veszítik életüket tüzérségi támadásokban, változatlanul szedik azonban áldozataikat az aknák és a harcok nyomán hátrahagyott lőszerek, robbanóanyagok.

(pravda.com.ua/unian.ua/ntk)