Székelyföld területi autonómiájáért tüntettek Marosvásárhelyen

A csendőrség és a rendőrség erőinek hangsúlyos jelenléte mellett ünnepi megemlékezést és tiltakozó felvonulást rendezett múlt csütörtökön Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), amelyre a szervezők becslése szerint mintegy 15 ezren érkeztek egész Erdélyből.

A székely szabadság napjának nevezett rendezvény megemlékezéssel kezdődött a marosvásárhelyi székely vértanúk obeliszkjénél, amely az 1852-ben felgöngyölített Habsburg-ellenes székely szervezkedés kivégzett vezetőinek állít emléket.

A Székelyföldnek területi autonómiát és az erről szóló párbeszéd elindítását követelő kiáltványt Izsák Balázs, az SZNT elnöke olvasta fel. A közfelkiáltással elfogadott kiáltványban a tüntetés résztvevői követelték, hogy a történelmi Székelyföld alkosson sajátos hatáskörökkel felruházott önálló fejlesztési és közigazgatási régiót, és ezt a közjogi státuszt Székelyföld autonómiastatútuma szavatolja. Kezdeményezték, hogy a román kormány folytasson párbeszédet Székelyföld jogállásáról a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal.

Azt is követelték, hogy Románia maradéktalanul tartsa tiszteletben Románia és Magyarország alapszerződését, különös tekintettel a dokumentumnak arra a szakaszára, amelyben a felek vállalják, hogy tartózkodnak minden olyan gyakorlattól, amely megváltoztatná a nemzeti közösségek által lakott régiók nemzetiségi összetételét.

A megemlékezés több szónoka is az Európát elárasztó migránsok és az őshonos székelyek helyzetét állította szembe. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az elmúlt negyedszázad „önfeladó” politizálását bírálva az autonómia melletti következetes, megalkuvás nélküli kiállásra buzdította honfitársait az autonómiatüntetésen elmondott beszédében. Nem vagyunk migránsok, tősgyökeres nép vagyunk – hangoztatta a szónok, igazat adva Kövér László házelnöknek abban, hogy nemcsak a szabad mozgáshoz, hanem a szülőföldhöz való emberi jogot is biztosítani kellene.

Szabolcs Attila fideszes országgyűlési képviselő, a székely zászlót elsőként kitűző magyarországi önkormányzat, Budafok-Tétény korábbi polgármestere úgy vélte, hogy a migrációs nyomás alatt élő Európában hasznos lehet a székelység tapasztalata. „A kötelező betelepítésből láttak már az itt élők egyet s mást az elmúlt száz évben. A nyelvi elnyomásból, a kulturális kisemmizésből pedig annyi tapasztalatuk van, hogy egyetemet nyithatnának. Persze nem magyar nyelven, mert az itt szinte lehetetlen” – jelentette ki a politikus.

Vegyes fogadtatásban részesítette a tömeg az erdélyi magyar pártok vezetőit. Már Tőkés László utalt arra beszédében, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei vezetői – bejelentésük szerint – csak magánemberként vannak jelen, mert nem tartják olyan politikai rendezvénynek a székely szabadság napját, amelyre intézményes politikai választ kellene adniuk.

Kifütyülték a tüntetők az RMDSZ-szel szövetségben politizáló Magyar Polgári Párt (MPP) elnökét, Bíró Zsoltot is, aki megírt beszédét félretéve kijelentette: „Ha a székely autonómiát a megosztás eszközévé tesszük, akkor az autonómia ügye biztos vesztésre van ítélve.”

Nagy tapsot aratott viszont Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, aki kijelentette: az erdélyi magyarság és a székelység olyan országban akar élni, ahol egyik sem fél a másiktól, ahol a románok és magyarok együtt döntenek, és nem töltik „Bukarest feneketlen zsákjába” az adóikat, hogy Európa legdrágább autópályája épüljön belőlük.

A tömeg a megemlékezés után „Autonómiát!”, „Székelyföld”, „Itthon vagyunk!” jelszavakat kiáltozva, de békésen, ünnepi hangulatban tette meg a székely vértanúk emlékművétől a főtérig vezető két kilométeres utat. A főtéren a megmozdulást szervező SZNT elnöke Izsák Balázs, Tőkés László, az EMNT elnöke és az SZNT több képviselője átadta a korábban közfelkiáltással elfogadott petíciót a kormány megyei megbízottjának.

(MTI/Kárpátalja)